Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-18 / 15. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 15. sz. 1914 Április 18. Vol. XV. April 18, 1914. No. 15. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNVI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. (elkéss Szerkesztőség és kiadóhivatal: 214—2nd Ave., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 214—2nd AVE., NEW YORK. Telephone: Orchard 5553 Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGAR', AN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyt°rian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church In the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYT Publication Office 214—2nd Ave. New York. N. Y, Subscription rates One Year *2. Year $1. — Foreign Countries Year $3, Half Year $1.50 Half One Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. IlIWffcAN ASS0 C/47^f® Jegyzetek a hétről. Gróf Károlyi Mihály bridge- porti fogadtatása impozáns volt, nagyszerű volt, lélekemelő volt. I’diszké lehet rá a bridgeporti ma­gyarság és büszkék lehetünk mi mindnyájan, kik magyarok va­gyunk. Az ünnepélyes fogadtatás után következett a nagygyűlés, melyen Bodnár András fogadó- bizottsági elnök, Ludman Sándor lokész mint ünnepi szónok. Bér ko D. Géza mint lapszerkesztő, Dezső János, mint a Betegsegélyző Egyletek Szövetségének elnöke szóltak. A legutolsó szónok De­zső János volt, ki a több, mint tízezer szövetségi tag nevében iid- \ ömölte a grófot. Ugyanekkor ifj. Köteles István, a mi hatalmas és virágzó Református Egyesületünk elnöke, szerényen félrevonult, holott a 3600 tagot számláló egy­letünk nevében ö is jogosult lett volna arra. hogy a nemes grófot biztosítsa egyesületünk tisztele­téről, szeretetéről. Hogy ez meg nem történt, azon csodálkoznunk kell, mert a fényes bridgeporti fo­gadtatás mindegyik szereplője re­formátus ember, még pedig jó re­formátus s igy egy kis jóakarat­tal és egy kis tapintattal megál­lapíthatták volna, sőt gondoskod­hattak volna arról, hogy éppen úgy, a hogy a szövetség nevében üdvözölték a grófot, illett Volna e, Református Egyesület néveben is üdvözölni őt. ❖ ❖ * A new yorki alvilágnak szen­zációja van. Az emberi társadalom salakjából összeverődött 4 gun- mant kivégezték, hogy bosszút áll­janak egy, ugyancsak a züllött emberek társadalmából ’kikerült tnásik ember megöléséért. A tör­vényes rendnek ilyf ormán eleget tettek a rend őrei. A véres szen­záció felett napirendre lehetne térni, ha nem érdekelne bennün­ket a négy kivégzett gyilkos élete, mely elrettentő tanulság mind­azok számára, kik oly könnyelmű­en élik le napjaikat, hogy sem a társadalmi rend, sem a vallás tör­vényei őket megállásra nem bír­ják. A négy gyilkos megtört a ha­lál küszöbén, az általuk megvetett bit és vallás tanításai előtt leros­kadtak és bűnnel teli szivük csak az Úrtól várta a megbocsájtást. A nyilvánosságnak szánt utolsó üzenetüket itt közöljük: “Lefty Louie” Rosenberg: “Minden fiatal ember, aki 6 dollárt keres hetenként becsületes munkával, jobb, mintha ezret ke­res nem egyenes utón. Nekem volt a legjobb apám és anyám, de én nem voltam jó fiuk. A rossz útra tértem. Mondjátok meg a fiuknak az East Side-on, akiket ismertem, hogy mily óriási tévedése volt éle­temnek, hogy nem a jó utat kö­vettem. Mondjátok meg nekik, hogy a zsinagóga a legjobb hely ér Isten a legjobb barát. Maradjatok meg hithüeknek és szülőtisztelőknek. Ők a legjobbat akarják. Ha életemet újra élhet­nem, csak úgy élném, mint taná­csoltam.” “Whitey Lewis” Seidenshner: “Nagyon sok olyan fiatalember van, kit jól nevelnek, kiknek jó szüleik vannak, de akik nem tö­rődnek azzal, hogy milyen társa­ságba kevrednek. Rossz társaság elzüllésük oka. Taitsátok távol magatokat a rossz társaságtól, ez a legjob, a mit üzenhetek.” “Gyp the Blood” Horowitz: “ Teremtőm szine elé tisztán megyek. Ártatlanlanul balok meg. de boldogan. Isten kezében va­gyok.” “Dago” Frank Cirofici: “Ha Isten úgy rendelte, hogy meg kell halnom, meghalok Krisz­tus iránti bittel, aki meghalt, hogy megváltsa a világot.” Jézus követése. (Lukács ev. 14:25-35.) Aranyige: Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az ö életét én éret­tem, megtalálja azt. Máté 16:25. BIBLIAI SZÖVEG. Megyen vala pedig ö vele nagy sokaság és hátra fordulván, mon­da azoknak: Ha valaki én hozzám jő: és meg nem gyűlöli az ö atyát, anyát, fele­ségét, magzatait, atyafiait és hú­gait, nényeit, sőt a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom. Mert ti közületek valaki, ha tornyot akar építeni, avagy nem megszámlálja-e leülvén először az ö költségét, ha vagyon-é annak el­végzésére való költség? Hogy minek utána a fundamen- tomot felvetette és el nem végez­heti azt, meg ne csúfolják ötét mindnek, valakik azt látándják. Ezt mondván: Ez az ember, el­kezdette volt az építést s nem vi­hette véghez. Avagy ha valamely király el akar menni, hogy más királyival megütközzék, avagy nem tanáes- kozik-é először leülvén, hogy ha tízezer emberrel kiszállhat az el­len, aki ő ellene húszezerrel jött? Mert ha különben cselekszik, még mikor amaz távol vagyon, követeket küldvén hozzá, békes­séget kér tőle. Ezenképen azért: Valaki közü­letek búcsúját nem vészi minden javaitól, nem lehet én tanítvá­nyom. Jó a só: Ha pedig a só megizet- lenül. mivel sózzák meg? Sem a földre, se ma ganéjra nem jó: kivetik azt. Akiknek vágynak fülei a hallásra hallja. MAGYARÁZAT. Ha valaki akármely eszme szol­gálatába áll. mindig bizonyos ön­megtagadással kell. hogy áldoz­zon célja megvalósítása érdeké­ben. Ba'át.i. sőt rokoni kötelékek sem jöhetnek tekintetbe a köteles­ségét érző, céltudatos ember előtt, hiszen, ha a fenti viszonyokhoz való állandó alkalmazkodással dől pózna például az üzletember, alig tudná eéliait mepvalósRani. Bibliai szövegünkben azonban nem az üzletemberről van szó, sőt egyáltalában nem anva"i ha'adás- ról. anvs"ias c°lok eléréséről, ha­nem a “legfőbb jó”, az üdvösség elnyeréséről állitja, hogy ez oly­annyira fontos, végső célja kell hogy legyen minden embernek, hogy minden mellékes eélt, min­den os"közt ennek a szolgálatába kell állítani. A legerősebb kötelék, mely életünk irányítására befo­lyással bir, a rokonainkkal való szoros, vérbeli viszony. Jézus azt kívánja követőitől, hogy tagadják meg magukat, váljanak meg min­dentől, ami azelőtt kedves volt előttük, ha kell, rokonaiktól is. Szent szövegünk szerint nagy sokaság követi ez alkalommal is az Oat, ki nem mulasztotta el telje­síteni hivatását s miután feltűnt hallgatóinak nagy száma, arról szólt, ami közönséget legjobban izgatja, hogy “Mi lesz hát, ha most a Mester követésére hatá­rozzák el magukat, mi legyen ro­konaikkal, barátaikkal, hogyan rendezzék be életüket, hogy az Urat igazán követhessék?” Jézus egyenes válasza aggódásaikra az, hogy aki követni akarja, tagadja meg önmagát, sőt rokonait is, sőt vegye fel a szenvedések kereszt­jét, akkor nevezheti magát Jézus tanítványának, akkor harcolhat az ő zászlaja alatt . Jézus halála után, az első ke­resztyének idején, amikor annyit kellett szenvedni Isten országa ügyéért, a követek mindenike egy egy előőrs, harcos volt. Egészen érthető tehát az, hogy jó fegyve­rekkel indultak el a győzelmes csatákra, melyeket nem dárdák­kal, kardokkal történtek, hanem a hit páncéléval és a szeretet fegy­verével harcolták meg. S e sok száz esztendős küzdelemben, mely még ma is folyik, a harcosok leg­nagyobb támasza az önmegtaga­dás volt. Jelenleg, amikor a keresztyén hiveknek nem kell küzdeniük, szenvedniük vallásukért, sajnos, nagyrészt nem ismerik a Jézus ál­tal megkezdett harcot, mely most legalább a kulturállamokban nem a pogányság ellen folyik, hanem ott megy végbe a szív re.jtekében, s ugyancsak saját maga ellensé­geivel küzd. Jézus e harcra is cé­loz, hiszen ehhez is épp olv küzde­lem kell. Saját indulataink megfé­kezése. legyőzése a legnagyobb önmegt a. "adással jár s ha győz­tünk. akkor alkalmasak lettünk egyszersmind a külső küzdelemre, odaállhatunk Jézus katonái közé; akkor sesrithetiink a mások lelké­ben folyó küzdelemben. A vasárnapi iskolás gyermek­nek tudnia kell erről a küzdelem­ről. le kell. hogy győzze saját in­dulatait. aztán megkezdheti a ját­szótársai lelkét megnyerni, meg­hódítani az ő Vezére számára. Keltsük fel a gyermekekben a folytonos harcvágyat, igy nyerhe­tünk a jövő nemzedékben mindig nagyobb hadsereget, küzdeni a közönyösség, a hitetlenség ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents