Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-11-21 / 46. szám
46. sz. 1914. November 21. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 CSARNOK. SZABADÍTOK jönnek. (Történik Orosz-Lengyelország egyik falujában, Bedinszky lengyel nemes házában, napjainkban. Szereplők: lledinszky Miczisláv lengyel nemes, 45 év körüli férfi, aki egyik lábára erősen sánta. Felesége 40 év körüli lengyel asszony Fia: Miczisláv 12 éves élénk szemű fiúcska.) Fiú (lihegve fül be az utcáról atyja szobájába): Atyám! Távoli menydörgést hallottam, pedig az égen felhő sincsen... Sokan sza- ladnak a varsói országút felé... (Sirva fakad.) Atya: Miért sírsz ? Csak nem ijedtél talán meg? Vagy bántott valaki ? Fiú: Igen, atyám, nézd, vérzik a hátam, egy kozák vágott rajtam keresztül a falu végén. Nem volt szabad tovább menni. . . Mindenki hazaszaladt. Atyám, büntesd meg azt a kozákot, aki bántott. Atya : Májd lesz már, aki megbünteti helyettem is kis fiam. Fáj nagyon hátad? Fiú: Fáj. De az még jobban, hogy én csak kis fiú vagyok még... Atyám, hallod? Milyen közelről dörög most az ég?. . . Vihar lesz! Atya (közbe vág) :. Vihar van, fiam!... Feleség, jöjj be rögtön! Hol vagy? Anya (beszalad) : Tehát mégis igaz ?... Atya (nagy zaj hallatszik kividről) : Kitört a vihar! Szaladjatok! Ajtót, ablakot, kaput csukjatok, zárjatok! Anya: Már mindent bezártunk. Fiú közbevág) : Micsoda zaj ez? Atyám, mért zárkózunk most be? Hiszen nappal van ?! Vya: Jertek ide mellém. Itt az ideje, hogy szóljak. Kis fiam, nem icrny dörög most, hanem a magyar testvérek ágyúi. Nem sokára itt is lesznek. . . Most támad fel Lengyelország! Az ősök kiszálltak a kriptákból. .. Jönnek... THz/ák a régvárt szent szabadsá-' got •.. Fiú: A kozákokat is elkergetik? Atya: El, fiam, még a cárt is! (Karos székéből hirtelen felemelkedik, botját kard gyanánt for- katja kezében.) Gyönyörű napok! Hozzátok elő atyám fegyvereit. Felkötöm én is az ősi kardot - . . Ah ! Halljátok ezt a dübörgést, patkócsattogást? Most fut, menekül a muszka. . . Mindent, ami házamban az oroszra emlékeztetne: tüzbe dobjatok!... Anya: Én kicsi fiam! Gyere hadd csókoljam meg, ahol fáj.' Majd ha» nagy leszel visszaadod... Istenem, hol van most a bátyád?., (urához:) Hol lehet a fiunk? Ki tudja, él-e még? -.. Atya: Él. ma kaptam az értesítést titkos utón, hogy csapatuk Varsó előtt megvált és a magyar sereghez csatlakozik... Nem harcolhatunk azok ellen, akikkel egykor 48—49-ben egy lobogó alatt ! küzdöttek, akik Kossuth katonáinak unokái... Asszony! A ruhámat, a fegyvereket hozasd ide... Fiam, a mai napot el ne felejtsd! Mi az? A harangokat mért húzzák? Nincs talán tűz?... Jöjjetek kifelé... Nem bírom tovább itt bent... Nem bírom... (Futnak mind a hárman ki az utca felé. A kinyílt kapun át az utcára.) Atya (biccegve, de elől fut) : Hurráh! Nézzétek, ott jönnek a magyarok. . . A Visztula vize vérüktől piros. A szabadítok jönnek ! (Minden házból futnak ki az emberek a lovas csapat elé.) Atya, anya, fin (mind a hárman egyszerre): A magyarok, a huszárok, a magyar testvérek! (Méltóságteljesen, de büszkén vonul be a huszárok serege. Mindenütt örvendező arcok. Férfiak kalapjukat, nők kendőiket lengetik. Vi- rágeső hidl az utca porába. Az ör- vendezők, ünneplők előtt Bedin- szky. a sánta nemes fut, nem is fut, hisz a tömeg viszi. Most ért a sereget vezető tiszt elé.) Atya: Nincs már veszve Lengyelország! Éljen! Éljen! (Ezer ajak kiáltja rá.) Kis fiát két karjával a magasba tartja, egyenesen a lovagló tiszt felé. A fiú mind a két kezével a tisztnek integet. Valamit kiált is, de a nagy ujjongásba vész. A tiszt lováról a gyermekhez hajol s azt homlokon csókolja. Hirtelen kardját kirántja, harsány vezényszó hangzik ajkán. Parancsszavára sok ezer hüvelyből kirepül a kard. A győző, diadalmas sereg tiszteleg a láncokban seny- vedt lengyel testvérnek. Férfiak, nők sírnak, nevetnek, uiionganak. Ahol érik a ló szerszámát, vagy a mente szélét: ott csókolgatják... Messziről mindjobban erősbödő ágyuszó hallatszik. A félrevert harangok sírnak. Csakugyan az ég alját lángnyelvek nyaldossák. (A menekülő muszka-csorda gvujtoga Figyele I Tessék ezen cimet kivágni és megőrizni, mert ni. szüksége lehet rá. HUNFALVY HUGÓ ÜGYVÉD ÉS JOGTANÁCSOS 309 Broadway New York. Polgári ügyek, kártérítési perek és bűnügyi védelmek. KÖZJEGYZŐI HIVATAL. Irodai órák: Délelőtt 9-től délután 6-ig. — Vasár- és ünnepnapokon zárva. Telefon: 273 Worth.- - - - - - - - . « « » äaaaaAAAA AZ ÖSSZES ÍRÓGÉPEK KÖZÖTT A LEGJOBB, A LEGKISEBB ZAJT ÜT, A LEGGYORSABBAN JÁR, A LEGTISZTÁBBAN DOLGOZIK. AZ OLIVER 7-ES MODELÜ ÍRÓGÉP. ELÉG, ha a gépkezelő csak ujjhegygyei ér hozzá a billentyűkhöz s a betű a legideálisabban ütődik a papírra. Sok példányt egyetlen Írógépen sem lehet olyan könnyen legépelni, mint az OLIVEREN, mert az OLIVÉRNEK van a legnagyobb átütő képessége. Színes európai háború térképeket az uralkodók arcképeivel, úgyszintén munkakeresési kérvényeket, konzuli nyilatkozatokat, leveleket magyar vagy angol nyelven gépírással 25 centért küldünk. Gartner’s Adv. Agency, 507 E. 79th St., New York, N. Y. AZ OLIVER 7-es számú modellje korszakot jelent az irodai munka történetében. A legkevesebb fáradtsággal a legnagyobb munkát végzi el, tehát megtakarítja a pénzt jelentő időt és a gépirónak megengedi, hogy minden figyelmét a munkájára fordítsa. A LEGKÉNYELMESEBB gép, mit a gépiró csak elképzelhet magának s oly zajtalanul jár, hogy egy pillanatra sem zavarja azokat a munkában, kik a gépelővei együtt egy szobában dolgoznak. HA JÓ GÉPET AKAR, VEGYE MEG AZ OLIVÉRT! Az OLIVER soha sem törik el, soha sem romlik meg! AZ OLIVER a modern technika vívmánya, a világ legjobb gépe. HASZNÁLJON IRODÁJÁBAN OLIVER GÉPET. Főüzlet: OLIVER TYPEWRITER BLDG. CHICAGO, ILL. THE OLIVER TYPEWRITER CO.