Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-12-12 / 49. szám
49. sz. 1914 December 12. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 Uj fejezetek a históriából. P Uj fényre kel a félhold. > Harcokban-fogant a török birodalom' és harcokban zajlik az élete. A harcos születés nagy tragikuma settenkedve kisérte minden lustrumát és1 amig a nyugati •népek a kultnía kertjét öntözget- ték .addig a török nép történelmi gondolatokkal; kialakulófélben levő .nemzetek erökitöréseivel vívott rettentő harcokat; Lávatenger sis- tergett a talpai alatt s az izzó réteget vértengerrel kellett lehűtenie. Egymás után vívta harcait a kis* népek százfejü hidrájával, mig végre a •közelmúltban lángtengerbe borult a'Malkán s a török óriá t leverték a balkániak —-az elűzött zsarnok bűnei miatt. Az a háború a történelem logikája szerint elve- szettnek jpjlult, mig a mostanit ugyanez az'erő, ugyanez a kérlel- , , -betétién imperatívusz teszi győf zelmesew.arAzok a katonák állanak- tőzben; tötök <-Lüle-Burgasznál őt .••rz'.ívftpig 'álltáCk-tétleP-szomjan a harcot/ akiktől a diadalt kicsikarta 7:./WC,; rtf!''? %// ‘V . -1 . az éhség. Ugyanaz a fanatizmus lo■ -. - MftaSui«-,: ti..,, , t j. . bog a, szemükben es perzseli a szí, vüket. .Csak az ellenség más, az i - ». •,-li8v,v.í.ry ■■a*.igazi,, az ősi, amely, mint valami -fekete felhő, ott feketedik háromszáz esztendő óta török birodalom iölött. A frissen csapkodó török érők nagy leszámolásra készülve, átlépték az orosz határt. Diadalhi- rektol hangos a száztornyu, karcsú minarettekkel ékes Sztainbul és azok, akik közeli végét jósol- "t,ik az ozmán birodalomnak, ugyancsak csalatkoztak. Egy se- g teóriát, könyvben született gondolatot talált Szivén az első puskalövés, amely a Kaukázus vidékén elhangzott. A puskaporfüstöt elkapkodta -a tízéi, atomjai a lclkekre szállnak s az érzések zivatarából megszületett a rég szunnyadó erőknek, a mohamedán világnak az aktivitása. Már Perzsia is csatlakozott a nagy mozgalomhoz, pedig az orosz kezek kezdték letördelni a tornyok hegyéről a félholdakat. Ez -a rabló munka egyszerre megszakad s a török szuronyok százezrei szégződnek a rablók »téliének s.-a letörött félhold diadalmas csillogással kél uj « - fényre a minarettek ormán.- ■ . t ■ _ 1 '*'■■■ ’’ Karc tűzben, vizben. AZ Yser-menti, példátlanul bor- . zalmas iiareolfról; a résztvevő ka- ° j 'touáknak elbeszélései nyomán . megrázó, részletekét közöl most egy angol haditudósító. Valóban, pokoli küzdelme volt itt a németeknek, akikre egyaránt pusztító hatással támadt a tűz és a csatornák rájuk szabadított vizárja. -— Megrendítő látvány volt, — beszéli egy angol tiszt — mikor a viz harsogva benyomult a sáncárkokba, melyekbe a németek beásták magukat. Ugyanebben az időben még hevesebb tüzelésbe fogtak az angol hadihajók és a mi ütegeink és gyalogságunk újból támadni kezdett. Igazi kaosza volt ez a tűznek s víznek, egyetlen irtózatos orr kánja a megdöbbenésnek és ijedelemnek, amelyben ezek a harcok lefolytak. A víz,megrekedt a holttestek tornyosuló tömegei, előtt és barna szint öltött a gránátok által fölvert portól és sártól. —- Egy másik angol azt mondja, hogy egy héten Dixmuiden és a tenger kö zött több kártácsot lőttek ki, mint a háború egész eddigi folyamán. A lövőárokban feküdtem — Írja — mely ellen a németek két nap alatt tizenötször intéztek rohamot. Ezekután már lehetetlenné vált az újabb roham, oly vastag rétegben fedték a holttestek a földet. E támadások közül hét éjszaka történt, aminthogy a leggyilkosabb küzdelmek is mind éjszaka folytak le. A belga és francia tisztek is sokac beszélnek ezekről az éjjeli harcokról 'melyek a fényszórók világánál történtek és titokzatos borzalmasságukban minden mást felülmúltak. Á’ kartácsok és puskagolyók sivitva szelik a levegőt, az árkokból a katonák szakadatlanul tüzelnek a vak sötétségbe. A németek rohamra mennek, anélkül, hogy csak egy méterre is előre láthatnának. Hirtelen felvillanik a fényszóró éles világossága és leleplezi a közeledő ellenséget. A vakító fényben a golyók és a shrap- nelék egész zuhagata szakad rája. Sorra hullanak el a támadók, de azért a támadás tovább, tart és a közeledő alakok mind olvanok, mintha szellemek volnának. De nem kevésbbé titokzatosak a holdfénynél végrehajtott rohamok. Égy éjjel — beszéli egy belga tiszt a németeknek ismét, sikerült, hogy néma csöndben megközelíthessenek bennünket. Már lövőárkunk i ‘ szélén állottak, mikor a felhők mögül előtört a hold és nemcsak a támadókat világította meg bizonytalan és sejtelmes fényével, hanem hátuk mögött a. géppuskákat és azon túl az ágyukat is. Erre a mi tüzérségünk is munkába fogott és irtózatos harc támadt. Ám a hold sem segít -mindig, pedig éppen az éjszakai harcokban kelL* minden talpalattnyi helyet óriás erőfeszítéssel és nem kisebb veszteséggel megvívni. A háború első négy hónapja. A világháború 4 hónapja ■ elmúlott. A rövid tartamú háborúk közé már nem lehet besorozni a mostanit. Négy hónap -nagy idő s a múltban sok példa vau rá, hogy ilyen rövid intervallum afatt országok és népek sorsa" dőlt el. Most azonban az események még mindig csupán- kibontakozófélben vannak. A befejezettség, a döntő leszámolás órája, úgy lehet, még nincs közel. Jellemző, hogy eddig többnyire csak jósnők mertek vállalkozni arra, hogy megmondják a végét ennek a háborúnak. A komoly elemek időhöz'kötött jóslato-' ‘ kát nem mertek tenni, mint ahogy jósolni lehetetlenség is. A lezajlott véres négy hónap azt mutatja, hogy a harci események tempója igen változatos volt. Láttuk a németek szédületes iramú belga hadjáratát, olvastunk várostromokról, amikhez fogható gyorsaságról soha szó sem lehetett. A legprimitívebb kelta vagy avar föld- vagy téglavár nem kapitulált gyorsab- sabban, mint Namur és Antwerpen. Pedig ez utóbbit aránylag hosszú ideig vívták. Belgium meghódítása katonai szempontból elsőrendű cselekedet volt. Mint befejezett, teljesen megérett esemény voltaképpen csak ez intéződött el az első negyedév alatt. Ha szigorúan vesszük, akkor még ez sem, hiszen az egykori, — joggal mondható, hogy egykori — belga királyság utolsó négyzetkilométerein még folyik a harc.. Ami az energiák hullámzását illeti, azt lehet észrevenni, hogy a franciák a végső kétségbeesés erőfeszítésével küzdenek. A német erők nem akadtak meg, csupán elmúlni hagyják a francia élethalálharc vj- liarzó, de mindig fáradtabbá,váló nekilendülését. Ha volna most kéz,-, »él egy Napóleonjuk, akkor még problematikussá válhatna a francia harctér háborújának a sorsa. Tgy azonban, ha csak az erőviszonyokat mérlegeli az ember, akkqr ewv nagy leomlás előkészületeire lehet számítani az elkövetkező második négy hónapban. Az első negyedév teljesen megérlelte Szerbia sorsát. Ez a kis demokrata ,be-> rendezésű, de kapzsi és hazárd kiiloolitkát folytató ország már ü- ouidál. Még egy negyedév é,s a sirt, ahol Szerbia sülvedt el, vitéz katonáink veszik majd körül. — Négy hónapon Oroszországot még békeidőn sem lehet bejárni, hát még háborúskodva, harcolva és küzdve ,a lomha, de óriási orosz tömegekkel. A háborúnak első felvonása véget ért. A függöny nem gördült le; az.akció megindult, de nem lehet tudni, mi fog belőle kibontakozni. Csak annyi bizonyos, hogy a véres dráma a biztos kifej- 1 leshez közeledik. Az egész világ tekintete a nagy harc eseményeire van irányozva. Vájjon mit hoz a jövő. Orosz lapokból. Érdekes olvasmány most az orosz újság. Sok kerülővel és nem is egészen egyszerű utón jut át a határon. Az örokz cenzúra természetesen mos- ’ tanában, hogy háború dühöng, a világkórá-t éli. ámbár hiszen békeidőben sem Csekélység az a mun- kayamit a piros ceruzával fölfegyverzeti Orosz ceilzorok teljesítenek. Az ő szigorú bírálatuk sem tudja azonban j megakadályozni, hogy néhány lesújtó tény bele ne kerüljön az orosz lapokba. így például az orosz újságok kimerítően foglalkoznak a rubelek érték- csökkenésével. -Az- orosz pénz értéke magában-a* birodalomban is lejebb szállott s azért az egyeseket és az államot is jelentékeny károk érték". A Tápok emiatt a franciákat és a bankokat okolják. Különösen a '“RjeCs” panaszko dik, hogy a -franciák egy harmadával szorították' le a rubel értékét, mire az orosz bankárok siet- ve-magákévá tették az orosz pénz párisi-kurzusát. A lapok az orosz kultúra fCnsőbbségének méltatására közük, "hogy Moszkvában a városi közigazgatás szolgálatában a. háború ellenére is meghagyták a német és qsztrák alattvalókat. A .szóban forgó funkcionáriusok: orvosok; hivatalnokok és ápolónők. Az-illetők azönhan ma már .badifogolyszámba mennek a valóságban és olyan munkát végez nek,, a me ívnék nélkülözhetetlenek. ,Az: orosz-kultúra fölényének tehát -ehhez igazán kevés köze. Az orosz .jótékonyság kiemelésére vezércikkekben v méltatják Sahow - többszörös-mill-obios cselekedetét, aki százezer frankót küldött Albert belga girálynak. hogy ossza szét a-szegényei között. Iladihire- .ket mostanában keveset közölnek a-z orosz lapok. Regéket költenek a németek kegyetlenkedéseidről és a; kelet-ázsiai harcokat ismét tetik nagy lelkesedéssel. Mint- ha-Drosz-Lcngyelarszághan nem is vplna.Háhony! .