Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-09 / 2. szám

2. sz. 1915 január 9.

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

3.

j HÁBORÚS SZILÁNKOK.

n

EBflBBBBBBBBBBBSflBflflBBBBBBflBBBHBBBBBBBBDBnBBBBBEEBBBBBflBBBElBESEBliEBIlEBBBBBBEBKJQBBBDfel

A japán légiflotta. A Kiaocsao ellen folyt harcok és ostrom során a japán hadsereg a legújabb és legmodenrebb fegyvernemet, a légiflottát is felhasználta. És ha az eddig beérkezett hirek és jelenté- seg valók, úgy föl kell említenünk, hogy a németek elleni harcokban és a vár megostromlásában nagy szolgálatukra volt az a kilenc röpülógép, amelyek felderítő szolgálatot végeztek és a város és a német ütegek állását kikémlelték. Ez a jelentés ugyan nem valószínűtlen, mégis némi csodálkozást kelt, mert a japánok eddig az aviatikát meglehetősen elhanyagool- ták s arra nem sok ügyet vetettek. Tény az, hogy zviatikára és az aeronautikára csak 1910-ben terjesztették ki figyelmüket, mikor az európai hirek ezen az uj s modern fegyvernem értékét egyre jelentősebbnek tüntették fel. Ekokr kezdtek figyeleszmélni és lázas erővel fogtak hozzá a yégiflotta megteremtéséhez, ami azonban nagyon nehezen ment, mert szabad ballonnal nem rendelkeztek, nem volt időjelzési szolgálatuk és mert meteorológiai dolgokkal és kérdésekkel egyáltalában nem foglalkoztak és igy minden előismeret nélkül kellett hozzáfogniok a lég- bajózás és repülés megtanulásához és a légiflotta megteremtéséhez. Tokióban 1910-ben alakították meg az első katonai léghajó bizottságot, amely aztán Tokugana ezredes vezetésével több japán tisztet küldött Európába, Párisba, Dajtonba, Johannisthalba, valamint Amerikába is, akik azután hosszas gyakorlat és tanulás után a repülés mesterségét megtanulták. Mikor a kiküldött bizottság hazájába visszatért, több Wright, Farman és Blériot, valamint több német gépet is vitt magával és vásárolt ezenkívül egy német gyátr- nt.ányu Parsefal kormányozható léghajót is, egyben pedig nagyobb megrendelést is tett az összes államokban sőt éppen a háború kitörése előtt is Németország egy nagyobb megrendelést effektuált a japán hadsereg számára.

1911-ban Yamada kapitány, az első japán léghajó megépitöje, egy tervezetet terjesztett a hadvezetőség elé, amelyben a japán légi- flotta megteremtésére 1,141,000 yen hitelt kért, amit a parlament

meg is szavazott. így építették fel a toukurosavai repülőteret és a tokioi — két dirigeable hallói» befogadására való — léghajó-csarnokot. 1912-ben amerikai aviati- kusok Japánban egy repiilőgép- épitő társaságot alapítottak, amely két millió yen tőkével csak hamar meg is kezdte működését, de nem tudván a szállítási és keresleti igényeknek és rendeléseknek megfelelni, úgy segített magán, hogy kormány-engedéllyel európai gépeket is közvetített és szállított. Közben japán gyárak is alakultak, amelyek azonban mind Európából szerezték be a motorokat, mert ezeket Japánban egyáltalán nem gyártják. A német és francia motorgyárak igy Japánban kitűnő üzleteket csináltak s alig győzték a szállítást. A Balkán-háború tanulságai nyomán Japán Európában s főleg Németországban nagy bevásárlást csinált s főleg sok hydroplánt vásároltak a tengerészet fölszerelésére, amiknek i agyrészét a háború kitöréséig nem tudták elszállítani.

A japán légiflotta ez idő szerint ötven katonai — jobbára német gyártmányú — repülőgépből és két kormányozható léghajóból áll, amikhez mintegy kétszáz kiképzett pilóta-tiszt áll rendelkezésre. A japán hadiflotta ez év nyarán tartotta meg első kombinált gya, koilatait hydroplánokkal, amiknek eredményét azonban titokban tartották, aminthogy az is titokban maradt, hogy mennyi ilyen géppel rendelkeznek. Hír szerint gépeiket angol mintára bombaye- tésre is felszerelték s állítólag egy- egv gép hat bombatartályt visz magával. A bombák angol gyártmánynak.

Páris mint erősség. Az 1870—71- iki francia-német háború idején a francia fővárost kilencvennégy bástyázott erődítéssel ellátott és 55 kilométert kitevő védő erődvo- nal vette körül, amely minden 2—5 kilométernyi távolban egv- egy előretolt várra is támaszkodott. A 80 kilométernyi hosszú német körülzáró öv megalkotásához, tehát a bekerítéshez hat német hadtest és három diviziónyi lovasság volt szükséges. Ehhez a régi Parist védő erődláncolathoz, a védelem kiegészítése és hathatósabbá

tétele céljából, a háború után a francia hadügyi kormányzat még egy újabb és 120 kilométert kitevő erődövezetet emelt, 40 kilométeres átmérővel s a hatalmasan megerősített sáncokat és a modern stratégia és hadviselés elvei szerint újonnan átalakított erőditvé- nyeket és előretolt várakat 900 ágyúval szerelte föl. A franciák most szentül hiszik, hogy ily hatalmasan kiterjesztett és jól előretolt várövezet mellett Páris körül- zárása és a városnak lövetése lehetetlenné vált. Ámde hasonló nézetet hangoztattak a háromszoros várvédő övezettel ellátott Antwerpenről is, amelyről a belga tisztek azt mondták, hogy 300,000 embert akár egy egész hosszú évig is képes föltartóztatni és sikerrel dacolhat és állhat ellent az ostromló seregnek. sÉ ime, mégis, mint a közelmúlt beigazolta, ez a Párissal majdnem hasonlólag védett és bevehetetlennek mondott vár tizenkét napi ostrom és két napi bombázás után elesett. A franciák tehát alighanem alaposan csalódnak abban, ha Párisról azt állítják, hogy az megközelíthetetlen, mert amint láttuk, a német és osztrákmagyar 42-es és 30.5-es mozsarak még a legszilárdabban épített páncélozott erődöket is egy-kettőre pozdorjává és rommá lőtték össze. Bizonyára hasonló sors várna tehát Párisra is.

Hogyan bűnhődtek régente az ál-hirterjesztők? Nagyon sok olyan gyáva és kishitű ember találkozik manapság is nemcsak nálunk, de Németországban is — és vájjon hol nincsenek ilyen megvetésre méltó alakok? — akik, habár teljesen hazafias érzésüek. mégis olyan gyávák és kishitiiek, hogy folyton kétségeskednek és nem tudnak vagy nem akarnak hinni a német és magyar fegyverek győzelmeiben s vagy lekicsinylik, vagy hazugságnak minősítik azokat a nagy eredményeket, amit csapataink itt és ott kivivnak az ellenség fölött. Az ő lelkűk nem képes hinni és megnyugodni és minden jóhirre megjelenik arcukon a gúnyos mosoly vagy egy nagy kérdőjel; mindennek ellentmondanak és elhintik a kétely és kishitűség konkolyát, amely különben is ragadós nyavalya. És nemcsak ma, de a régi időkben is megvoltak az efféle individiumok. Persze, nagy baj ez, mert csügge- dést és a reménytelenség érzését keltik a népben. Épp ezért állítják ma törvény elé és büntetik szigorúan az ilyen alakokat. Régen- le azonban drasztikus módon bántak el velük s az igaz hazafi in flagranti nyomban kiszolgáltatta a büntetést. így példáid, mikor a hires lipcsei népek csatája után a leipzigi lovagtótéren több, az ellenségtől elhódított ágyút állítottak ki, porosz kotanákat állítottak melléjük őrségnek. Akkor is sok volt persze Leipzigban is a kétsé- geskedő hitetlen Tamás, sőt sokan voltak olyanok is, akik a franciák győzelméről beszéltek és terjesztettek álhireket. Akadt még olyan is, aki arról volt meggyőződve és azt hiresztelte, hogy a kiállított ágyuk nem is az ellenségtől elfoglalt francia, hanem jobbára porosz ágyuk és csak a nép megtévesztésére állították ki és hogy hamis győzelmi jelvényekkel triumfál- nak. Véletlenül meghallotta az ágyú őrség egyik katonája, amint egy ilyen kétségeskedő alak ezt a bolond hirt mesélte és terjesztette, mrie dühbe jővén a szemtelen és hazug fecsegésen, t tamáskodó atyafinak egy hatalmas porosz porosz pofont adott s azután igy szólt a meglepett és hüledező atyafihoz: -“Hát ez csakugyan porosz volt. de az áyyuk tényleg franciák.” Ez aztán hatott és többé senki sem kételkedett Leipzigban az ágyuk francia eredete felől.

Mért.ékletességi fogadalmi ivek.

A keresztyén hitéletet megtisztítani célzó buzgó lelkipásztori munkálkodásban sikerrel és eredmény, yel használhatják az TT~ szolgái azokat az ügyesen szerkesztett, díszes kiállítású Mérték- letességi Fogadalmi Iveket, melyek darabonként 1 centjével, vagyis csupán a postakölség felszámítása ellenében lapunk kiadó- hivatalában is kaphatók. — Ne nézzük közönyösen, hogy a mér- tékletlenség az iszákosság mint tesz tönkre testileg, lelkileg egyházunk tagjait és dönti nyomorba a családokat.