Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-27 / 13. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 13. SZ. NEW YORK, N. Y., 1915 MÁRCIUS 27. Vol. XVI. No- 1S­AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS Editor: OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Rev. LAD. H AR8AN Y 1 454 E. llßth St., New York. HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York. N. Y. , under the act of March 3, 1871. ^ AZ ISTEN MALMAI ^ Angliának nem sikerült a sem­legeseket belerántani a háborúba. Holland hűvösen tiltakozik az el­len, hogy a nagy Nagy-Britannii sz ő ziszlaja mögé bújjon. Dánia kijelenti, hogy nem tiltakozik a német blokád-eljárás ellen. Ame­rika is m ndent inkább keres, mint a néniét birodalommal való osszak ülöm bözést s a háborúba va­ló beleegyedcst. / z az erkölcsi jo- gultság, amelyen áll Németország mikor hasonlóval felel ez anrel kéz 'éjre. mely a'zal az embertelen céljával, ho"y hetven millió em­bert kiéheztessen, minden ember­ségen túltette magát, elenállha- tatlan hat a nemzetekre s a kor­mányokra. önkéntelen érzik, min­den pilanatnvi hailaudóságon s ér deken át, ho°-y mindnyájuk ti °ye ez, amiért a német be’yt áll. Sem­miféle intrika, taktika, érdek és diplomata ügyesség nem tud vál­tozhatni sem azon a tényen, sem an na1-“ önkéntelen hatásén, hogy a m; szöyeisé'’fnk rászán van az ivazság s hogy az elleneink részén minden van csak j^zsám nin^s. A. T>°nzről mondta Veszna"ián csÄsz'r, ho^y nin"s szao-a. Nem jn-?z- van s^aap. $ az érdeknek is ran Más lélek rz amivel mi helyt ál’unk a maa-unk ’vaza mellett, s más. ahoo-v az ellenségeink társa­dalmai. Nekünk nin"s lenlezni va­lónk Hamburgtól Predeáliv és semmi belső bai va«r aliasság nincs, amit el kellene bujtatnunk, TE közös érdekünk alá. Nekik van mindenfelé rejtegetni, leplezni s egymásnak megbocsátani vagy el nézni valójuk. S annyi s olyan sok ho^y nem képesek rá egészen s a közös érdek vastag burkán is át­áttörnek az ellentétek, a sérelmek s az utálatok. Anglia csak annyi pénzt ad ha ad, Oroszországnak, amennyi ka­tonai célokra kell s ami a franVák na.k kéne orosz befektetéseik ka­matja fejében, attól ugyan honnan a szemük. Ám ez a na^y dolog szinte csekélység ahhoz a szerény ieleiitkez%ü, de mély erkölcsi tar­talmú jelenséghez kénest, amit a londoni munkás kon~resa,,us nro- dukált. Munkások gyűltek itt egy­be, kik közül a franciák s az ango­lok miudan. áldozatot ma^hoztak a hazaf’sáynak, sőt, a t-ran-uk hep ne is ülnek a háború k^rrainvá- b'-n. ér °z a koncres'-Z'js olvan ha­tározatokat hozott. meiyekhő1 mély elévedetleucác- -r^ik H az el­lenségeink háborúiénak ioo-osult- S’cpt illetőién- s e-re^zen a tiltako­zási <r és felháhomd-isic- meunek el P’ ororz be’sö viszonyok ell^n. az p’len. ahocy az orosz sovinizmus a nem ormz rezeteket, u-vötrí hatá- rain bejül, abo°w a térvényhez4 s- sG bánik s a közszabadsáo-okat el- tivnria. R^rmüv cinizmus vitte bele Angliát, bármily kétséo-be- eesett hiúság Franca országot e héhoruha sä” orosz°zal vadó öle1- kezásbe: lelkiismeretüket nem tud ják egészen elaltátni és jobban szeretnének tisztább erkölcsi ala­pon s jobb társaságban állani e háboruj okban. S ez a háború már eddig is meg­mutatta, mily hatalmas a techni­ka mai mindenhatósága közepett is az erkölcs' momentum. Csodá­kat müveit a mi rész inkön s mind untai n bonyolítja az eilenséteink helyretét. Nem optimizmus meg­keni ho'y ez a helyzet ma rcsz- sz _bb, mint félév előtt volt. Az Is­ten malmai lassan őrölnek, mond­ja a német. De őrölnek, — s az el­lenségek vállalkozása és összees­küvése belülről őrlődk meg, hogy kÍvűiről megtörjön. A JÉGTÖRŐ. A jégtörő hajók használata Oroszországban elkeriilhetlen, ezek nélkül a fehér cár országa a hosszú tél folyama alatt a tenger felől teljesen el volna zárva a kül­világgal \aló közlekedéstől. En­nek a kétségtelenül nagy veszede­lemnek fenforgása és fenyegető lehetősége az oroszoknak sok gon dot okoz és hogy a dolog rájuk nézve mily fontos, valóságos éht- kérdés, 1 itiinik abból is, hogy Oroszország jégtörő hajók segít­ségül küldését kérte Angliától, a mely Kanadából rendelt és kül­dött ki eféle jármüvet az orosz kor mánv rendelkezésére. Az e célra épített hajók segítségével a jég feltörése úgy történik, hogy a jég törő hajó különleges építési és gé­pi szerkezeténél fogva képes a jég felszínére csúszni és súlyával hat a jégre és töri fid azt. Hogy pedig a jégtörő hajó az elejével a jégre csúszhasson rá, azt ugv éri el, hogy a hajó hátuljába üres kama­rák vannak beépítve, amikbe a munkában állásakor vizet bocsáta­nak ballasztul és ugyanekkor a ha jó csavarjai hátulról mélyen a viz alá merülnek, hogy működésűk közben a jégtől s esetleges töréstől megóvassanak. A modern iégtörő hajók ezenkívül hátul is fel van­nak szerelve jégszóróval, hogy esetlege* hátrafelé menet alkalmá­val a jég össze ne torlódhassák, hanem összezúzva, oldalt kinyo- massék. Az oroszok egyik régi és Európában iól ismert iégtörö ha- iőia a “.Tprinak'’. amely már több hefan'vo+t hadihajót és más wőzöst mentett mew a biztos pusztulástól. Kanadának öt modern iégtörője var e™k a Skócia, a Lady Grey, a Carl Grev. a Champlain és a Mont- cnlm nevű jármüvek s An<Aia ezek hői bocsát most kettőt Oroszor­szág segítségére és rendelkezésére. BIBLIAI LECKFKÉP »r egyedüli, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA »XÖI6 bibliai leckekép ára a posta­költséggel együtt CSUPÁN JO CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 454 E. 116th St., New York.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents