Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-09 / 2. szám

2. sz. 1915 január 9. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3. j HÁBORÚS SZILÁNKOK. n EBflBBBBBBBBBBBSflBflflBBBBBBflBBBHBBBBBBBBDBnBBBBBEEBBBBBflBBBElBESEBliEBIlEBBBBBBEBKJQBBBDfel A japán légiflotta. A Kiaocsao ellen folyt harcok és ostrom során a japán hadsereg a legújabb és legmodenrebb fegyvernemet, a légiflottát is felhasználta. És ha az eddig beérkezett hirek és jelenté- seg valók, úgy föl kell említe­nünk, hogy a németek elleni har­cokban és a vár megostromlásában nagy szolgálatukra volt az a ki­lenc röpülógép, amelyek felderítő szolgálatot végeztek és a város és a német ütegek állását kikémlel­ték. Ez a jelentés ugyan nem való­színűtlen, mégis némi csodálkozást kelt, mert a japánok eddig az avia­tikát meglehetősen elhanyagool- ták s arra nem sok ügyet vetettek. Tény az, hogy zviatikára és az aeronautikára csak 1910-ben ter­jesztették ki figyelmüket, mikor az európai hirek ezen az uj s modern fegyvernem értékét egyre jelentő­sebbnek tüntették fel. Ekokr kezdtek figyeleszmélni és lázas erővel fogtak hozzá a yégiflotta megteremtéséhez, ami azonban na­gyon nehezen ment, mert szabad ballonnal nem rendelkeztek, nem volt időjelzési szolgálatuk és mert meteorológiai dolgokkal és kérdé­sekkel egyáltalában nem foglal­koztak és igy minden előismeret nélkül kellett hozzáfogniok a lég- bajózás és repülés megtanulásához és a légiflotta megteremtéséhez. Tokióban 1910-ben alakították meg az első katonai léghajó bizott­ságot, amely aztán Tokugana ez­redes vezetésével több japán tisz­tet küldött Európába, Párisba, Dajtonba, Johannisthalba, vala­mint Amerikába is, akik azután hosszas gyakorlat és tanulás után a repülés mesterségét megtanul­ták. Mikor a kiküldött bizottság hazájába visszatért, több Wright, Farman és Blériot, valamint több német gépet is vitt magával és vá­sárolt ezenkívül egy német gyátr- nt.ányu Parsefal kormányozható léghajót is, egyben pedig nagyobb megrendelést is tett az összes ál­lamokban sőt éppen a háború ki­törése előtt is Németország egy nagyobb megrendelést effektuált a japán hadsereg számára. 1911-ban Yamada kapitány, az első japán léghajó megépitöje, egy tervezetet terjesztett a hadvezető­ség elé, amelyben a japán légi- flotta megteremtésére 1,141,000 yen hitelt kért, amit a parlament meg is szavazott. így építették fel a toukurosavai repülőteret és a tokioi — két dirigeable hallói» befogadására való — léghajó-csar­nokot. 1912-ben amerikai aviati- kusok Japánban egy repiilőgép- épitő társaságot alapítottak, amely két millió yen tőkével csak hamar meg is kezdte működését, de nem tudván a szállítási és keresleti igé­nyeknek és rendeléseknek megfe­lelni, úgy segített magán, hogy kormány-engedéllyel európai gé­peket is közvetített és szállított. Közben japán gyárak is alakul­tak, amelyek azonban mind Euró­pából szerezték be a motorokat, mert ezeket Japánban egyáltalán nem gyártják. A német és francia motorgyárak igy Japánban kitű­nő üzleteket csináltak s alig győz­ték a szállítást. A Balkán-háború tanulságai nyomán Japán Euró­pában s főleg Németországban nagy bevásárlást csinált s főleg sok hydroplánt vásároltak a ten­gerészet fölszerelésére, amiknek i agyrészét a háború kitöréséig nem tudták elszállítani. A japán légiflotta ez idő szerint ötven katonai — jobbára német gyártmányú — repülőgépből és két kormányozható léghajóból áll, amikhez mintegy kétszáz kikép­zett pilóta-tiszt áll rendelkezésre. A japán hadiflotta ez év nyarán tartotta meg első kombinált gya, koilatait hydroplánokkal, amik­nek eredményét azonban titokban tartották, aminthogy az is titok­ban maradt, hogy mennyi ilyen géppel rendelkeznek. Hír szerint gépeiket angol mintára bombaye- tésre is felszerelték s állítólag egy- egv gép hat bombatartályt visz magával. A bombák angol gyárt­mánynak. Páris mint erősség. Az 1870—71- iki francia-német háború idején a francia fővárost kilencvennégy bástyázott erődítéssel ellátott és 55 kilométert kitevő védő erődvo- nal vette körül, amely minden 2—5 kilométernyi távolban egv- egy előretolt várra is támaszko­dott. A 80 kilométernyi hosszú né­met körülzáró öv megalkotásához, tehát a bekerítéshez hat német hadtest és három diviziónyi lovas­ság volt szükséges. Ehhez a régi Parist védő erődláncolathoz, a vé­delem kiegészítése és hathatósabbá tétele céljából, a háború után a francia hadügyi kormányzat még egy újabb és 120 kilométert kite­vő erődövezetet emelt, 40 kilomé­teres átmérővel s a hatalmasan megerősített sáncokat és a modern stratégia és hadviselés elvei sze­rint újonnan átalakított erőditvé- nyeket és előretolt várakat 900 ágyúval szerelte föl. A franciák most szentül hiszik, hogy ily ha­talmasan kiterjesztett és jól előre­tolt várövezet mellett Páris körül- zárása és a városnak lövetése le­hetetlenné vált. Ámde hasonló né­zetet hangoztattak a háromszoros várvédő övezettel ellátott Antwer­penről is, amelyről a belga tisztek azt mondták, hogy 300,000 embert akár egy egész hosszú évig is ké­pes föltartóztatni és sikerrel dacol­hat és állhat ellent az ostromló se­regnek. sÉ ime, mégis, mint a kö­zelmúlt beigazolta, ez a Párissal majdnem hasonlólag védett és be­vehetetlennek mondott vár tizen­két napi ostrom és két napi bom­bázás után elesett. A franciák te­hát alighanem alaposan csalódnak abban, ha Párisról azt állítják, hogy az megközelíthetetlen, mert amint láttuk, a német és osztrák­magyar 42-es és 30.5-es mozsarak még a legszilárdabban épített pán­célozott erődöket is egy-kettőre pozdorjává és rommá lőtték össze. Bizonyára hasonló sors várna te­hát Párisra is. Hogyan bűnhődtek régente az ál-hirterjesztők? Nagyon sok olyan gyáva és kishitű ember ta­lálkozik manapság is nemcsak ná­lunk, de Németországban is — és vájjon hol nincsenek ilyen megve­tésre méltó alakok? — akik, habár teljesen hazafias érzésüek. mégis olyan gyávák és kishitiiek, hogy folyton kétségeskednek és nem tudnak vagy nem akarnak hinni a német és magyar fegyverek győ­zelmeiben s vagy lekicsinylik, vagy hazugságnak minősítik azo­kat a nagy eredményeket, amit csapataink itt és ott kivivnak az ellenség fölött. Az ő lelkűk nem képes hinni és megnyugodni és minden jóhirre megjelenik arcu­kon a gúnyos mosoly vagy egy nagy kérdőjel; mindennek ellent­mondanak és elhintik a kétely és kishitűség konkolyát, amely kü­lönben is ragadós nyavalya. És nemcsak ma, de a régi időkben is megvoltak az efféle individiumok. Persze, nagy baj ez, mert csügge- dést és a reménytelenség érzését keltik a népben. Épp ezért állít­ják ma törvény elé és büntetik szi­gorúan az ilyen alakokat. Régen- le azonban drasztikus módon bán­tak el velük s az igaz hazafi in flagranti nyomban kiszolgáltatta a büntetést. így példáid, mikor a hires lipcsei népek csatája után a leipzigi lovagtótéren több, az el­lenségtől elhódított ágyút állítot­tak ki, porosz kotanákat állítottak melléjük őrségnek. Akkor is sok volt persze Leipzigban is a kétsé- geskedő hitetlen Tamás, sőt sokan voltak olyanok is, akik a franciák győzelméről beszéltek és terjesz­tettek álhireket. Akadt még olyan is, aki arról volt meggyőződve és azt hiresztelte, hogy a kiállított ágyuk nem is az ellenségtől elfog­lalt francia, hanem jobbára porosz ágyuk és csak a nép megtéveszté­sére állították ki és hogy hamis győzelmi jelvényekkel triumfál- nak. Véletlenül meghallotta az ágyú őrség egyik katonája, amint egy ilyen kétségeskedő alak ezt a bolond hirt mesélte és terjesztette, mrie dühbe jővén a szemtelen és hazug fecsegésen, t tamáskodó atyafinak egy hatalmas porosz po­rosz pofont adott s azután igy szólt a meglepett és hüledező atya­fihoz: -“Hát ez csakugyan porosz volt. de az áyyuk tényleg franci­ák.” Ez aztán hatott és többé sen­ki sem kételkedett Leipzigban az ágyuk francia eredete felől. Mért.ékletességi fogadalmi ivek. A keresztyén hitéletet megtisztí­tani célzó buzgó lelkipásztori munkálkodásban sikerrel és ered­mény, yel használhatják az TT~ szolgái azokat az ügyesen szer­kesztett, díszes kiállítású Mérték- letességi Fogadalmi Iveket, me­lyek darabonként 1 centjével, vagyis csupán a postakölség fel­számítása ellenében lapunk kiadó- hivatalában is kaphatók. — Ne nézzük közönyösen, hogy a mér- tékletlenség az iszákosság mint tesz tönkre testileg, lelkileg egy­házunk tagjait és dönti nyomorba a családokat.

Next

/
Thumbnails
Contents