Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-10-31 / 43. szám

43. sz. 1914. október 31. AMERIKAI MAGYAR-REFORMÁTUSOK LAPJA 3. HÁBORÚS SZILÁNKOK, i AZ OROSZOK ORSZÁGA. Az oroszok országáról szólunk s az orosz népről, a mi legnagyobb ellenségünkről, mely szeretne ben­nünket a föld sziliéről eltörölni. Ezért bérelte fel ellenünk a szerb orgyilkosokat is s midőn azok mi­att háborúba keveredtünk a szer- bekkel, azoknak páriára állt s hadat üzent úgy nekünk, mint ha­talmas szövetségesünknek, Német­országnak. Hisszük azonban, hogy rajtok teljesedik-be az irás szava: aki fegyvert fog, fegyverrel vész el. Az oroszok országa két világ­részben terül el. Európának több mint fele orosz, —- Ázsiának pe­dig egyharmad része tartozik hoz­zá. A világnak ez a legnagyobb országa nem Windig volt ilyen nagy. Hatalma pedig csak másfél száz éve növekedett meg ilyen na­gyon. Az oroszok, vagy mint ne­vezni szokták őket szlávok, vagy muszkák legelőször Krisztus szüle­tése után a hatodik században kezdtek a mai Oroszország északi részében államot alapítani, ami azonban nem sikerült. Amikor a tatárok 1241-ben országunkba be­törtek, de innen csakhamar kita­karodtak; az orosz földön lettek urak, s harmadfélszáz esztendeig hirták azt. S csak azután alakult ki a mái nagy Oroszország a kis orosz moszkvai fejedelemségből, melynek mindenható fejedelme a cár, aki teljesén önkényes joggal rendelkezik. Országában ugyanis minden jognak ő az egyedüli tu­lajdonosa, még a görög keleti egy­háznak is ő a feie. Bár 11. Sándor cár 1861-ben felszabadította a szolgásáéban levő jobbágyokat és sok iskolát alapított. — de azért a nép ma is nagy tudatlanságban és súlyos elnyomatásban él. Tévedés volna azonban azt hin­ni. bony a cár birodalmában mind oroszok laknak. Sőt nincsen a föl­dön ország, nincs birodalom, a molvüen annviféle nép laknék. A 152 millió lakosból ugyanis csak 90 millió az ó-görög vallásu oro«z, 15 millió lengyel. '8 millió a finn a + 'it'lii a mongol és töröktatár faihoz tartozik, ezekből 30 mil­lió mohamedán vallásu. De a 90 millió orosz sem mind orosz Szár­mazású. Százötven évvel ezelőtt ugyanis az oroszok száma 10 mil­lió volt. A szaporodás tehát nem természetes utón ment, hanem az idegen fajok beolvasztásával. Az orosz faj jelleme nagyon kü­lönböző. A mellett, hogy ri.ka szorgalmas, türelmes és vallásos, mégis iszákos, durva., kegyetlen, könnyelmű, szolgaságra és csa­lásra hajlamos nép. A mai viszonyok mellett azon­ban még a legjelesebb tulajdonsá­gokkal ékeskedő nép sem tudna Oroszországban boldogulni. Hat­ezermillió korona bevétele van ugyanis az államnak. Ennek a ne­gyedrészénél több kell a katona­ságra. Áz ezer milliók nagy részét a nagy számú hivatalnokok emész­tik fel. Iskolára alig jut valami. A falvak legnagyobb részében még vályogból készült házakat sem le­het látni. A lakosság földalatti vagy fából öszetákolt kunyhók­ban nyomorog. Pedig Oroszországban kellene lenni a legnagyobb emberi jólét­nek. Földjének háromnegyedrésze ugyanis termőföld. Azonkívül a keleti s déli széleken gazdagon termő bánya területek vannak. Az évi széntermés 175 millió méter- mzsa körül jár. Az Ural-hegység bányáiban 20 millió métermázsa vasat termelnek. Oroszország Eu­rópának leggazdagabb aranytermő országa. Az évenként bányászott argny értékét 100 millió koronára teszik. Van egy drága fémé, mely az aranynál is drágább, a platina, amelyből készül a villanylámpák hajszálvékony drótja. Platinával az egész Európát az Ural-hegység látja el. A Kaukázus-hegység al­ján, a Fekete-tenger közelében le­vő petroleumforrások évenként több kőolajat szolgáltatnak, mint az amerikai kutak. — Oroszország egymaga annyi gyapjút termel, mint Európa többi országai együtt véve. Ipara azonban nem fejlett. — Mindössze bőripara hires. M;n- denki ismeri az orosz bacariabőrt. De a nagy jövedelmek mind egye­sek zsebébe jutnak, a munkásnak, a népnek semmi sem. Emellett Oroszországnak óriási folvói vannak, amelveken olcsón szállíthat mindent. Északon, délen tenger határolja. Minden lehető­ség megvan tehát arra, hogy for­galmas kereskedelme, fejlett me­zőgazdasága és ipara legyen. De hiába, a nagy miiveletlenség s ál­talános szolgaság mindennek útját állja. Ezért állandó, szinte örökös ott a nyomor. Oroszország fővárosa a másfél- millió lakosú Szent-Pétervár. Itt szövőgyárak, bőrfeldogozó telepek vannak, porcellán s vegyészeti gyá rak vannak. Riga kikötővárosnak az évi forgalma az ezer millió ko­ronát jóval meghaladja. A 370 ezer lakosú Varsó, a hajdani Len­gyelország fővárosa, nagy selyem, gép és szőnyeggyáraival világhír­re tett szert. Moszkvában, meiy a régi koronázó város volt, másfél­annyi nép lakik, mint Budapesten. Délen legnevezetesebb városa Odessza, 400 ezer lakossal, ahon­nan kendert és petróleumot szállí­tanak külföldre., Szebasztoppl, ki­kötő a tenger partján. Ezeken kí­vül még sok nagy városa van. De bár ilyen nagy és gazdag Oroszország, még sem tudott, 1914- ben a kis Japánnal megküzdeni. Ez .a háborúja kileimezermillió ko­ronába s egymillió embere életébe került. Ezt a nagy veszteséget ki sem heverve, már is reánk és a né­metekre támadt, de hadi ereje ve­lőnk szemben is gyengének bizo­nyul. Újonnan épült hadihajói, a melyeknek nagy része az északi tengeren van, nem számítanak a német hajóhaddal szemben. Szá­razföldi seregét sem tudja könv- nven mozgósítani, mert a roppant kiterjedésű birodalomnak kevés a vasútja. Legkedvezőbb esetben másfél hónap alatt tud 2 és fél millió hadsereget harctérre vinni, misr Németország és mi kétszer annyi katonát hoztunk össze elle­ne. De ezenkívül Oroszországnak a belső forradalom elnyomására is sok katonát kell visszatartani. — Finnországban, Pétervárott Mosz­kvában, a Kaukázusban nagyon sok katona kell. Amellett hadsere­gében, kivált haditengerészetében állandó a lázadás, a fegyelem la­za. a kiképzés rossz, tisztjei meg­bízhatatlanok. katonáit semmi sem lelkesíti, csupán a kancsuka hajt­ja előre. Ez ellen a hadsereg ellen harcol­nak a mi fiaink s a legnagyobb re­ménységgel lehetünk, hogy győzni is fognak. Oroszország pedig fel­oszlik alkatrészeire s népei önálló, szabad országokat fognak alapí­tani s nem veszélyeztetik tovább a müveit világ békéjét. A tábornokok börtöne. Kiev egyik neveztessé'ge az a fogház, a melyet á ‘ ‘ tábornokok börtöné! nek szoktak nevezni. Ez a név on­nan ered, hogy ez a fogház rhár na­gyon sok orosz tábornokot és arisz b.kratát, sőt herceget is látott már a falai között. Itt ültették le a jól megérdemelt hűvösre azokat a katonai és polgári előkelőségeket, akikről Garin szenátor vizsgálata kiderítette, hogy a zavarosban ha­lásztak. Azok a jéles urak, akik az intendatnránál voló összeköt­tetéseik révén a hadi szállítások­nál milliókat panamáztak össze, mind ide kerültek. Volt köztük egy tábornok is, aki mint inten­dáns az orosz katonai kincstárt több millió rubellel károsította meg. Nagyszabású, orosz sfilü szél­hámos volt, valóságos tanítómeste­re a hadseregszállitóknak. A kicsi fogház egyik másik lakója Mori- nev tábornok, aki Krimiában űzte zseniális mesterségét és nem keve­sebb, mint hét millióba került az orosz államnak. E két főkapacitá- sön'TnvüT egész serég moszkvai, odesszai és kaukázusi tábornok és ezredes, államtenácsos és más ma- gasáiíásn hivatalnok töprenkedik a kievi cellákban azon, hogy az idők hogy megváltoztak. Kettő a bebörtönzött tábornokok közül ré­gi fejedelmi családokból szárma­zik, de azért a kezük mégis.enyves volt. A jeles társaság különben elég vígan él a kievi magányban. Esznek, isznak, kártyáznak, mert hiába, az ur, az még a börtönben is ur — Oroszországban. A sebesült ébredése. Az egyik budapesti palota legszebb termét kórháznak alakították át. Aranyos arabeszkek voltak a terem menye- zetén, falai pedig márvánnyal vol­tak kirakva. Ott feküdt ebben a szobában egy huszár is, akit vala­melyik messzi eldugott faluból sz '- litott zászló alá a király. A terem­ben a háziasséony, a legszebb buda pesti asszonyok egyike ápolta a se­besülteket. A huszár napokig fe­küdt eszméletlenül. Amikor végre felnyitotta szemét s meglátta a gyönyörű termet s ágya mellet a szép szőke asszonyt, elbámulva igy kiáltott fel: —-Istenem, milyen szép is a mennyország!

Next

/
Thumbnails
Contents