Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-13 / 11. szám

I AMERIKAI MAGYAR R EOFORMATUSOK LAPJA 11. sz. 1915. MÁRCIUS 13. AZ ANYA A GYERMEKEI KÖZÖTT. (Folytatás.) V. FEJEZET. Hibák és tévedések. Sok olyan hiba van a házi élet kormányzásában, melyeket régtől fogva egyik ivadék a másiktól örö költ; és igy majdnem általánosak­ká lévén, annyira hozzájuk szok­tunk, hogy észre sem vesszük, mennyire helytelenek. A nevelés ügye mindinkább növekedő érdek arra vitte a szülőket, hogy olvas­sanak és gondolkozzanak erről a tárgyról, miáltal a már nagyon elterjedt tévedéseket megtanulták fölismerni és elkerülni. Ámde sok szülő van, akiknek nincs módjuk­ban nevelési könyveket olvasni és akik nem is szoktak mélyen gon­dolkozni szülői felelősségükről. Azonban olyan hibák és tévedé­sek elkerülésére is kénytelenek vagyunk az anyákat inteni, ame­lyeknek helytelensége annyire szembetűnő, hogy minden józan eszü ember kárhoztatja azokat, és szinte fölöslegesnek látszik még különösen rájuk figyelmeztetni. De ne feledjük, hogy hazánkban milyen sok anyának nincsen alkal­ma tüzetes ismereteket szerezni a nevelésről, sem oly társaságban nem forgolódik, ahol a gyermekek oktatásáról beszélgetnének. 1. Ne beszélj a gyermekekről jelen- létökben. Igen hajlandók vagyunk hinni, hogy a gyermekek nem értik be­szélgetésünket, mivel ők maguk nem képesek részt venni a felnőt­tekkel való társalgásunkban. De a gyermek sokkal jobban tud ér­teni, mint beszélni. E tárgyban tett kísérleteim eredménye valóban meglepett. Egy földön csúszkáló kis gyermeknek, aki még egyetlen szót sem tudott beszélni, azt mond­ták, hogy egy darab papirost vi­gyen el és tegye le a szoba másik szögletében levő székre. A gyer­mek teljesen megértette a paran­csot ; odacsuszkált a másik szög­letbe és a papirost a székre tette. Néhány ilyen kísérlet meg fog bennünket győzni, hogy a gyer­mek mennyivel előbb képes meg­érteni a halottakat, mint szavak­kal kifejezni saját gondolatait. És mégis a szülők gyakran négy-öt éves gyermekek előtt is sokszor beszélik el idegen embereknek, hogy minő csintalanságot mondtak vagy tettek, sőt néha még szófoga- datlanságukat is mosolyogva emle­getik. A következő beszélgetés is látogatásra jött asszonyság és az anya között folyt, midőn a négy éves kis fiú ott ült közöttük. — Hogy van a kis Károlyt — kérdé a vendég. — Egészséges, — felelt az anya mosolyogva, — hanem olyan go­nosz, hogy már nem bírok vele. — Hogyan? Nem látszik ez rossz gyermeknek. — Nincsen rossz természete, — folyta tá az anya, — de annyira szeret csintalankodni, hogy nem tudom rászoktatni a szófogadásra. Jól tudja, hogy nem szabad hoz­zányúlni a csipővashoz és mégis éppen mielőtt ön jött, kezébe vet­te azt és a szemem közé nevetett. Mondtam neki, hogy tegye le a kezéből, akkor meg a másik kezé­be vette ; próbáltam haragosan reá nézni és erre ahelyett, hogy letette volna, mindkét kezével meg fogta és kacagva elszaladt vele. Bizonyosan csak azért tette, hogy engem bosszantson vele, olyan sem mirevaló az. Azért mondtuk el ezt a magá­ban véve jelentéktelennek látszó történetkét, hogy az e lapokat ol­vasó anyák világosan láthassák, mit értünk mi a gyermekek előtti társalgásban való amaz óvatosság alatt, amelyet sürgetünk. S a fel­hozott esetben, ha elhallgatjuk is az anyának azt a nagy hibáját, hogy megfenyités nélkül hagyta a fiú engedetlenségét, de már ma­gában az milyen károsan hathatott a gyermek lelkére, és hogy hal­lotta ,miképp az anyja oly módon beszéli el rossz magaviseletét, mintha az neki tetszenék. A konok kis fickó jobban érdeklődött az elbeszélés iránt, mint akár a láto­gató, akár az anya és ő reá tette a legnagyobb hatást. Halván, hogy az anyja nevetve dicsekszik az ő csintalanságaival, azután nem is mulasztá el őt bosszantásaival mu­lattatni. A gyermeknek sok apró fogá­sai vannak, amelyek felett alig áll­hatja me ga nevetést a szülő, de meyekre mégis nagy hiba volna őt felbátorítani. A gyermeknek sok ilyen apró fortélyossága és csínjai csak eleven eszét és lelemé­nyességét árulja el és ezért á szü­lőknek tetszenek. Azt mutatják, ezek, hogy a gyermekben van te­hetség és élénk szellemi erő, amely ha helyes irányban lesz kiképezve, kitűnő műveltségre emelhetik. — Vannak a gyermekkornak játszi dévajságai, melyek minden ember­nek tetszenek és bennök a jó szív és eleven ész nyilvánul meg. Ha azonban a szülők ezekkel a gyer­mekek jelenlétében dicsekesznek, a kis kópék hamar hiúkká lesz­nek. Még az érett elméjű nagy em­berekben is bármi csekély hízel­gés gyakran önhittséget ébreszt. iM kevés ember hallhatja közönyö­sen magát dicsértetni. A hiúság csaknem minden embernél közös bűn; senki sem áll oly alant, vagy oly magasan, hogy hatalma alól ment volna. Hát egy gyermeket miképp lehetne szemében dicsér­ni anélkül, hogy el ne rontaók ve­le, mikor még a meglett férfiakat is el lehet ezzel rontani. A szülők e helytelen dicsérgetése egyik oka annak, hogy már a gyermekkorban is gyakran nagy önhittséget talá­lunk. Hizelgünk gyermekinknek, nem gondolva meg, hogy azáltal mi könyen elkapatnak. Keíletenol kevesebbre becsüljük értelmük fejlettségét. Igaz ugyan, hogy a szülők csaknem mindig rendkívül értelmesnek tartják gyermekeiket. Ez onnét ered, hogy mi naponként ketfigyelemmel kisérhetjük elmé­jük fejlődését; mig mások gyer­mekeinké tehetségét nincs alkal­munk oly közelről ismerni. De a szülők, e részrehajlásuk dacára is, rendesen kevesebb értelmet tulaj­donítanak gyermekeiknek, mint amennyi azoknak valóságban van. és csak négy-öt éves gyermek előtt oly vigyázatlanul beszélgetnek, mint a négy-öt hónapos előtt. Ha néhány percig komolyan gondol­kodunk a dologról, be fogjuk lát­ni, mennyire szükséges óvatosnak lennünk a gyermekek előtt való beszédünkben. Semmi olyat ne be­szélj a gyermek hallatára, amely benne hiúságot ébreszthetne ,soha se mondj előtte olyat, ami azt a hitet kelthetné, hogy ö okosabb és ügyesebb már gyermeknél. (Folyt, köv.) Tisztelettel értesítjük lapunk olvasóit, hogy lapunkat Detroit, Mich, és környékén Veres József vr (200 West End Ave.) képvise­li. Fel van jogosítva hirdetések és előfizetések felvételére és azokért járó összegek bekollektálására. Veres József urat református magyar hittestvéreink szives sze- rctétbe ajánljuk. Az Amerikai Magyar Ref. Lapja. VIGYÁZZON A SZEMÉRE. Az embernek a szemevilága a legnagyobb ikncse és ezt senkise hanyagolja el. Ha a szeme gyenge vagy rossz, úgy okvetlen keresse fel Schneevveiss honfitársunkat, aki ingyen fogja a szemét meg­vizsgálni és jótállás mellett szem­üveget vagy csiptetőt eladni. Angol-magyar Református Ka­tekizmus. Kitűnő katekizmus! kis könyvecske, melynek használható ságát mutatja, hogy már a máso­dik kiadás is csaknem teljesen el­fogyott belőle. — kapható a ho mesteadi ref. lelkészi hivatalnál, a könyvecske ára 15 cent. Ugyanott megrendelhetők Czi- kt Dániel Halotti Búcsúztatók cí­mű müve is 50 centért, továbbá Miért vagyok én evangéliumi pro testáns cimü kitűnő hitvédelmi munkácska is 12 centért. Megrendelések e címre intézen- dők: Rév. Alex Harsanyi, 1008 Tent Avenue, Homestead. Pa.

Next

/
Thumbnails
Contents