Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-05-16 / 19. szám
__ ****** AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 19. sz. 1914 Május 16. Vol. XV. May 16, 1914 No. 19. Amerikai Magyar Reformátusok La$ja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: i new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerl^esztőség és kiadóhivatal: 214—2nd Ave., NEW ‘YORK Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő:^ Amerikai Magyar Ref. Lapja 214—2nd Ave., NEW YORK Telephone: Orchard 555Ú --------------------------------------4---Előfizetési árak: Amerikában egész évre..............$8.00 Magyarországra egész évre... $5.00 HUNG A R7 AN-A MER IC AN REFORMED SENTINEL I Published Every Saturday by the Board of the Presbyt“rian Church U. S. A and of the S S. Board of the Reformed Church in the U S. Editor: Rev LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office 214—2nd Ave. New York. N. Y Subscription rates One Year $2. Half Year $1 — Foreign Countries One Year S3. Half Year $1.5.0 Official Org.cn of the American Hungarian Reformed Federation. 47 Amerikai 'fanyar Református F^yeoilto» Kiygtfllnq lapja. IM&ÜCAN ASSOClÄMtmi KSttfUBES A zsidó Biblia leírása. P f —-—;—i ' A mult esztendő, 1913 julius 13-án felette érdekes ritualiszti- kus cselekmény szintere volt a new yorki zsidóság központi temp Ívma, melyet méltán tartanak az amerikai zsidóság legtekintélyesebb hitfelekezeti centrumának. Nevezett időben nap lementékor ájtatos gyülekezet töltötte meg a gyönyörű keleti stilu templom hajóját, hogy a kapcsolatos istenitiszteleten való részvételével lelkileg is hozzá járuljon egy, az egész gyülekezetre tartozó szent cselekmény, szent szertartás funkciójához. A rituálisztikus szent cselekmény pedig nem volt más, mint egy, az istenitisztelet alkalmával és céljaira használatos Biblia példánynak leírása, illetve a leírásának a megkezdése. A zsidó templomokban tudvale- ' vőleg még most is csak Írott, úgynevezett tekercs bibliákat használnak, amelyek, bármily erős per gamentre legyenek is Írva, idővel mégis elkopnak, elrongvolódnak, olváshatlanná. egyszóval liasznál- ^hatatlanná válnak. Igen ám, de uj Biblia beszerzése nagyon bajos, nagyon komplikált dolog, a mennyiben nem csupán Cgy uj Biblia példánynak megvételét jelenti ez, hanem az individuális gyülekezet templomában végbe viendő bizonyos szertartások megtartását is, melyeknek el- mellőzése, orthodox felfogás szerint, értéktelenné tenné a templomi használatra felajánlott Bibliát. A new yorki zsinagógának is tehát uj bibliára volt szüksége. Ennek megszerzése végett volt a múlt évi julius 13-án együtt az az ájtatos gyülekezet a központi zsinagógában. Rabbinus tradíciók szerint ugyanis a templomi Biblia leírása csakis bizonyos előfeltételek megtétele esetében eszközölhető. Először is mindig abban a templomban végzendő, amelynek az uj Bibliára szüksége van. Másodszor 1 ez a szent mun’ a egy oly szombati napon végzendő, a mikor,az ^sztendő két utolsó számjegye « megegyezik a hónapnak napi j' számjegyével. (Ez a múlt évben : rendkívüli különlegesség folytán, kél ízben történt volt meg, nevezetesen április 13-án és julius 13- ‘ ‘ án) s végül e különlegesen alkalmatos időnek mindég zsidó páséba ünnep után kell lennie. Például 1912-ben lehetetlen lett volna a zsidó törvénynek megfelelően Bibliát Írni, mert olyan szombat, mely nek napi dátuma megegyezett volna az év két utolsó számjegyével, a február 12 volt, ámde ez jóval a páscha ünnepe előtti idő lévén, nem lett volna alkalmas arra, hogy Biblia Írásra használtassák. Ellenben a múlt évben, 1913-ban két Ízben is úgy került, hogy a 13-ika szombatra esett és pedig julius 13-án, éppen páscha ünnei) utánra is. Ezt a ritka alkalmat ragadta meg tehát szent kegyelettel és vallásos lelkesedéssel a new yorki zsidó hitközségnek és minden valószínűség szerint, több szent gyű lekezetnek a közönsége is arra nézve, hogy a hagyományok előírása szerinti szent tekercs birtokába jusson. , A templom ez ünnepélyes alkalommal szinültig tele volt buzgó hívekkel. A kitűzött időben a rabbinusok kara rákezdett a vontatott, siralmas énekre, mely jellegzetes alkatrésze az izraelita isteni- tiszteleteknek. Azután a rabbinusok egyike, valószínűleg a helyi lelkész, mégkérdezte az egész gyülekezetét, ha vaj ion a gyülekezet minden egyes tagjának és minden jelenlevő hithü egyénnek buzgó óhaja-e az, hogy a templom uj Biblia birtokába jusson?. Ezen kérdésre adott igenlő válasz elhangzása után az illető rabbinus kimondotta a határozatot, mely szerint a Biblia Írása megkezdhető. Erre előállott a készenlétben levő “Írástudó”, — szaktekintély ilyen szent dolgot illetőleg — egy Lider nevű héber férfiú, ki elvégezvén a nélkülözhetlen rituálékat, szertartásos ünnepélyességgel helyet foglalt az oltár mellett egy kis asztalkánál és az eléje helyezett pergament lapok egyikén illendő kanyarulattal megöröki- totte ős héber Írással a Szent írás kezdő sorait, Mózes első könyvének első versét. A szertartásnál a rabbinusok csak annyiban segédkeztek, hogy I«-hajtott fővel állották körül a szent foglalkozást végző Írástudót ki mikor elvégezte, aránylag rövid időt igénybe vett munkáját, tisztelettel az oltárra helyezte a híd tollat és összegyöngyölitette a pergament tekercseket. A rabbinusok alkalmi imája zárta be a hívekre nézve felejthetetlen ünnepi istenitiszteletet. Az irattekercseket aztán egy másik Írástudó vette azonnal birtokába és a rabbinusok jelenlété ben esküt tett arra nézve, hogy híven megőrzi a szent kincset és hdkiisineretesen elvégez mindent, a mit a rituális törvények a továb Inakban előírnak a szent könyv befejeztetését illetőleg. Az ugyanazon a napon, szómba ton, napszállta után induló hajók egyikén ott látjuk e megbízott iz raelita férfiút, ki útra kelt. ho~y a megkezdett szent irat tekercset a szent földön, Jeruzsálemben fo’.v tattattassa és végeztesse be. Az ó- testamentumnak ilyen primi+iv módon való lemásolása teljes há rom hónapi időt vészén igény be és a gyülekezetnek e Bibilia megszerzése 120 dollárjába. 609 ri koronába került, nem számítva'’ a szent földre utazott egyén ö. k'n- tes költségeit. A dolog magyarázata az, hogy az orthodox rituálékhoz mereven ragaszkodó rabbinusod és izraelita hívők felfogása szerint a n^opi látott Biblia nem megölelő nem hiteles szentségi! arra. hogy zsidó templomokban has-náltet-^ hassék. A zsidó temnlomi Bi’liá- > nak épp usry ke'l előállit-a lennie. £ mint az ó-testamentumi korszak- J ban. Szorgos gondossággal ügyel- i nek azért minden legkisebb részle-! téré. ami a dologgal csak legem-; kélvebben is összefüggésben állé hat. A pergament iveknek is a szent földön kell készíttetve lenniük és minden leirott betűnek, \agy szótagnak a maga helyén állania és igy hajszálnyi pontossággal megegyezik az egész könyv helyesebben az egész pergamentekercs azokkal a szentirati tekercsekkel, melyek a legősibb időből maradtak fehnt és őriztetnek a zsidóság birtokában. Az “igazhitű7’ zsidóság tehát, — a mi legalább a Szentiratjukat illeti — még ma is a Guttenberg előtti korszakban él. Úgy a britt, mint az amerikai Biblia terjesztő Társulatok két-két formájú zsidó nyelvű. Bibliát is hoztak már ugyan forgalomba, de e k’advá- nyu szent iratnak maguk a zsidók között természetesen nagyon kevés kelendősége van, habár az úgynevezett, zsidó missziók a1 kai mazottjai nagy számban terjesztik, nasryobbára ingyen adván, ezen zsidó nyelvű Ó Testamentumokat. De a szertartásokhoz mereven ragaszvodó orthodox zsidóság előtt, az ilyen Bibliának nincsen tekintélye, sem tisztelete. Mily vigasztalhatatlanul szomo- I«! volna az emberisé" leik' állapota. ha a Biblia előállítása tck’n- tetében azokhoz a holt ceremóniákhoz kellene ma is ragaszkodnunk. melyek annyira jellemeik az Izráel vallásához tartozókat? Mily fény, mily világosság.ragyog a mi szenteink előtt, mily áldás árad az egész emberiségre az Életnek Könyvéből, mely millió és millió példányban forog kö'ká-pn. hogy abból nemcsak az Ur oltára körül forgolódó kiválasztott papság. hanem a halhatatlan lelkek punévá Ián meríthessenek marinkra k Életnek ita’át az idves- ségre. Hersányi FíncDr homesteadi és vid. ref. lelkész.. SÖRGÖNYILEG vagy GYORSHAJÓN [HAJÓJEGYEK Laz összes vonalakra. KÖZJEGYZŐI ÜGYEKBEN •GYORS ELINTÉZÉSító&ntíl .133 SECOND AVE^ NEW YORK
