Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-09-26 / 38. szám
38. sz. 1914. Szeptember 26. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 — De nincs annak ábrázatja, János pajtás. — Nincs-e? Huh, talán valami kisértet. — Nem az a, hanem bizonyosan megették a farkasok a zábrázat- ját. — Ne beszélj Pál, ilyen közel a faluhoz? Aztán hol láttál még olyan bolond farkast, amelyik éppen a combját hagyja meg? — Jóllakott már. — Te, farkast jóllakva sem láttál még. Eredj oda, nézd meg, mi az? — Jó. Csak gyere te is. És óvatos, nesztelen léptekkel közeledtek a kazalhoz mind a ketten, körül-körül tekintgetve, ha nem jö-e valaki, aki meglephetné őket. Mikor odaértek, Vörös János meghúzta Bürü Pál szűrének a sarkát s odasugta neki:-— E bizony belebujt a kazal" ba, huzzuk ki. — Huzzuk ki. Te fogd az egyik lábát, én a másikat, úgy legalább fel sem tud kelni. Rántsuk egyszerre... egy... kettő... há— rom! — Jaj-jaj-jaj, kedves, aranyos édes apámuram, csak most az egyszer ne üssön agyon, sohase csúfolom többet, — sikoltott kétségbeejtő hangon a fin, de a világért fel nem mert volna tekinteni, hanem arcra borulva teljes erővel bujt vissza ismét a szalmába. — Te Pali te, hisz ez csak gyermek, csak olyan nagy csizmája van, — súgta Vörös János társának, aztán nagy hangon rárivallt a gyeremekre: — Mit beszélsz te itt össze-vissza, fiú? — Jaj, soha se csúfolom többet, jó leszek, jó leszek mindig, csak most az egyszer ne bántson. — Jó, jó, nem bántunk, kedves fiam, hát ne félj, nem bántunk mi senkit, hát állj fel bátran és mondd meg, kitől félsz, mitől félsz? Ne félj, nem engedünk bántani. — Hát — keetek — nem — az — édes — apám — uram? — Nem hát édes fiam. Mi csak utas emberek vagyunk. Faluhelyre igyekszünk. Messze van még? — Itt van, itt van, egy hajításra csak, de oda ne vigyenek keetek, öljenek meg, vessenek a Dunába, csak oda ne vigyenek. — No, nem viszünk no, csak állj fel már, hadd lássunk, aztán mondd, ki vagy, mi vagy, mit keresel itt. No állj fel bátran, ügy ni. Most hát beszélj. — De nem visznek keetek Faluhelyre? — kérdezte a gyermek, miután nagy félelmek között felállt és körül tekintett. — Nem hát, nem no, csak mondd már, mért nem akarsz Faluhelyre menni ? — Mert édes apámuram megöl — agyonüt — hühühü — —-Ne sirj, kicsikém, ne félj, nem lesz bajod, —■ vigasztalta Palkó. — De hát mért akar téged apád megölni? — Hát... hát én... nem tudom, csak azt mondta, hogy be ne tegyem többet a lábom az udvarra, mert kite-ke-ri a nyakamat ........ — Csitt, mert mindjárt én tekerem ki a nyakadat! — Ugyan János, ne bántsd szegényt, úgy is úgy fél! Hát aztán mért nem mersz te hazamenni, mi? — Ezért ám, pedig tudom, édes anyámasszony kisütötte ezóta már a tuhu-báhá-mahat-t-t. — Hát ez nem üt agyon? — Azt nem csúfoltam. — Ohó, hát apádat csúfoltad, ugy-e gonosz és most azért bujdostál el? — Én... nem bujdosok, csak belebujtam a szalmába mert édes apámuram agyonüt. — Mert csúfoltad ugy-e ? — Ne-em i-hi-gaz. — Hát akkor mért üt agyon ? — Ne-hem tu-dorn. — Ugyan, hagyd el már Palkó, nem vagy te komiszárus. . . inkább azt kérdezd meg, ki az anyja, meg az apja, hátha ülhetünk náluk egy jó karácsonyestét, — szólt közbe János. — Hát kinek hinak téged, fiam ? — Nagy István a becsületes nevem, szolgálatjára kigyelmednek. — Hát az apádat kinek hívják? — Kurátor Nagy Istvánnak, szol gálatjára kigyelmednek. — No most ülj le és meg ne moccanj, mert mindjárt hazaviszlek apádnak. Értetted? S a két betyár kissé félrefordulva elkezdett tanakodni. — Te Pali, mi az a kurátor ? ? Az valami kálomista izé, ugye ? — Hát persze, hogy kálomista, hát te még azt sem tudod, hogy mi az? Hát kurátor no, hanem tudod, annak van a legtöbb földje, legtöbb pénze a faluban, azt még a pap is “ kigyelmed ”nek szólítja és nála van az eklézsia kulcsa. — Ühümm! Az már szép hivatal ! Te, ne látogassuk meg estére ? Egy pár nagy bankó többet ér ám egy pár csikónál. Hej, de szép karácsonyestéje volna! — Én nem bánom, de csak vérontás nélkül. — Már megint? Az én kezemre még nem száradt senki vére; de... no, hát ha lehet, most is vérontás nélkül, ha szépen nem lehet, hát —ahogy lehet. Nekünk is élnünk kell! — Jól van, de hát hogy legyen? — Te már megbarátkoztál a gyerekkel, hát ráveszed, hogy menjen haza veled, úgyse sok biztatás kell neki, mert már éhes is, fázik is. Én tovább ballagok utá- natok. Útközben mindent kikérdezel tőle, otthon megbarátkozol az öregekkel s aztán — a többit tudod már. Én kint leszek s ha baj lesz, jelt adok, te dolgozhatsz bátran, ha pedig segítség kell, te adsz jelt s én is bemegyek. De ne piszmogj soká, mert berontok. No hát mintha nem is összetartoznánk. Szerencsés utat! — Ezzel eltűnt a homályban. Bürü Pál pedig odament a gyerekhez : — Haza megyünk fiam, mert édes anyád vár. Karácsony estéje van ma. Legjobb magyar privát koszt EBÉD és VACSORA KAPHATÓ 246 E. 82 Streeten, A Second Ave. mellett A ki jól akar ebédelni, az menjen oda. Valódi magyar konyha Terem különféle alkalmakra kiadó. Szamos látogatást kér, tisztelettel GROSSMAN. (aJSIBlBIBISMSISIBISMSlclISlSlSISÍSÍSÍSISMSlSlS <§> Ä Frank Schaup f NŐI ÉS FÉRFI SZABÓ 320 PLEASANT AVENUE 117-118 St. között New York Elvállal megrendeléseket |> mérték és legújabb európai divat szerint. Jutányos árak. <$> felhívás. Férfiak és nők 18 évestől 65 évesig bármily foglalkozásúak és lakhatnak bárhol is, évi előre fizetendő $10 tagsági dij ellenében kapnak természetes betegség esetén heti $20 betegsegélyt 6 héten át. Ha munkaközt baleset éri és betegsége alatt a kórházban ápolják, úgy hetenként $25 betegsegélyre tarthat igényt 4 héten át. Utazás közben hajón, vasúton, autón vagy bármily járművön, ha baleset éri, úgy heti $50-t 7 héten át kap betegsegélyként. Csonkulás esetén $3500-t és baleseti halálesetére pedig $5000-t kap az örököse. $5-os félkötvények is kaphatók, melyek csak fele segélyben részesítik a tagot. Magyar alapszabályt díjmentesen kül a NATIONAL ACCIDENT SOCIETY 48.-» BROADWAY, NEW YORK, N. Y. TAGJA-E MAR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LEGNAGYOBB MAGYAR EGYLETÉNEK A VERHOVAY SEGÉLY-EGYLETNEK? Önmagát és családját a legbiztosabban a Verhovay Segély Egyletnél biztosíthatja. Beállási dijak 16-tól 30 éves korig.....................................$3.00 „ „ 30-tól 40 éves korig......................................$4.00 „ „ 34-től 45 éves korig......................................$6.00 Tagsági dij minden hónapban............................................-$1.25 Minden három hónapban tartalék és kezelési alapra ... .$0.50 Plgy évi tagsági dij kitesz összesen.................................$17.00 Ez Egyletnél a tagokra semmi néven nevezendő kivetések nincsenek. Fizetünk haláleseti dij fejében.....................................$1000.00 Félsegély dij címén ................................••.................$ 500.00 Csonkulási dij ciinén ....................................................$ 300.00 Betegsegélyt a fiók osztály három hónapig hetenként $ 6.00 Betegsegélyt a főpénztár kilenc hónapig hetenként .$ 5.00 Folyton beteg tagjaink teljes két évig kapna ksegélyt a fenti értelemben. Megjegyzendő, hogy 1915-ik év Január 1-től a főpénztár is $6.00 heti betegsegélyt fog fizetni. Uj fiók ez ország minden államában a központi tisztikar jóváhagyása mellett 18 taggal alakítható. Bővebb felvilágosítással szolgál GÁBOR ISTVÁN, k. p. titkár, Room 307—308 Markle Bank Bldg., HAZLETON, PA.
