Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-11-21 / 46. szám

AMERIKAI MAGTAR REFORMÁTUSOK LAPJA 46. sz. 1914. November 21. » ÖRÖMHÍR. 1914 nov. 29. KRISZTUS KERESZTRE FESZÍ­TÉSE. ~ Márk ev. 15:21—41. Aranyige: Betegségeinket ő viselte és fájdalmainkat liordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kinoztatik Istentől. Ézs. 53 :4.) BIBLIAI SZÖVEG. És kényszeritének egy mellettük elmenőt, bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jő vala, Alekszán- dernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét.. És vivék őt a Golgotha nevű helyre, amely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye. És mirhás bort adnak vala néki inni: de ő nem fogadá el. És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon. Vala pedig három óra, mikor megfesziték őt. Az ő kárhoztatásának oka pe­dig igy vala fölébe felírva: A zsi­dók királya. Két rablót is megfeszitének vele, egyet jobb, egyet bal keze felől. És betel.iesedék az Írás, amely azt mondó1: És a bűnösök közé számláltaték. Az arramenők pedig szidalma­zik vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! aki lerontod a templomot, és három nap alatt fel­építed ; Szabadítsd meg magadat és szállj le a keresztről! Hasonlóképpen a főpapok is, csufolódván egymás között, az Írástudókkal együtt mondják va- la: Másokat megtartott, magát nem biria megtartani. A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. Akiket vele i’eszitetetk meg. azok is szidalmaz­zák vala őt. Mikor pedig hat óra lön, sötét­ség támada az egész földön, ki­lenc óráig. És kilenc órakor fönszóval kiál­ts Jézus, mondván: Eloi, Eloi! Latnma Sabaktáni? ami megma­gyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagvál el enge- mef ? Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának : Imé Illyést hívja. Egy ember pedig odafutamodék és .egy szivacsot megtöltvén ecet­tel és azt nádszálra tűzvén, inni ada nék1, mondván: Hagyjtok el, lássuk, eljő-é Illyés, hogy levegye őt. Jézus pedig nagy fennszóal ki­áltván, kibocsátá lelkét. És a templom kárpitja fölétől aljáig ketté hasada. Látván pedig a százados, aki ve- ’e átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten fia va­la! Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, akik kö­zött vala Mária Magdaléna és Má­ria, a kis Jakabnak és Józsénak anyjaL és Salomé, Akik, mikor Balileíban vala, akkor is kövei ték val őt és szol­gálnak vala néki; és sok más asz- szony ,akik vele mentek vala fel Jeruzsálamba. MAGYARÁZAT. Általános felfogás s könnyelmű­séggel elvegyült előítélettel nézve az Ur földi életének az utolsó nap­ját, igen szomorú kép áll előttünk. vekiink, keresztyéneknek, kik teljesen átérezzük Krisztus halála jelentősépét. mégsem a megdöb­bentő hatású, szomorú, hanem az Urat jellemzó fővonások kell, hogy tiszta kép gyanánt szemünk előtt álljanak. Az Ur halála nagy dráma volt, de a nagy dráma utol­só akkordjai nem kedélyünk szo­morú, de keresztyén látásunk, hi­tünk dicső, felemelő érzéseit eme­lik ki. Az Ur nem sajnálta önma­gát. A főpapok, a helytartó előtt nem védekezett, nem hárította el király, Istenfia létére a mocskos gyalázatokat. Az Ur halálának története navy- szerü kép gyanánt áll előttünk, Ha emlékezünk az ő szenvedései­re. a legfenségesebb jellemvonásai bontakoznak ki szemlélésünkre Az isten, az Tzráel fia, a Mes­siás, a főpróféta gyalázó szavak kíséretében tűri a durva nép lök- dösését, a testi bántalmakat. A Megváltó, a Mester, ki egész életé­ben tökéletességgel járt, nem üt­között össze semmi törvénnyel: tanított, gyógyított, fáradott; az az ember áll a kereszt alatt, vár­va kivégeztetését, elmarasztalva Istenkáromlás, lázadás és egyéb bünnökben. A Messiás, ki a zsidó nép s az egész világ újjáalakításá­ra hivatva tökéletességgel példája volt az embereknek, e napon zok­szó. szemrehányás nélkül tűri a gyalázatot Izráel népétől, bűnös emberektől. Ezen dicső, tökéletes vonások­kal bontakozik ki előttünk a “Bá­rány” jelleme halála történetéből Az Isten kinyilatkoztatásai között az a legerősebb, legkiemelkedőbb; mireánk is a legjelentősebb. A kereszteket körülvevő po­gány katonák századosa érezte, hogy a megfeszittetett csak Isten fia lehet. Érezzük-e mi az Ur Jézus halá­lának jelentőségét, értékeljük-e áldozatát; váltságát elfogadjuk-e készséggel, amilyen szívesen ő a kereszt alá ment! Ha igen, akkor térjünk vissza Jézus halála emlékéhez minél gyakrabban. Ne bákódással, de örmmel, mint akiket a nagy áldo­zat érdeme megválthat, üdvözíthet a mennyország számára. VEGYES DOLGOK Alexandrovó és Kalis. Augusz­tus első napjaiban még a muszka cár városai voltak, ma a hóditó diadalmas német császár lobogója leng a tornyaikon: de nem ez a változás segíti be a két határszéli lengyel város nevét a históriába. Már régebben volt ott helyük. A múlt század hetvenes éveinek h g- végén a uemzetgvülöletnek való­ságos orgiája tobzódott az orosz sajtóban, sőt az orosz diplomáciá­ban. Tajtékzó cikkek és égő tii- szurások vad igyekezettel törtek a helyzet mérgezésére. Első Vil­mos császár, a kit egy nagy sze­mélyes szimpátia fűzött a cárhoz, fájó aggodalommal nézte ezt a je­lenséget és elhatározta, hogy a maga őszinte baráti érzésének ola­jával csöndesiti le a fenyegetve hánykodó hullámo''at. Manteuffel tábornokot, a kinek a cári udvar­ban sok barátja volt, azzal a meg­bízással küldötte Pétervárra: ké­szítsen elő egy találkozást közte és a cár között. A küldetés sikeres volt, de a siker izét megrontotta egy gőgös föltétel. Pétervárott ki­jelentették, hogy a találkozás le­hetséges : de a német császárnak, ha a cárral beszélni akar. orosz földre kell jönnie. Bismarck bo- szusan morgott a porosz sajtó fel - sziszent, de az uralkodó érezte, hogy a cél megéri ezt az áldozatot és Első Vilmos valóban elutazott a nála sokkal fiatalabb cárhoz orosz földre. Alexandrovóba. De ,a találkozás teljesen eredményte­len maradt, sőt rövid néhány nap múlva az orosz kancellár, Gorsa- bnv herceg, egy interviuban való­sé o-os szerelmi ^állomást tett — h'ranciaországnak. Ez 1879 szép temper elején történt, a mire Bis­marck szeptember 21-én vonatra ült, Becsbe robogott Andrássy Gyula grófhoz és három nap múl­va kész volt a szövetség Németor­szág és a monarkia között. Kalis neve még régebben a his­tóriáé, 1813-ban itt kötötték meg az orosz-porosz szövetséget — Bonaparte Napoleon ellen és itt találkozott a szövetség megkötése után egy héttel Második Frigyes Vilmos porosz király Első Sándor cárral. 1914 augusztus 3-ikán az első orosz város, a melybe diadalma­san nyomultak be Második Vilmos német császár hadai, hogy ormá­ról letépjék a hazug cár címerét: Alexandrovó volt. A másod k: Kalis. Szerbia humora. Ebben a ko­moly időben is csak kínálkozik néhány vidám perc. Ilyen perc volt a világ ajtaján, mikor hivata­losan jelentették, hogy Szerbia megüzente a háborút a német bi­rodalomnak. El lehet képzelni, hogy Németország mennyire meg­szeppent, mikor ezt a hadüzenetet megkapta, mert nem kis dolog ösz- szetüzni egy olyan kis országgal, melynek nem elég Ausztria és Ma­gyarország, hanem egyszerre két világhatalommal akar verekedni. El lehet képzelni, milyen büszkén feszítettek Petár király bőbugvo- gós vitézei, mikor mellükre ütve, föl rikkantanak : “Hány nagyha­talommal kell háborút viselnünk? Csak kettővel? Hiszen az két fo­gunknak sem elég! Ha van még egy nagyhatalom, a kinek hadat lehet üzenni, csak ide vele! Had i menjen együtt a többivel.” Bár­mennyire imponált is azonban a bátor Szerbia, a mint mellét kidül- lesztve. gőgösen nézett át a Du­nán arrafelé, a merre a megijsz- tett Németország terül el, valami kis ravaszság volt a dologban. A tndnillik, hogy Németországhoz csak a — levegőn át férkőzhetnék. Mindenfelől el van zárva a határa és azonfelül is olyan messze van Németországtól, hopy oda még re­pülőtérien is bravnrszámha m»n az elintás. Könnyű volt hát Szer­biának hadat üzenni Németország- pnk mert a csata lehetőséfire a német és szerb hadak közt csak­nem o'v nagy. mint a Szíriusz és a Mars esillaayatnk lakói közt. M^rt ha valameivel közelebb lenne Vil­mos császár hada. a szerb hősök sem olv könnyen üzengetnék a há­borút. Hanem hát. a mint említet­tük. etv érdeme van Szerbiának: «’került mesrmosolvogtatni a vi- 1 .a "háború gondjain elkomorult világot. /

Next

/
Thumbnails
Contents