Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-12-05 / 48. szám
48. sz. 1914 December 5. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3. ÖRÖMHÍR. 1914 december 13. A NAGY MISSZIÓ. Máté ev. 28:16—20. Aranyige: “íme én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté ev. 28:20.) BIBLIAI SZÖVEG. A tizenegy tanítvány elméne Galileába, a hegyre, ahová Jézus rendelt vala őket. És mikor megláták őt, leborulá- nak előtte; némelyek pedig kétel- kedének. És hozzájuk menvén Jézus, szó- la nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és íöldön. Elinenvén azért, tegyetek tanit- ■' ányokká minden népeket, m g- keresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében. Tanítván őket, hogy megtartsák rninazt, amit én parancsoltam nék- tek: és ime, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Amen! MAGYARÁZAT. A keresztyén jellemnek legfontosabb vonása az, hogy amint ismeri Isten törvényét, kijelentéseit, Jézus példáját, az ő váltságát, Isten vezetését, úgy nem marad meg azok puszta ismereténél, de magáévá teszi azokat, — mint jelleme alkotórészeit, közvetlen tapasztalattá változtatja. így e parancsolatok párosulva az értelemmel, tettekben, gyakorlati keresztyén életben gyümölcsöznek. Jézus életét arra áldozta föl, hogy az emberek közt élve, közvetlen tanítással, ébresztgetéssel, buzdítással, bizonyságtétellel, sőt legapróbb tetteivel is, valósággá változtassa az Igét. Céltudatosan haladt célja felé. Hiszen gyermekkorában figyelmeztette szüleit hivatására: “Nem tudjátok, hogy nekem az Atya dolgaiban kell foglalatoskodnom?” Tanítványaiban szintén meny- nyei erővel nyilatkozott meg a cél- tudatosság az Ige életté való változtatásában, Bennök Isten maga éle már, mikor Mesterök eltávozott körükből. Mikor pedig ismét megjelent feltámadása után közöttük, akkor is munkára, kitartásra buzdította. “Teljes hatalom adatott nékem mennyen és földön.” E hatalom tireátok száll, mindenkire, kik az Ur ügyéért harcba szállnak. “Azért menjetek el, tanítsatok minden népeket... Tanítván őket, hogy megtartsák mindazokat, melyeket én parancsoltam néktek. íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Igen sok keresztyén embernek hibája az, hogy Isten törvényének ismerete mellett is, valamint jó igyekezete dacára, nem tud valódi keresztyén életet, olyant, melyet Jézus kíván, élni. Még többen vannak azok, kik jó keresztyének bár, de keresztyénségök nem árad másokra, szeretetök, tiszta életöc gyümölcsözni nem tud. Isten csakúgy ant szivükben érzik. El is indulnak munkálkodni. De az első visszautasítás, egy fagyos mosoly, megszégyenítés visszariasztja gyönge lelkűket, megtöri akaratukat, visszahúzódnak, mint a remete a magány csöndes, elhagyott világába. Szent érzelmeik szivük rejtett titka marad, életük nem világit, lelkesedésük nem lobbant- ja lángra környezetét. Ha emberi hivatásunknak meg akarunk felelni, ha keresztyéni kötelességeinkhez hívek akarunk maradni, akkor Isten mási” parancsának is eleget kell tennünk: .teljesítsük kötelességünket, munkálkodjunk. A föld gyomrában nyugvó vaskő csak akkor bir értékkel, ha a szorgrlmas bányászkezek átadják a kohónak honnan formálható anyag alakiában ezer hasznos tárgy készítését teszi lehetővé. Az álló tó legtöbbször csak kárt jelent helyfoglalásával, mig a sebes vizii patak vagy folyó vidékek gyárainak gépezetét mozgatja, mindenütt áldása környezetének. A keresztyén jellemnek két oldala van. Egyik az első, egyéni k^resztyénség. mely a lelket tökéletesíti, üdvözíti, s a másik a keresztyén munkálkodás. “Tervetek tökéletesek!... Men jetek el, tanítsatok minden népeket !... Én tiveletek vagyok. ’ ’ Mindazok, kik előfizetésüket megújítják, vagy előfizetnek, teljesen INGYEN kapják meg az 52 oldalos diszes emléklapot. A jubileumi nagy szám ára 25 cent. Vegyes hírek. Másodszor is német fogságban. Bizonyára az egész világon kacajra .Lakasztja az emoereket az' á mulatságos história, amely egy k.s na tarszexi bajor-sváb városkában < sete meg az ottani helyt újsággal, amely nem kisebb szenzációval lepte meg olvasóit és a városka lakóit, mint hogy egy óriási francia vereséggel kapcsolatosan egy egész francia" hadsereg s vde együtt Bazaine marsall fogságba jutását is jelentette be. A komikus esetnek — mint azt a Münchener Neueste Nachrichten írja — a következő előzményei vannak: A Vogézekben dúló ádáz harcok alatt végül győzelemre jutottak a nemet seregek. Volt persze öröm, diadalmámorban úszott az egész németség. A kis bajor-sváb újság is ki akart tenni magáért s a dicsőséges győzelem alkalmából cikket akart Írni a győzelmes csatiról, összehasonlítva azt az 1870—-. 71-iki háború harcaival. E végből a szerkesztő egy nagyobb nénit t . lapból kivágta egy vonatkozó cikk azon részét, mely a negyvennégy év előtti francia veszteségekről szólt, azt akarván megírandó c k-, kébe beleszőni, mivel nagyon aktuálisnak látszott közölni az akkori metzi kapituláció ebbeli kimutatását, hiszen a franciák támadása most is éppen Metz ellen irányult. Mikor aztán összeszedte és egy kutyanyelv-papirra felragasztotta megírandó cikkének ada tait, a szerkesztő nyugodtan távozott, hogy megebédeljen s az-, rtón u.iult erővel fogjon a munkához. Valameivel utóbb bejött a kiadó, kéziratot zavarni és hogy hírek után tudakolódjon. Meglátta a szerkesztő asztalán a fe1 ragasztott kivágást, gyorsan átfutotta, majd nekipirulva kiáltott föl: — Mégis csak hallatlan, hogy micsoda könnyelmű egy ilyen fiatal szerkesztő! Egy ilyen hir — és ez itt fekszik a szerkesztői asztalon, mikor a közönség lázban ég és türelmetlenül lesi a hireket! — Ezzel hirtelen iront vett a kezébe, cimet irt a kivágott cikkrészlet fölé és rohant vele a szedőterembe. Fóiörával később a lap üzleti kirakatában. sőt az egész városban a polgárság elbámulva és meghatot- tan olvasta a következő újdonságot.: “Csata Metznél. A Metz és a Yogézek között folyó s már jelentett na"y csata a franciák óriási vereségével végződött. Az egész megmaradt francia haderő fogságba jutott; 173.000 ember. 4000 titsz és 3 tábornok — köztük Bazaine marsai is — tette le a fegyvert és került német fogságba.’’ Ez a Bazaine második fogságba jutásának kacagtató históriája s ezen kacag most Németország és a német sajtó, mulatva azon a naiv tulajdonságon, mely sírjából rántja elő a s :erencsétlen francia tábornagyot, hogy még egyszer végiélje a kapituláció szégyenét és keserűségét és egye — fogságba jutva — a németek kenyerét. -- Ilyen dicstelen katasztrófát és szenvedést azonban még Bazaine — aki mégis csak katona és hősiesen küzdő ellenfél volt — sem érdemelt meg. A német k°tonák szive. A Black Watch-ezred egyik katonája, aki a new castlei kórházban fekszik sebesülten, beszélte, hogy amikor az Aisne melletti harcmezőn a sebét kapta és órák hosszat hevert a halottak 1 ozöít teljesen tehetet- l nül. egy német katona jött hozzá, aki a rettenetes tűzben a legnagyobb gonddal foglalatoskodott vele és sebeit a nála levő kötszerekkel bekötözte. Amikor a német katona dolgát végezvén, távozni akart, golyó érte és holtan terült el. Egy másik sebesült angol katona ezeket beszélte: a soisoni ütközet után súlyos sebbel a csatatéren maradt. Mellette feküdt sebesülten a Northhamptonshire- ezred egyik fiatal katonája. Evy német gyalogos .megitatta saját kulacsából és gyöngéd szavakkal próbálta esititani a sebesültet, aki lázas deliriumában folyton ezt kiáltozta: “Anyám, hol vagy?” A német katona, mintha megértette volna e szavakat, lágyan simogatta a sebesült homlokát és amikor az utolsót sóhajtott, könyezve lefogta szemeit. PÉNZT most már küldhet az óhazába Rendben ki lesz fizetve. AZ ÁR UGYANAZ, MINT EDDIG. Küldje a pénzt erre a címre: Emil Kiss bankár 133 SECOND AVENUE, NEW YORK. ALAPÍTVA 1898-BAN.
