Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-11 / 27. szám

’ ft XV. ÉVFOLYAM, 27. SZ. NEW YORK, N. Y. 1014 JULIUS 11 VOL. XV. No. 27. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Editor: Rev. LAI). HARSOYI 454 E. 110th St., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3. 1879 ÜDVÖZLÜNK VEZÉR! Gróf Károlyi Mihály megérkezése. Károlyi Mihály gróf és társai az igaz hazafiság igéivel jöttek közénk. Az ezeresztendős ősi föld küldte a tengerentúli útra őket: — megjárták az óceánt, hogy az amerikai magyarság lelke mele­gét, nagyszerű elhatározásai min­den erejét bele vihessék az Uj Magyarországért kezdett herosi harcba. Mint igaz, becsületes em­berek jöttek hozzánk, hogy segít­ségünket kérjék és nekünk — az édes anya idegenbe szakadt fiai­nak, akiknek a lelkét sehogysem tudta megölni az idegen világ — csak egyetlen kötelességünk lehet és ez az: — ne taszítsuk el ma­gunktól a felénk nyújtott kezeket, Károlyi Mihály és társainak sza­vában a megkorbácsolt magyar föld jajszava bujdokol. Mert mit akarnak az Uj Ma­gyarország harcosai? Polgári sza­badságot, a közélet tisztaságát, emberi sort: — és ezek az erköl­csi javak a lélek reneszánszát je­lentik. Erőssé, gazdaggá, füg­getlenné akarják növelni a mi ár­va hazánkat: — ne csak vessenek a véreink, de arassanak is. Legyen a munkának becsülete és hite an­nak és egyedül csak annak, a ki dolgozni tud. A nyegle, hánya­veti gőg ne legyen jogcím az érvé­nyesülésre és az ember értéke annyi legyen tényleg, a mennyit ér. Egy boldog, magabizó, az er­kölcseiben megujhodott, izmos Magyarországot akarnak és mi kérdezzük, akadhat-e igaz magyar ember ki ettől a munkától, mely egy diadalmas s szebb jövendő alá építi a fundamentumot, megtagad­hatja a maga segítségét. Nézzünk csak széjjel magunk körül és ha látó szemekkel nézünk, látnunk kell, hogy Amerikát a szabadság, a nemcsak Isten, de ember előtt is való egyenlőség és a munka kérlelhetetlen becsülete tette nagygyá, erősé. A gúzsba kötözött ember ki van szolgáltat­va a rabszolgatartó szeszélyeinek, csak a szabadság viheti előre a. szárnyra kapott erőt. Magyar- ország fölött ma keserves idők sötétje borong: — mintha le-le- bulr.ni készülne a napja, hogy az örökkön való éjszaka hatalmasod­ba ssék el a lelkeken. Az utolsó óiákat éljük: — a minden alkot­mányos erejéből kiforgatott, ha most még egyszer elbukik, ki tud­ja, nem bukott-e el utoljára. Károlyi Mihály és társai az életnek, a fejlődésnek, az egész­ségnek akarják visszaadni Ma­gyarországot. Az örök emberi ide­álok győzelméért szálltak hadba, a nemzeti lélek diadalmas erőre támadását sóvárogják. És ha Amerika magyarjaiban él a fiúi hűség és állják becsülettel, a fér­fiú tudatosságával a reánk háram­ló kötelességeket, Károlyi Mihály grófnak és társainak azzal kell majd hazautazniok, hogy az ame­rikai magyarság beváltotta azo­kat a reménységeket, amiket a veszendő magyar föld vetett a mi hazaszeretünkbe. Szombaton délután — azzal a perccel, a mint befutott a new yorki kikötőbe a kevély német ha­jóóriás, a Vaterland — a történel­mi idők teljessége köszöntött rá amerikai magyarságra. Megjöttek az Uj Magyarország vezérharco­sai : — Károlyi Mihály gróf és társai, hogy lelkesedésünkből uj tüzeket, az áldozatkészségünkből meg uj lehetőségeket vigyenek majdan magukkal haza, a letip- rott nemzet védelmére. Ujjongó örömmel várta a nemes vendége­ket maga közé az amerikai ma­gyarság; a história lelke harsan a küldetésükből és a kérő-könyör- gő szavakra, mellyel az amerikai magyarságban rejlő anyagi és. er­kölcsi tőkét a pusztulás elleni utol­só ostromra akarják fölvonultatni — a magyar nemzet könnye-jaja, meddőn hullott verejtéke ötvözi rá a zománcot. Délután 5 óra volt, amikor a Vaterlandról Amerika földjére lé­pett Károlyi Mihály gróf és a kí­séretébe szegődött harcos-torsai: Barabás Béla, Ráth Endre, Héder- váry Lehel, Zlinszky István or­szággyűlési képviselők, Búza Bar­na, a ragyogó tollú publicista, Friedrich István gyáros, a függet­lenségi párt kültagja és Kunfi Zzigmond, az otthoni szocialisták küldöttje. Hivatalos fogadtatás nem volt a pieren, a new yorki, clevelandi, pittsburghi, bridgepor- ti és a többi közelkörnyéki városok nagybizottságai és egyletei kül­dötték csupán el a megbízottaikat, a harlemi egyesületek nagybizott­ságának tagjai Harsányi László lelkésszel, Horváth Sámuellel és Preisner Gyulával az élükön jelen­tek meg. A rövidre szabott, alig néhány szavas üdvözlő beszédek során a harlemi magyarság nevében Har- sányi László köszöntötte gróf Ká­rolyit'. A " nemes gróf hálás szere­tettel, lekötelező szívélyességgel köszönte meg az üdvözlést és'mi­kor Harsányi apró részletességgel elmondta, hogy milyen öntudato­san, mennyi harcra készséggel so­rakozott a harlemi magyarság a kibontott zászló alá s micsoda eredménnyel kecsegtet a mozga­lom, gróf Károlyinak ismét csak szeretettel teli, hálás szavai vol­tak s újólag kérte Harsányit, hogy tolmácsolja a harlemi magyarság előtt köszönetét és háláját. Az üdvözlések megtörténte után — a pieren összesereglett százak és százak tomboló hurrája, lelke­sült éljenzése mellett — automobi­lokba szálltak az illusztris vendé­gek. Károlyi kocsijában foglalt he­lyet lapunk szerkesztője is, aki csak most közölte a kuruc mágnás­sal, hogy a harlemi magyarság tes­tületileg fölvonulva, a 23-ik utca torkolatánál várja az Uj Magyar ország amerikai földre ért harco­sait. S abban a pillanatban, amint a gőzkompok az automobilokkal átértek a Hudsonon, felejthetetle­nül szép, megkapó látvány tárult a szemek elé. A harlemi betegse- gélyző egyletek tagjai — több.

Next

/
Thumbnails
Contents