Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-17 / 16. szám

16. sz. 1915 ÁPRILIS 17 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 SÉTÁK A NYUGATI HARCTÉREN. Élet a front mögött. Schmidtbonn Vilmos, a Berliner Tageblattnak a nyugati harctérre kiivüldött hadi tudósítója Írja lap­jának, hogy a nyugati front ez idő szerint csupa figyelem és várako­zás; a front mögött azonban már az uj élet jelenségei nyilvánulnak meg. A német szorgalom a maga hatalmas műhelyét a meghódított területen közvetlenül a lövészár­kokig hamarosan felállította. A német szorgalom nem tűri a zsib­badtságot. Életet teremt még a halálból is, valósággal isteni mű­vész. A mozgóváros. Elsősorban meghívtak annak a megtekintésére, a mit maguk a tisztek “ mozgóvárosuk ’ ’-nak ne- vnznek. A folyó partján egy ha­talmas mezőségen, sintömegek és épületfa-halmazok között számos fehérre és szürkére festett kocsi áll. Itt összehalmozva látjuk azo­kat a tarkára festett országúti jármüveket, a melyeket egyébként oly gyakran lehet látni az ország­utakon. Minden egyes járműnek apró ablakai vannak mindkét ol­dalra, nagy ajtaja hátul, széles fedett bakja, a mely bizonyára már sok napsugárnak és esőcsepp­nek volt kitéve. Az ajtóhoz egy ki­sebb lépcsőzet vezet fel a földről, a mely használatba nem vételkor a kocsi alá van felkapcsolva : hány akrobata, hány kötéltáncos, hány kendőzött arcú nő, hány aranytól csillogó gyermek szaladgált le és fel ezeken a lépcsőkön! Most ezekből a komédiás ko­csikból lakó házakat csináltak. Egy, az északi Franciaországban jó hírnévvel biró trapéz művésznő különösen csinos kocsiját például egy magasabb rangú tiszt dolgozó szobájává alakították át. A kocsi belseje egy közbenső falla két részre van osztva: A kisebbik rész mint valószínűleg korábban is, há­lószoba maradt. Egv fehérre fes­tett vaságy áll itt, rajta nagy se- Ivem paplannal. A kocsi nagyobb része a lakószoba. Asztal, szék. és hintaszék állanak itt vastag, bar­im bambuszból készítve. Szőnyeg és kályha egészítik ki a kényelmet. A kályha csöve és apró kéménye több fordulat után vezet ki a sza­badba. Az ablakon függönyök. Szinte itt látjuk már a virágokat is. a melyek a tavasz beköszöntő­vel bizonyára oda kerülnek. A ko­csira krétával fel vau írva: Útra kész”. Ezt a kosit még ma a va­sútra szállítják, majd vasúttal to­vábbítva, később lovakkal- a leg­szélsőbb frontig vontatják, hogy ott valamely félig rombalőtt ház mögött fedezékbe állítva, rendel­tetésének megfelelhessen. Ezt a mozgó dolgozó szobát a szátóföl- deken keresztül egyik ezredtől a másik ezredhez tologathatják. Nehány nappal ezelőtt ebben a la­kályos kocsiban teázott a szász trónörökös is, a ki úgy üldögélt itt, mintha valamely apró kastély­ban lenne. Milyen kedves emléke lesz a szőke Yvonnenak, ha a ko­csi később megint vissza kerül a birtokába és erről az eseményről Tudomást szerez; mennyivel job­ban fogja szeretni kocsiját és azt majdan már ezért az emlékért is bizonyára lehalmozza virágokkal. Egy másik kocsi fürdőhelyiség­gé van átalakitva. A kocsi padló­jának egyik mélyedésében, a mely valószínűleg már meg volt és a melyben bizonyára a csillogó cir­kuszi szerelvényeket, vagy eset­leg valamely kisebb szinház báb­jait tartogatták, helyezték el a fürdőkádakat. Mellette áll a kat­lannal felszerelt apró vaskályha. Egy harmadik kocsiból konyha lett. A falakon különböző konyha­edények és tányérok szinte várják a nap sugarait, hogy csillogva va­kítsák a ránéző szemét. Számos ko­csi áll még itt ezeken kívül két, három vagy négy ágvgval felsze­relve. A vasúti komp. Mintegy húsz vasúti hidat pusz­títottak el a franciák ; köztük több nagy és valóban pompás hidat is. Gyakran minden értelem nélkül, mert sikerrel nem járt a pusztítás. Mert a hiányon gyorsan segítettek fürge utászaink, a kik mindenütt ponton hidakat vertek, a hol arra szükség volt, mint például Givet- ben a széles, úgynevezett “szász- hidat”, a mely nélkül a benszii- li'tt lakosság is összeköttetés nél­küli maradt volna. A hol arra idő volt, ott fából készítettek rendsze­res vasúti hidakat. Most már min­denütt vashidak vannak részben munkában, részben teliesen ké­szen, a melyeknek felállításához német wárt plepek küldöttek ki mévnökpik°+ ps munkásaikat. A mozgó város mezejéről a fo­lyamhoz vezettek bennünket. Az itteni vas hid körülbelül két hó­nap múlva lesz kész. Ennyi ideig azonban nem akarnak várni, hogy a vonatokat az egyik partról a másik partra átjuttassák. Annál fontosabb, hogy a közlekedést a másik parttal minél előbb megte­remtsék, mert a túlsó parton az út­építéseknél teljesen nélkülözhetet­len kavicsanyag található, a mit ma még Németországból kell utá na szállítani. Ha pedig az itt, a közelben megszerezhető, ez nagy megtakarítás és ezzel a hazai va­sutak mentesittetnek a tulhalmo zott szállításoktól. Egy utász századosnak jutott eszébe, hogy itt olyan vasúti kom­pot kellene berendezni, aminő pl. e Rajnán jár Oberkassel mellett. \ terep nehézségeit leküzdve most már mindkét parton cölöpökre vert feljárókat építenek; ezek a feljárók a vízálláshoz képest sii- lveszthetők vagy emelhetők. A kompot magát egy nagyobb bár­kából készítették, amelyben vas- vázakra épített sínek futnak ke­resztül. a melyeken három vasúti kocsinak van helye. A két parton a sínek szaladnak a feljárókra. A munkában fiatal francia suhancok egyesek teljesen elzüllött külső­vel, segédkeznek és vidáman verik a cölöpöket. Munkavezetőjük min­den uiabb parancsnál igy szólítja meg őket: — Messieurs! Érdekes az. hogy a hadtápvonal parancsnoka, a kinek a hatáskö­rébe tartozik a mozgó város, a komp és az a vasgvár. a mit leg­utoljára láttunk, a békében a mar- burgi egyetem iogtudományi pro­fesszora, a kinek nagy része vo't a német polgári törvénykönyv lét­re hozásában. A komp átjáró nem éppen könnyű tervezetét az aache­ni városi gázgyár igazgatója ké­szítette- A végrehajtó tisztek a dorthmundi szövetség egyik fő­mérnöke és egy bernkasteli tör­vényszéki ülnök voltak. Az az al­tiszt, a ki a terveket olyan csino­san megrajzolta, mintha valami pálya munkáról lett volna szó, egy igen neves műépítész Kölnből. A vasgyár. Egy hevenyében felépített nagy csarnokban a német utászok mel­lett huszonöt francia munkás ka- lapálgat, csiszolgat és végzi az egyébb vasmunkát. Az idősebbek harminchat, a fiatalabbak huszon­négy pfenniget kapnak óránként ez hadibér ugyan, de mennyire ör­vendeznek ennek is ezek az embe rek. A gépek használatáért é koptatásáért, a minden valószínű ség szerint a francia hadseregben harcoló tulajdonos javára meg'e lelő kárpótlást fizetnek. Ebben a csarnokban, különböző dolgokat készítenek: a lövészár­kok részére vaslőréseket, franc a fegyverekből jelző fegyvereke mozgó tábori konyhákat és sok más egyebet,Ezek a tábori kői y liák két katlanra vannak felsze­relve, mindegyik nyolcvan lile űr-tartalommal, a melyekben az étel nem éghet oda, mert a katla­nok és a tűzhely között paraffin­tömeg van alkalmazva, a mely a közvetlen tiizhatást távol tartja az ételtől. Egy ilyen tábori kony­ha, itt elkészítve, köriilbelől száz márkába kerül, mig odahaza, Né­metországban, a normális gyár­üzemekben ezerkétszáz márkánál is többe kerülne. A vasgyár lám­pái olyan ügyesen vannak alkal­mazva, hogy fényük az ellenség elől rejtve marad. PÉNZKÜLDEMENYEKET JÓTÁLLÁS mellett ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ a lehető legolcsóbban és legbiztosabban | ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ t ♦ ♦ ♦ ELJUTTAT AZ ÓHAZÁBA írjon azonnal. Leszállított pénzküldési árjegyzékemért. Németh János, bankár 457 WASHINTŐN STREET, volt cs. és királyi konzuli ügyvivő NEW YORK, N. V. VÁROSI FIÓKIRODA: 1597 Second Ave., New York. ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ t ♦ ♦ : ♦

Next

/
Thumbnails
Contents