Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-03 / 14. szám

14. sz. 191 ÁPRILIS 3. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJa 3. HÚSVÉTI GYÜMÖLCSÖK. • Alapige: János xx:19-23 A felolvasott szavak az első husvét-iinnepet jelenítik meg sze­münk előtt, mert az itt elbeszélt esemény husvét napjának végén történt. Hiszen csak nem akarjuk a húsvéti tanulságokat pár nap múlva lerázni magunkról, hogy bemerüljünk a mindennapi életbe, mintha semmit sem hallottunk volna a husvétról és egy évre újra rendben volna dolgunk. Óh nem ! Szükséges, hogy a husvét az élet­nek és áldásnak forrása legyen minden időben. Az Ur a húsvéti ünnep áldásait nem csupán pilla­natig tartóknak vélte, ő sokkal messzebbre tekintett. Tudta, hogy tanítványaival elkezdett munkája mindörökké fennmarad. Tudta, hogy országa örök ország, mely­nek áldásos gyümölcsei évezrede­ken át az örökkévalóságba plán- tálódnak. Ezért feltámadása után azonnal intézkedik ennek előmoz-. ditására nézve. Meglátogatja az apostolokat, s előkészítés után ki­küldi őket a világba. E látogatás és előkészítés az apostolokra és az egész világra nézve igazi húsvéti gyümölcsök. I. Igazi húsvéti gyümölcs volt az Ur abbeli fáradozása, hogy tanít­ványait meggyőzze afelől, hogy ő valóban feltámadt, hogy ő az, aki velők járt-kelt, a kereszten meg­halt, aki nekik most megjelenik. Hallották ők az asszonyoktól, kik Jézust látták, az ő feltámadásá­ról; de szavaikat mesének vették r nem hívének nekik (Luk. 24:11). Még azok a tanítványok is, kik Emmausba mennek, kételkedve beszélnek arról, amit az asszonyok láttak. Maga az Ur kénytelen sze­mökre hányni keményszivüségü- ket, hogy azoknak, akik őt feltá­madva látták vala, nem hívének (Márk XVI:14). Tehát a dolgot nem hitték könnyen, ábrándképek után nem kapkodtak. Mindegyik maga akart meggyőződni arról, hogy a dolog nem tévelygés, nem a másiknak képzelődése. De mig az Ur hitetlenségüket szemükre hányja, kegyesen leereszkedik, hogy mindegyikökkel külön elhi­tesse, hogy teljesen tisztában és bizonyosak legyenek az ő feltáma­dását és életét illetőleg. Ezt teszi husvét esteén, midőn a tanítványok és azok, kik velők va­lának (Luk. XXIV :33) ’ zárt aj­tók mögött egybegyülekeztek. S mi legyen az ismertető jel 1 Meg­mutatja nekik átszűrt kezeit és át­döfött oldalát. így látták őt a ke­reszten, ez volt az utolsó emlék, melyet a Golgotáról oly mélyen elméjükbe véstek. E sebhelyek szolgáltatták a legkétségtelenebb bizonyítékát annak, hogy Jézus ő, ki a kereszten halt meg, most pedig örökké él. Most már nincs többé kétségök, s nem is kétel­kednek. Tehát sebhelyeit adja az Ur Övéinek ismertető jelül. Azokról felismerhetik halálát és feltáma­dását. Az üdvnek jelei azok min­den keresztényre nézve. Boldog az, ki Idvezitőjét igy ismeri s e sebhelyekben oltalmat és gyógyu­lást talál ! Ez felséges húsvéti gyümölcs. II. De nem elég, hogy a keresztény az Urat csak külsőleg ismerje, szükséges, hogy felámadótól életet és békét nyerjen. Ést ezt is meg­adja az Ur, nem csupán a tanít­ványoknak, hanem mindenkinek. Hiszen nem pusztán az apostolok, hanem más tanítványok és tanit- ványnők is voltak egybegyülve. S ha ő körükbe lépve, azt mondja: Békesség néktek! és rájuk lehel, hogy velők a Szentlelket közölje, akkor ez nem kizárólag az aposto­loknak, hanem minden tanítvány­nak, férfiaknak és nőknek is, egy­aránt szól. Persze az apostolok voltak az ő különösebb választot- tai, kiket magasztos tisztségre hí­vott el, s akiket az apostoli mun­kára ismét újból kiválaszt, miu­tán ezeknek be kellett ismerniök, hogy hivatalukat menekülésük és megtagadásuk által eljátszották. Különösebb értelemben bizonyo­san ő nekik szól e kegyelmi elő­készítés. De végre, szól mindenki­nek. Egy Mária Magdolna épp oly kevéssé üresen megy ki, mint Pé­ter, egy Kleofás oly kevéssé, mint Jakab. A nem sokára ezután kö­vetkező pünköstben ugyan Szent­lélek legelőször és különösen az apostolokra száll, de nem csak rá- jok, hanem a tanítványok egész csoportjára, mindazokra, akik az igét szívesen befogadták és meg- keresztelkedtek. Az apostoli és igehirdetői hivatalt bizonyára az Ur állította fel, azonban ez nem kizárólagos letéteményese az ő fel­támadása utáni életének és ke­gyelmi ajándékainak úgy, hogy a többi keresztények csak azt kap­hatják, amit e hivatalnak nyújta­ni tetszik. Óh nem ! Ő lekét és bé­kéjét mindazoknak adja, akik benne hisznek. E lelket és békét nem csak a lelkipásztor, hanem mindegyik gyülekezeti tag magá­tól az Ur Jézustól kapja, ki, mint megdicsőült főpap és a lelki ado­mányok osztogatója, mindenkit meg tud áldani. A Lélektől fel­kent, megszentelt és az ő békéjé­vel betöltött embereket állít és küld az Ur a világba, hogy ott ha­lálának és feltámadásának tanúi legyenek. Egy kegyes, a Lélektöl felkent keresztény jobban tanus- kodhatik Jézus mellett és őt job­ban becsülheti, mint az a pap, ki­ben nincs a Jézus lelke és békéje. Ebből láthatjuk, hogy e húsvéti gyümölcs mindnyájunknak van szánva. Mindnyájunknak érez- nünk kell e lelket és békét, a Fel­támadott tanúinak kell lennünk e gonosz világban, mely nem ismer békét. Akarunk-e azok lenni 1 III. A világnak nagyon is szüksége van a békére és a Jézus Krisztus­sal való kibékülésre. Ezért küldi ki övéit a világba a bűnök megbo- csájtásával. Igen, hatalmat ad ne­kik a bűn megbocsátására és meg­tartására. Nem pénzért és jó sza­vakért, nem saját érdemért és jó cselekedetekért, hanem a Szentlé­lek erejével és megvilágositásá- val tegyenek tanúbizonyságot a megbocsájtásról azoknál, akik tö­redelmesen hisznek Jézusban, s azoknak, akik nem hisznek benne, mondják meg, hogy bűneik nem bocsáttatnak meg, hanem Isten haragja és az örök kárhozat lesz rajtok mindaddig, amig meg nem térnek. Ezt a nagy teljhatalmat az Ur az ő gyülekezetére ruházta, és pedig nem pusztán az apostolokra és az igehirdetői hivatalra, hanem -—szándékosan mondjuk— a gyü­lekezetre, bár Péter az összes hivő keresztényekről mondja: Ti pedig választott nemzetség, királyi pap­ság, szent nemzet, megtartásra va­ló nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sö­tétségből az ő csodálatos világos­ságára hivott el titeket. (Pét. II: 9. V. ö. Mát. XVII: 15.-18). Óh, ez felséges húsvéti gyü­mölcs ! A Feltámadott megbocsá­tást hoz övéinek e vigasztaló kö­szöntésben: Békesség néktek ! Megbocsátást ad övéi által az e- gész világnak. A bűnök megbocsá­tása a Feltámadottnak első üze­nete. Miért éppen az ? Nos, mert bünbocsánat nélkül senki se jut­hat be Isten országába, senkisem részesül az ő békéjében és megdi­csőült életében. Ekkor az Ur meg­hagyja övéinek, hogy a világot az ajtón át vezessék Isten országába. Ez az ajtó ő maga s ő benne a bű­nök megbocsátása. Törekedjünk hát bűneink megbánására, akkor nekünk is jut a husvét áldott gyü­mölcseiből, főleg békéből, mely u- tán szivünk úgy vágyik. Ámen. SZÉKELY SÁNDOR, brownsvillei, Pa. ref. lelkész. Hoeflinger & Co. TEMETÉSRENDEZÓK ÉS BALZSAMOZÓK MICH. HOEFLINGER üzletvezető Nappal és éjjel egyaránt rendelke- zésre áll 201 PLATT ST. 2-ik utca sarkán E. TOLEDO, O. PÉNZKOLDEMÉNYEKET JÓTÁLLÁS MELLETT a lehető legolcsóbban és legbiztosabban ELJUTTAT AZ ÓHAZÁBA írjon azonnal. Leszállított pénzküldési árjegyzékemért. Németh János, bankár volt cs. és királyi konzuli ügyvivő 457 WASHINTON STREET, NEW YORK, N. Y. VÁROSI FIÓKIRODA: 1597 Second Ave., New York. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Next

/
Thumbnails
Contents