Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-08-01 / 30. szám

30. sz. 1914. Augusztus 1. AMERIKAI MAGYAR HEOFORMÁTUSOK LAPJA I • 0 O A MEGÁTKOZOTT FIGEFA S A MEGTISZTÍTOTT TEMPLOM. (Márk ev. 11:12—33.) Aranyige: Az ő gyümölcseikről is­meritek meg őket-. (Máté ev. 7:20.) BIBLIAI SZÖVEG. És másodnapon, mikor kimentek volna Bethániából, megéhezék. És mikor távol látót volna egy leveles figefát, odaméne, hogy meglátná, hogy találna valamit rajta; és mikor odament volna, semmit nem talála a leveleknél egyebet, mert nem vala még a fi- geérésnek ideje. Akkor Jézus felelvén, monda: Soha ezután senki ne egyék te ró­lad gyümölcsöt. És azt hallák az ő tanítványai. Ménének azért Jeruzsálembe, és bémenvén Jézus a templomba, kez- dé azokat kiverni, akik árulnak és vásárlanak vala a templomban, és a pénzváltóknak asztalaikat és a galambárusoknak székeiket fel­forgató. És nem engedi vala, hogy senki valami edényt a templomon átal- vinne. És tanít vala, mondván nékik: Avagy nincsen-é megírva, hogy az én házam imádság házának hi- vattatik, minden népektől? Ti pe­dig azt tettétek latroknak bar- langjokká. És ezt meghallják az Írástudók és a papifejedelmek és keresnek vala módot, hogy elvesztenék ötét: mert félik vala ötét, mivelhogy az egész sokaság csudálkozik az ö tudományán. Mikor pedig este volna, kiméne Jézus a városból. És r> ggel a figefa mellől elmenvén, látták, hogy gyökerestől megszá­radott volna. Akkor megemlékez­vén Péter, monda néki: Mester, imé azon figefa, melyet meerátko- zál, megszáradott. És felelvén Jé­zus, monda nékik: Legyen bizal­matok Istenben; mert bizony mondom néktek, valaki ezt mon- dándia im ez hegynek: Keli fel, vettessél a tengerbe és nem kétel­kedik az ő szivében, hanem hiszi, hogy meglesznek azok. amiket mondott, megadatik annak, vala­mit mondott. Azért mondom nék­tek : Valamit imádkozástokban ké­relmietek. higyjétek. hogy elvészi- tek: és meglészen néktek. És mi­kor felállótok imádkozni, megbo­csássatok annak, aki ellen valami dolgotok vagyon; hogy a ti meny- nvoi A+vátok is megbocsássa nék- tek a ti vétkeiteket,. Mert ha ti moor pem boesáfandotok, a ti mennyei Atyátok is nem bocsátja I R. meg a ti vétkeiteket. És ismét mé­nének Jeruzsálembe, és mikor ő a templomba járna, mellének hoz­zá a Papifejedelmek és az írás­tudók és a Venek. És mondának néki: Micsoda méltósággal cse- lekszed ezeket? És kicsoda adta néked e méltóságot, hogy ezeket cselekedned ? Jézus pedig felel­vén, monda nékik: Én is valami dolgot kérdek tőletek; felejetek meg azért nékem és én is megmon­dom néktek, micsoda méltósággal cselekszem ezeket. A János ke- resztsege mennyből vala-é vagy emberektől? felejetek meg nékem. Azok pedig magokban ilyen mó­don okoskodnak vala: Ha azt mondjuk, hogy mennyországból vol, ezt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki? Ha pedig azt mondjuk, hogy emberektől volt, félünk a községtől: mert minde­nek ily értelemben valónak János felől, hogy ö igaz Próféta volt. Akkor felelvén, mondának Jézus­nak: Nem tudjuk. És Jézus felel­vén, monda nékik : Én is nem mon­dom meg, micsoda méltósággal cselekszem ezeket. MAGYARÁZAT. Merem mondani, hogy nagyon kevés, vagy alig taláható az olyan ember, aki legalább élete fiata­labb éveiben, vagy nagy tervek előtt, legfontosabb életkérd'sei meggondolásánál igazán mélyen magába szállni s időzne egy keve­set ilyen pillanatokban, vizsgál­ná az előtte álló terveket az Ur szemüvegén keresztül. Nem hi­szem, hogy so^an megtegyék ezt, csupán azok. kiknek életét Isten irányítja, tehát Tőle kérnek min­den alkalommal tanácsot. Nem hi­szem, mert ha úgy volna, akkor nem volna oly kevés a megnyugo­dott, a megelégedett ember s nem volna olyan sok életét, létét meg­unt, cél, haszon nélkül bolyongó lélek Hogy ez igv van, annak egye­düli oka az, hogy ragvon s"kan vannak, kik nem tudiák igazi hi­vatásukat — Isten szempontjából — felismerni. Hogy mindenkinek van hivatá­sa, azt jól tud ink. Legnagyobb hi­vatásunk s életünk legfőbb célja a tökéletesedés, az üdvösség elnye­rése. melyek fiúi voltunkból há- ramlanak reánk: az Tge befogadá­sa és ennek gvümölesöztetése ma­gunkban. il előleg kiárasztása em­bertársainkra. Aki ezt nem teszi, az nem tel­jesíti emberi hiva+ását. olyan, mint az elszáradt fügefa. .Szivünk Isten temploma. Ha az lir táluk tényleg benne, akkor nem szabad abban semmi kivetnivalót találnunk. Ha vannak hibái, árny- foltjai, az Ur gyermeke nem túri meg sokáig, ez munkájában aka­dályozza. Isten anyaszentegynázá- ban sem tűrhető meg semmi olya.,, mely megakasztja a hívek s az Any ászén tegyház munkáját, gyü- xnölcsözését. Ákármilyen küzdelembe kerül is ez, meg kell tenni, különben el­veszti az illető egyén, vagy egy­ház eredeti céljához vezető eszkö­zeit, erőit. i. ézus megátkozta a haszontalan fügefát, kikergette a nyerészke­dőket a jeruzsálemi templomból, követelte hallgatóitól is minden anyagi dolgaikban az önzetlensé­get, tisztességet. Tisztítsuk meg mi is lelkünk templomát minden szennytől. Ne legyen semmi akadálya szivünk­ben az Ige munkálkodásának, gyiimölcsözésének! VECYFS DOLGOK CSÖKKEN A BEVÁNDORLÁS. Bár a bevándorlásnak június hó végével kezdődött apadása folyton tart és hetenként átlag — alig érkezik több, mint 7—80 0 bevándorló Elis Islandra, a vizs­gáló bíróságok vagy mások szá­mára, aránylag igen nagy. Épp ilyen nagy a kizárások és depor­tálások aránya és százaléka is. A legutóbb érkezett alig 6000 bevándorlónak több mint 10 szá­zalékét tartották vissza Ellis Is- landon és az ezek közül kizártak és deportáltak száma is arányta­lanul nagy. A bevándorlási hatóság a nagy arányú visszatartásokért és de­portálásokért a hajózási társasá­gokat okozza, azt állitván, hogy a társaság boldog-boldogtalant, ide szállítanak, csakhogy nagyobb üzletet csinálhassanak. Nem ejtik meg a kiindulási kikötőben a vizs­gálatot a kellő szigorral, nrnrt ha ezt megtennék, sokkal kisebb vol­na a kizártak és deportáltak szá­ma. Kifogásnak ez elég .jó ugyan, tény azonban, hogy a bevándorlá­si tisztviselők, a gyenge beván­dorlás folytán kevesebb dolguk lévén, semmivel sem igazolt tul- szi»orral alkalmazzák a beván­dorlási törvényeket és elég gyak­ran alaptalanul tartanak vissza bevándorlókat már csak azért is, hogy a vizsgáló bíróságokat elég munkával lássák el, a bevándor­lás apadásával ugyanis ezeknek is megcsökkent a munkájuk. Elismerjük ugyan, hogy ez idő szerint gyengébb bevándorlási anyag érkezik, de ezt még mindig nem tartjuk elég indoknak arra, hogy embereket indokolatlanul tartsanak vissza, napokra ott fog­ják Ellis Islandon és végül kibo- csássák. Az ily cselekmény által — nem számítva a jogtalan visz- szatartást, — napokon át van az ilyen egyén munkájától és kerese­tétől igazságtalanul megfosztva. Niirs italmérés. A west virgi­niai prohibiciós törvény julius elsején lépett életbe. Az uj tör­vény nagy változást idéz elő úgy az állam, mint a megyék és váro­sok háztartásában, mert ezeket egyik főjövedelmi forrástól, az haladótól fosztja meg. A váro­sok, hogy az igy támadó deficitet fedezzék, most sietnek mindent alaposan megadóztatni, amit csak lehet. A városok legtöbbje már eleve jóval felemelte az automo­bilok, a poolroomok adóját, a Wheeling város tanácsának pénz ügyi bizottsága most tervezetet készít elő arra, hogy megadóztas­sák kereskedelmi testületek enge­délyeit, még pedig 10 dollártól egészen 75 dollárig. Wheeling egyébként a legna­gyobb veszteséget fogja szenved­ni az uj törvény következtében. A szalonok és a sörgyárok 42.218 dollárt fizettek adóba, mig a szesz nagykereskedők évi 167.900 dol­lárt. A városban három nagy sör­gyár működött, melyek felszerelé­seikkel 2,893.000 dollárt képvisel­tek s évente 353.132.92 dollár munkabért fizettek. A szalonosok közül sokan uj üzletet, vendéglőt, pool roomot kezdenek, de sokan vannak olyanok is, akik elköltöz­nek az állam területéről. A sör­gyárak nagy részét hiitőházaknak alakítják át. A uj törvény egyál­talában nem teszi lehetetlenné, hogy az állam lakosai más állam­ból szeszes italokat ne hozathassa­nak. Ezeknek azonban az italo­kat személyesen kell átvenni ök s az átvételt aláírásukkal elismerni­ük. Az állami adófelügyelő hatás­körébe tartozik a prohibiciós tör­vény rendelkezésének felügyelni. Ez úgy határozott, hogy minden­kinek joga van a vendégeit a ház­nál itallal megkínálni, de csak tisztességes mértékben. Egyéb­ként a törvénynek sok homályos rendelkezése van Az állam italadóban évi 615.734 dollárt vészit, ebben a megyék vesztesége még belefoglalva nincs Az állam területén összesen öt­száz szalont zártak be julius 1-én. R Ö M H

Next

/
Thumbnails
Contents