Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-10-24 / 42. szám

a

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

42. sz. 1914. október 24.

összes amerikai magyar egyházak előtt és örvendünk az Urban, hogy ez az egyház nem lett hűtlenné első szerelméhez, hogy nem tagadta meg nevét és hitét, sőt, hogy kér. bátorsággal fennen lobogtató a Krisztusi zászlót sokszor kísértések és nehézségek közepette, úgy, hogy e mai napon erre az egyházra alkalmazhatók azok az igék, melyek a János Jelenéseknek a könyvében a philadelphiai gyülekezetnek szólanak: Mivelhogy megtartottad az én békességre intő beszédemet, azért én is megszabaditlak téged a kísértetnek idejétől... íme eljövök hamar, tartsd meg azt ami nálad vagyon, hogy senki el ne vegye koronádat. III. 10. 11.

Koronát, dicsőséges koronát szereztél magadnak, kér. gyülekezet! Amidőn tiz év előtt buzgó férfiak és nők kicsi csapata Philadelphiában egyesült abból a célból, hogy Jézus világmegváltó tudományának hirdetésére, a keresztyén felebaráti szeretet gyakorlására és a magyar hazafiság ápolására és fentartására egyházat alakítsanak, mig nem derengett fel előttük teljes fényében az amerikai magyar egyházak magasztos missiója. Ők csak meszszi- ről tekinthették és sejthették annak az intézménynek nagyságát, fontosságát, ők talán inkább saját ősi hitüknek, vallásos lelkesedésüknek akartak kifejezést adni akkor, midőn egyházilag szervezkedtek, amidőn szervezkedéseikhez az angol presbyterian egyház segítő kezét kérték és elfogadtak. Isten kegyelme azonban megtermékenyítette azt a mustár magot, irályét ők elvetettek. A mustármagból szép plánta kelt ki, a melynek öntözésére, ánolására az Ur elkiildé az ő szolgáit és azokkal egyetértésben e város buzró és becsületes keresz+v^n férfiad, a kik tudománnyal és jó példaadás- sal ügyeltek a nemes plántára és védték a fagy, a közöny, a pusz- tidás és rombolás ellen. És ismét az Ur volt az. aki növekedést adott az ő művöknek, úgy hogy a gyenge plántából erőtelies és terebélyes fa lett, amelynek árnyékában már a nép sokasága, a magyarságnak ivadékai lakhatnak és amely fa a legjobb és legizlete- sebb gyümölcsöké', ad-G azoknak akik róla szakítalak Erőssé lettél kér. gyülekezet, az Ur Jézus evan- fiéliuma által melvet a legutóbbi időkben mostani ifin lelkipász+o- rod hirdet, olv lelkesedéssel és fé- nves tettekkel igazol. Erőssé lettél ünneplő gyülekezet jelenlegi elöljáróid és tagiaid buzgó hitvallásával és keresztyéni adakozásával. Gyarapodásod és örömöd szólaljon meg abban a hatalmas, nagy szerű és széphangu orgonában is, hogy annak méltóságteljes hangja vigye fel szived fohászát, lelked hitét, reménységét és bánatát az Úrhoz, akitől alászáll minden jó adomány és tökéletes ajándék.

Kér. gyülekezet. Látom, hogy benned az apostoli igék valóra váltak. Veletek volt az Ur Jézus kegyelme, veletek az Isten szerelme és a Szt. Lélek közössége, mindnyájan ti veletek. Az apostol ezen búcsúzó szavai felett elmélkedünk ezen ünnepélyes szent órában.

I.

Az Ur Jézus kegyelme van ezzel

az egyházzal. A keresztyén egyház első sorban az isteni tudománynak nemcsak letéteményese és őrizője, hanem bátor hirdetője is. Az Ur Jézus evangéliumának isteni szerzője által megjelölt tanító intézete az egyház. Elmenvén az egész világra, tanítsatok minden nemzeteket, — ez a Mester isteni parancsa. És hirdetvén Krisztus evangéliumát, hirdetjük a legfőbb bölcsességet, amely az emberi elmét kielégítheti. Hirdetjük azt a tudományt, amelynek világossága már most is temérdek setétséget eloszlatott, amelynek eloszlatására képtelen volt a sokrateszi vagy bármely más pogány vagy modern bölcsesség. Az Ur Jézus evangéliumát hirdetvén, a nyugtalan emberi elmének biztos támaszt adhatunk, hogy a csalfa hamis szellemek lidércfénye után ne induljon, hanem hogy megmaradjon az élet és az igazság utján. Ez az élet és ez az igazság az evangéliumnak tartalma. Ezt az életet élte maga a Mester. Csodáljuk és imádjuk öt mint emberbarátot, mint orvost, mint tanítót és azt mondjuk róla, olvasván életét: Valóban Isten fia volt ez.

Ez azért van, keresztyén gyülekezet, mert Jézus az igazságot az életben megvalósította és semmit sem tanított amit maga példával először nem teljesített. Csodáljuk Jézust. hogy oly bátor volt az igazság hirdetésében, annyira önmagát megtagadó a tiszteletben, oly fáradatlan a szeretet müveinek gyakorlásában. Csodáljuk és imádjuk őt. hogy nemcsak üres szavakkal prédikálta az evangéliumot, hanem hogy annak igazságát megpecsételte halálával. Itten látjuk az isteni erősséget Jézusban. Korunk erkölcstanitói között kevésnek vagy senkinek sincs bátorsága és ereie önszántából életét feláldozni tanításáért. Az az ember, aki a Golgothán elvérzett, önszántából meghal az igazságért. Azért az isteni igazság feltámasztja őt a halálból.

Ezért becsülöm én ezt a tudományt a Jézusi evangéliumban job ban minden emberi bölcsességnél, mert elvezet bennünket már itt a földön a boldogság kutforrásához, hogy boldogok legyünk akkor is, amidőn a világ gazdagjai szegényekké tesznek minket, hogy boldogok legyünk, amidőn szenvedéseinkben sírunk, amidőn az emberektől megaláztatunk, amidőn éhezünk és szomjuhozunk az igazság után, amidőn békességre igyekezünk, amidőn háborúságot szenvedünk. Sőt boldogok vagyunk, a mikor szidalmaznak és háborgatnak és minden hazugságot mondanak ellenünk és örülünk és örvendezünk mindezekben, mert Ur Jézus kegyelme van mivéliink.

Ha valamikor, úgy különösen a mai vészteljes időkben, amidőn nemzetek nemzetek ellen támadnak, hogy egymást tűzzel égessék és saját vérükben megfojtsák, feltűnik előttem a szelíd názárethi Jézusnak alakja. Most tudjuk, hogy mennyire érezzük hiányát az evangélium szeretetet és igazságot lehellő szellemének. Az emberek csak magánéletükben ragaszkodtak a krisztusi igazságokhoz, mig a nemzeteket és államokat átható és összekötő kapocs és viszony nem volt még Krisztus evangéliumából szőve. Édes hazánkra is sulyoso- dott ez a pogány és istentelen szellem, fenyegetvén annak épségét és ezeréves jogait,. És hazánk fiai védelemből fegyvert fogának. Oh, bár ismét megjelennék a háborút viselő nemzeteknek a feltámadott Ur Jézus és hatná át azokat Jézus isteni hangja: "Békesség nék- tek” hogy vevén az Ő lelkét, békességben és szeretetben élnének e világon.

Ha a nemzetek nagy háborúja pusztulást és halált okoz, úgy ismét Jézus evangéliumának lelke az. amely most e válság közepette is gvógvitia a háhoru-okozta sebeket, segíti az özvegyeket és árvákat. reményt önt. a csüggedő nemzetbe, hogy szenvedése által győzelmet arat ügyének az igazsága és hogy nemsokára eljövend a boldo<z korszak, midőn a népek egv békességes nváiat képeznek.

Ez az a kegyelem és ezek azok az igazságok raelvpk az Ur Jézusban vannak, melyek hivatásos ajkakról i+ten 10 éven keresztül hangoztattak. Ezen igazságok mellett fénvesen tanúskodott a philadel- nbiai ref. egyház. Nem rejtette véka alá az evangéliumi gyertyát, hanem a gyertyatartóra helyezte,

hogy fényljék mindeneknek, kik a házban vannak. (Máté 5.)

II.

Az Isten szerelme legyen ezen egyházzal.

Az írástudó kérdésére: — melyik minden parancsolatok között az első, az élet Mestere igy felelt: Halljad Izráel: Ami Urunk Istenünk egy, az ur. Szeressed azért & te Uradat, Istenedet teljes szivedből, teljes telkedből, teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. (Márk 12, 29—30.

Fenséges isteni parancs ez. Sőt minden boldogságunk, minden kiváltságunk ebben a parancsban van. Hogy nem elégszünk meg e látható világgal, nem a világ által nyújtott élvezetekkel, nem az anyaggal, hanem hogy lelkünk keresi, kutatja, kívánja és kéri az istenit, amely örökkévaló, ^melyben nincsen csalódás vagy szenvedés, hanem örök boldogság és örömteljes élet. íme az Jézus, aki mindennél jobban szerette a meny- nyei Atyját, még földi életében élvezte ezt a boldogságot és öröm- teljes életet. És Ő azért jött, hogy minekünk is életet adjon, bennünket is részesekké tegyen ez öröm- teljes életben még akkor is, hogy ha. Krisztushoz hasonlóan az igazságért fejünkön töviskoszorut vagyunk kénytelenek hordani.

Szeresd az Istent! — ... és ne szeresd az anyagot, a biint!... A mai világot az anyagiak szeretete tette tönkre. Azért vérzik az emberiség teste millió sebből. Ez eredményezte az önzést, az önzés az igazságtalanságot, az igazságtalan ság a nyomort, a szegénységet és a halált. Szeresd az Istent! és ne szeresd az anyagot, a bűnt, mert abban halál van.

Az emberek jobban szerették a világot. Némelyek úgy rendezkedtek be a világba, mintha ez volna örökkétartó hazájuk. Pedig nincs állandó hazánk e világon. Bujdosók vagyunk!. . . Különösen mi amerikai magyarok vagyunk azok, kik legjobban érezzük ezt az igazságot,. A mi igazi hazánk csakugyan az égben vagyon. Ezt érezték a dicső Rákócziak. Mikes Kelemenek, Kossutbok az őszámk’vetésükben és azt érezitek ti is philadelphiai magyarok, kik Magyarország minden tájáról, minden völgyéből és minden rónájáról idejöttetek.

Amint az Ur Abrahámnak szólott: Eredi ki a te földedből a te rokonságok közül a földre, amelyet mutatándok néked. (Móz. I. 12.1 u<rv szólott ti hozzátok is.

Ábrahám az méret földjére ment isteni parancs folytán, mégis ősi