Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-20 / 12. szám
12. sz. 1915. MÁRCIUS 20. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 6 Nem volt hozzá ideje, gyorsabb volt a halál, nyugalmat parancsolt neki, betakarta sötét szárnyával, a zizegve hulló hó meg fehér takaróval ! Oh, ha én ma éjjel másról tudnék álmodni, mint ezekről a hóval takart halottakról. Ha nem kellene még álmomban is a Halál birodalmában járnom! Legjobb szeretnék hazaszállni, ha már ébren nem lehet s mikor reggel felkelt a legényem, hozza a parancsot: — Azonnal indulni kell, a jobb- szárnyat meg kell őrősiteni! Odakünn elállt a szél s lassan, szállingózva, hintáivá egyre hullik a hó. Dr. Vasadi Balogh György. —----o-------A TUDÁS VILÁGA. Mimikri a háborúban. Aki csak kevéssé járatos is a zoológiában, bizonyára tud, avagy hallott valamit arról, hogy sok állatfélének, de főleg a rovaroknak, férgeknek, hernyóknak, kígyóknak és halaknak oly sajátos és különleges védő-alakulásuk, utánzó tehetségük van, amit a természetben általánosan mimikri néven ismerünk. És vannak olyan állatok, amelyek ugyanazon a vidéken élő állatoknak nemcsak az alakját, színét, rajzát, tartását, de még a mozgásait is oly élethűen tudiák utánozni, hogy az első pillanatban alig lehet őket amazoktól megkülönböztetni. Az ilyen utánzó állatok rendszerint veszélyes fegyverekkel, mérgező tulajdonsággal vagy más sajátossággal rendelkeznek és éppen ez az óvatosságra intő és félelmet keltő voltuk szolgál nekik védelmül. Más állatok élettelen tárgyakhoz, száraz falevelekhez, gályákhoz, moszattal benőtt kődarabokhoz, vagy a vizfenék, — amelyben élnek — ágyában fekvő kőtörmelékhez hasonlítanak. Mindezek persze csak arra valók, hogy elleplezzék jelenlétüket és megvédjék őket a meglepetésektől és ellenségeik támadásaitól. A háború az embereket is rá- lcényszerite^te és rátanitotta ilyen védő utánzásokra, hogy ily módon a csapatokat, a hadieszközöket és fegyvereket lehetőleg elrejtsék a kémlelő ellenség szemei elől. A háborús mimikri céljaira szolgál tehát legelsősorban az úgynevezett csukaszürke szinü egyenruha is. Ezt a szint hosszú és a gyakorlatban végzett kísérletek egész sorozatán okulva választották ki az összes számbajöhető és kipróbált színek közül. A csukaszürke szin ép olyan jól illik az utca porához, mint a köd szürkeségéhez, azonkiviül pompásan alkalmazkodik a rétek, mezők és erdők zöld színárnyalatához, úgy, hogy az ilyen szinü uniformisban masírozó csapat alig válik ki a környezetéből, szóval csak alapos és hosszabb megfigyelés után ismerhető fel. Egyetlen más ma használatban levő egyenruha-szin sem hasonlítható mimikri hatás szempontjából a csukaszürkéhez. Sem az angol khakija, sem az oroszok szürkészöldje és még kevésb- bé az uj francia egyenruha kékesszürke színe, amelyen domináló a kékség, ami ép oly élénken emeli ki a környezetből a csapatot, akár a francia katonaságnál eddig használatban levő tipikus piros szin. Csak egyetlenegy esetben nem védi a csukaszürke szin viselőjét: a frissen leesett hó ragyogó fehérsé gében. Ez okból szokták tehát a ski csapatokat leginkább fehér szinü egyenruhával ellátni. Ezt használják a ski csapatok a mi hadseregünknél is. A most lefolyt kárpáti harcok során ezzel a színnel pompás eredményeket is értünk el. És amint a gyalogos, ép úgy igyekszik a train, a tüzérség és minden, lehetőleg hozzásimulni a környezethez. A legjobb és legmeggyőzőbb példát szolgáltatják erre a hadihajók, amelyeknek szin festése a tenger és az ég szinével mosódik össze. A német hadiflotta világosszürke színe például kitünően illik az északi tenger egyhangú szürkeségéhez. Anglia valamivel sötétebb árnyalatú szürke szint választott és használ hadihajói mázolására s ugyanilyen szint használ az orosz keleti tenger flotta is. Mind a három említett államból kivételek a torpedó jármüvek, amelyek mint éjjeli hadieszközök, in'-ább sötétebb árnyalatra vannak festve és igy Angliában és Németországban szin festésük fekete, Oroszországban pedig sötétzöld, valamint ugyancsak ilyen szintire vannak mázolva az orosz tengeralattjárók és kisérő hajók is. Egészen más színben pompáznak az orosz haditengerészet hajói a fekete tengeren. A feketetengeri orosz flotta csata és cirkálóhajói ugyanis világosszürke színűre vannak festve, a torpedójármüvek ellenben sötétszürkék, inig a tengeralattjárók világos- sziirkés-zöld sziniiek. A francia hadiflotta, amelynek valószínű és legtermészetesebb harcterülete az Atlanti Óceán, az itt uralkodó szintónushoz alkalmazkodva, kékesszürke szinü, francia torpedóhajók szinfestése sötétszürke, mig a vizalattjárók éppen olyan üvegzöld színűek, mint amilyen zöld színben játszik a szélcsendes forró napfényes időben maga a tenger is, ha az ember a hajóról a mély vízbe tekint. Am ezek a színárnyalatok a mi égövünk tengereihez viszonyulnak ahol gyakori, inkább állandó a felhős égboltozat. Ezzel ellentétben egészen mások a viszonyok a tropikus vidékeken, ahol az állandóan ragyogó napfény és világosság uralja és önti el az egész környezetet. Itt az óceán mint egy fénylő ezüstpaizs, csillog és sugárzik a forrón alátiiző napsugarak fényében. A szürkére festett hajók tehát itt már messze távolságból is észrevehetők lennének. Csillogó világos színben, — mint a minő maga a tenger tükre is — kell itt a hajóknak megjelenni, hogy rejtve maradjanak az ellenség szeme elől. Ez okból a trópusi tájakon járó és állomásozó hadihajók jobbára mind fehér sziniiek. ellenben a torpedónaszádok itt is kivételek és más színűre vannak festve, de nem feketére, hanem világos trópusi éjjeleknek megfelelően világos vagy palaszürke színűre. Az, ami áll a hadihajókra és tengeri hadjáratra, az természetesen áll a szárazföldi hadjáratokra is. Ágyuk, municióskocsik, tábori konyhakocsik, pontonok, automobilok, stb, mind lehetőleg alkalmazkodnak a környezethez és ezért megfelelő sziniiekre festik valamennyit. Még a kardoknak és fegyvereknek is úgy kell fényezve lenniök, hogy csillogásuk és fenyők ne lehessen egykönnyen árulójuk. Sok esetben maga a bemá- zolás riem is elég s nem nyújtana kellő védelmet. Az ágyuütegek a távcsővel fölfegyverzett szem, de iőieg a magasban röpülő föld°ri- tök előtt nem maradhatnának rejtve és nmr messziről fölismernék á formájáról is. Ez okból ma már az ágyukat lehetőleg mélyre, fódözékhe ássák bt- a földbe s fő léjük deszkából tetőzetet is emelnek. amire fölhalmozzák az árokból kiemelt földet s erre is — a terepviszonyok alakulása szerint — vagy homokot szórnak, vagy a földből kipmelt gyepágyat rak nak, avagy galvat. bokrokat és faágakat helyeznek és ültetnek, hogy még csak ne is gyanítsák, mi rejtőzik a zöld gyeptaka’ó a vagy a bokrok és gályák alatt. Mint a háborús mimikri tárgyául szolgáló dolgok, különösen kedveltek a bokrok és gályák, a miket ott találhatunk az élelem és muníció szállító oszlopoknál is, a szerkocsikon, pontonokon és ágyukon egyaránt s az ágyukat, kocsikat, sőt a lovakat is ezekkel leplezik és védik. Ha azután egy repülőgépet halinak zúgva közeledni, akkor a train kolonnc nyugodtan állva marad. Nagy magasságból ugyanis a figyelő ember az ilyen zöld ágakkal maszkírozott kolonnet többnyire erdőnek vagy csalitosnak tartja, ami semmi különösebb figyelmet nem érdemel. Hasonló módon igyekszenek elterelni az ellenség figyelmét a lövészárkokról is, amelyet a magasban szárnyaló repülők szeme elől maszkirozott tetőzettel rejtenek el. mig a szemben álló ellenség előtt úgy maszkírozzák, hogy a kiemelt földhányást gyepágyakkal, homokkal, vagy gályákkal fedik be. sőt sokszor répát, káposztát és bokrokat is ültetnek bele, amint a közeli környezet kivánja. így aztán sokáig maradhatnak észrevétlenül az ellenség előtt. Ha ezek után még fölemlít.iük a deszkákból összetákolt és valami pamutfonat behuzattal maszkirozott tehenet, amely békésen lát szik legelni a fiivön, holott az élettelen tehén alatt eo'y megfigvelő rejtőzik — s fölemlítjük végül az őrszemek, járőrök kedvelt megfigyelő- és rejtekhelyeit, a széna- és szalmaboglyákat, álló gabonát, a vagy a learatott gabona-kereseteket, akkor megismerkedtünk a hadimimetikai lehetőségek főbb módjaival és legkedveltebb eszközeivel. És ezek után most térjünk rö i den át a háborús mimikrine-- arra a módiára. ahol a miraetika -igaz' törekvése az ellenség utánzása és ilyen csellel való félrevezetése. Az ezirányu lehetőségek közé sorozható például az Emden negyedik kéménye, ami a német haiót az ellenséges hajókhoz tette hasonlóvá s ebben a mezben könnyebben és gyanút nem keltve közelíthe tő meg az ellenséges halókat, hogv annál biztosabban foghassa, vagy pusztíthassa el. Éhez teljesen hí s.uiló hadicseles mimikri volt a szász sisasok utánzása, amelylye! 1870-ben a champignyi csatában egy francia hadosztály próbá'k°- zott meg, hogy félrevezesse a würtenbergi csapatokat. És való ban, a würtenbergiek a franciákat a Le Plantból előnyomuló sm-/ hadsereg csapatainak nézték és ebben a hiszemben nem is tüzelek rájuk, sőt hurrával üdvöíö’
