Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-10 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR REOFORMÁTUSOK LAPJA 15. sz. 1915.' ÁPRILIS 10. AZ ANYA A GYERMEKEI KÖZÖTT. (Folytatás.) De ha a szülő vigyáz a saját nyelvére, az a baj, hogy másokat nehezebb korlátozni eszélytelen beszédjükben. Sok látogatónak rendes szokása, hogy ahova men­nek, a gyermekeknek hizelegnek. Nem gondolnak vele, akármilyen káros legyen a gyermekre nézve dicsérgetésük, csak a szülőknek kedveskedhessenek. Különösen a szép gyermekek vannak kitéve e veszélynek. A csinos arcú gyerme­kek közt találkozik a legtöbb el­kényeztetett, szeszélyes és rosz- szalkodó. Ez oly gyakori eset, hogy sokan azt hiszik, hogy a szép gyer­mekek nem is lehetnek jók. Ismer­tem egy rendkívül szép és eleven arcú fiút. Mindenkinek feltűnt, a ki a házhoz jött, és mindenki azon­nal szépségéről beszélt. Egy napon valami dologban jött oda egy úri ember és annyira elmerült a ko­moly beszélgetésbe, hogy észre sé vette a gyermeket, aki pedig már úgy hozzászokott a látogatók ma- gasztalásához és csodálkozásához, hogy azt, mint valami tartozó kö­telességet, szinte megvárta tőlük. A kis fickó mindenkép mesterke­dett, hogy az idegen figyelmét ma­gára vonja és miután az minden erőlködése dacára sem sikerült, végre odaállott elébe és bosszan­kodva kérdé: “Nem látja, hogy milyen szép fiú vagyok?” Ritka gyermeknek van ugyan olyan nagy bátorsága, vagy oly nagy önhitt­sége. hogy hiúságát ilyen nyíltan ki merje mondani; de kétségtelen, hogy mindegyik bosszankodik ér­te, ha csak egyszer is nem kapja meg a megszokott dicséretet. Igaz, hogy épp úgy kötelessé­günk megdicsérni a gyermeket, mi­kor helyesen cselekszik, mint meg- feddni, ha rosszat tesz; de itt na­gyon vigyáznunk kell, miképp úgy ne dicsérjük, hogy ezáltal az em­beri jellem legszeretetreméltóbb vonását, az alázatosságot és sze­rénységet töröljük ki leikéből. In­nét gyakran valódi szerencsétlen­sége a gyermeknek, ha rendkívül szép vagy korán fejlett. Annv’ra nehéz megóvni a hízelgés méte­lyétől, hogy igen könnyen legelő­nyösebb tulajdonai válnak vesze­delmesekké reá nézve. 2. Ne mutogassátok gyermekei­tek tehetségeit. Itt ismét a hiúság fölébresztésének káraira kell fi­gyelmeztetni. Nincs szenvedély, a mely annyira el volna terjedve, és oly nehezen volna legyőzhető, mint a hiúság. Egy kitűnő egyházi szónokkal történt egyszer, hogy a mint a szószékről lejött, egyik hi­ve hozzá fordulva magasztalta el­mondott beszédét. — Ne dicsérj édes atyámfia, — feleié a pap, mert ez veszélyes ki­sértés az én lelkemre nézve. S ha a magasztalás még egy komoly kegyes pap lelkében is könnyen felkölté az emberi gyöngélyeket, nem sokkal veszélyesebb-e gyönge gyermekeinket mutogatni a ven­dégeknek, akik öt bizonyos dicsé­reteikkel halmozzák el? Leányo­dat néhány szent énekre tanítod. A szerény, egyáltalán nem tetszel­gő leányka jól énekli azokat. Va­lamelyik ismerős meglátogat és rögtön előhívod Mariskádat, hogy énekelje el tanult dalait. A leány engedelmeskedik. Hogy énekelt, abban még semmi rossz sincs, de mihelyt elvégezte, a vendég hízel­gő kifejezésekkel magasztalta. S jön egymásután több látogató, le­ányodat mindannyiszor énekelte­ted, mig végre önkéntelenül büsz­ke lesz dalolására; szereti magát mutogatni az emberek előtt és azok az énekek, amelyek által if­jú szivében a kegyesség érzelmeit akartad felébresztetni, büszkeség­gel töltötték el lelkét. S vájjon nem természetesen történik-e igy? Miként állhatna ellen egy gyer­mek oly erős kisértéseknek ? A szü­lők kimutathatják, hogy örülnek szellemi tehetségeik fejlődésén és ez eléggé ösztönző további előme­netelre; de ha idegenek eszélyte- lenül hizelegnek nekik, nem cso­dálkozhatunk rajta, ha fiaink nem szerezhetnek helyes ö nismeretet. Megengedjük, hogy a dicsérgetés egyik gyermeknek veszélyesebb, mint a másiknak. Egyiket bátorí­tani. másikat mérsékelni kell. Ki nem vette észre a gyermek számtalan apró fogásait, melyek­kel mások figyelmét magára törek rrik vonni? Ki nem látta már, mi­kor a tetszelgő kis kópé, mihelyt vendég lép a házba, mindjárt ke­zébe kap egy könyvet, nagy szor­galmatosán olvasgat belőle, és ha alattomban felpillant a vendég arcára, lesve, vájjon észrevette-e hogy ő milyen szorgalmas? S váj­jon nem ártunk-e az ilyen gyer­meknek, midőn magunk mutogat­juk az idegeneknek? — Néha még hasznos is, ha szerény gyerme­künkkel énekeltetünk, olvasta­tunk, vagy hasonlót tétetünk vala­mely okos, tapintatos barátunk előtt. Ha példának okáért — a mint tiszte is —- a lelkész figye­lemmel kiséri híveinek gyermekeit és atyai szeretettel viseltetik irán­tuk, őt nem kell házunkban ide­gennek tekinteni. A gyermekek bizalommal és szeretettel mutat­hatják meg előtte, amit tudnak, és ha a lelkész igazán mestere szel­lemétől vezettetik, óvakodni fog minden hízelgéstől, sőt iparkodik minden ilyen alkalmat arra hasz­nálni, hogy a gyermekeket minden ledérségtől intse, és komoly törek­vésre buzdítsa. A gyermekeknek ilyetén közszemlére való kiállítá­sa és tehetségeinek vásári muto­gatása, nemcsak hogy máris na­gyon gyakori, hanem, fájdalom, napjainkban mindinkább növekvő rossz szokás. A következő észrevé­teleket olyan ember könyvéből ir­tod ide. kinek mély Ítélő tehetsége mellett gazdag tapasztalása is van a nevelés terén. (Folyt, köv.) Hl 151,1 Al liECKKKäP «e egyedüli, a melylyel gyermekének igazi lelki gyönyörűségei szerezhet A legszebb ajftndék ez és ftTVEXKäT VASÁRNAPRA *z616 bibliai leckekép ára a poata- költséggel együtt rsrPAN 10 TENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok I .apja 454 E. 116th St., New York. VIGYÁZZON A SZEMÉRE. Az embernek a szemevilága a legnagyobb ikncse és ezt senkiso hanyagolja el. Ha a szeme gyenge vagy rossz, úgy okvetlen keresse fel Schneeweiss honfitársunkat, aki ingyen togja a szemét meg­vizsgálni és jótállás mellett szem­üveget vagy csiptetőt eladni. Mindazok, kik előfizetésüket megújítják, vagy előfizetnek, tel­jesen INGYEN kapják meg az 52 oldalos díszes emléklapot. A jubileumi nagy szám ára 2B cent. A SZARKA. Házról házra Ágról ágra Tarka madár Vígan ugrál, Majd meg-meg áll S elszáll. Csereg csereg Mint a kelep Nyelve mindég, Hozza hírét, Ha jő felénk vendég. Tudod—e már Melyik madár Az a csacska Kofa fajta ?......... Mondd hát ’ . .. .rajta ! ... .... Szarka ! Virgoncz madár, Fura madár Az a tarka Csergő szarka. .. . .... Hátul van a Farka ! Rossz a gyermek, Kit megvernek; S kinek ajka Dlvan csacska. Mint szarka fajta. Kovács Endre.-----o----­EGYRŐL — MÁSRÓL. A “Salvation Army” (Az Üdv hadserege) már ötven éves. Egy Wiliam Booth nevű ember a’api- totta 1865- ben. Azóta annyira fej­lődött, hogy ma egyike a leghatal­masabb keresztény szervezetekn k. Egy Marblehead, Mass.-ben lakó leánynak most, huszonegyéves ko­rában nyílott meg a látása. A világ egész juhállománya mintegy 650 millió. Ebből Auszt­rália és üj Zeeland liör-iilbelől 115 milliót tartanak. Egyiptomban minden telefon- kezelőnek tudnia kell az angol, francia, görög, olasz, sőt az arab nyelvet is. “Billy Sunday” evangélista Philadelphiában való munkája nyomán 41,724 emberrel fogott ke­zet, kik előadásai alatt térültek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents