Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-03-28 / 12. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 12. sz. 1914 Március 28. Regéüiy OGLÁN BÉG KINCSE. Irta: Rákosi Viktor. (Folytatás.) — Hát mondd meg neki, hogy Oglán bég kincséről van szó. — Hogy Oglán bég fia elindult és már Nándorfehérvárra érkezett. Most hozta éppen a liirét egy rác hajdú. Az öreg Oglán bég maga vezette volna a karavánt, de beteg és igy fiát bízta meg vele. Arról van tehát sízó, hogy Kos Mihók jóval hamarabb itt legyen, mint az ifjú Arszlánuak, Oglán bég fiának, a csapata. Meg kell állapodnunk, hogy miképen kerítjük hatalmunkba Arszlánt és egész kíséretét. No, most már eleget tudsz? — Többet, mint te gondolod, uram. Mart tudd meg, hogy én is benne voltam Abdi hatvani basának abban a csapatában, melyet csupán abból a célból állított fö,l hogy Oglán bég kincsét kikutassa. A görög maga elé nézett egy darabig, aztán mormogott: — Nincs kedvemre, hogy ennyien tudnak a dologról. ' — Sohse bánd ezt, uram. Tán még jobb is neked, hogy a tábortüzek mellett, a rokkánál, mag kuli orieaf osztáskor annyit beszélnek róla. Így lassanként az Oglán bég kincséből msee lett, amelynek sen- kise hisz. így aztán senkire törődik vele komolyan. — Talán igazad van, — felelt a görög elgondolkozva, — mennyien kutatták ezt a kincset és senki- se vergődött zöldágra. Senkinek se intett eszébe, hogy úgy tegyen, mint én. — Hát te hogy tettél uram? — ügy, hogy embert lálitottam Og’án bég megfigyelésére, hogy a mint ő, vagy a fia vis-zakészül Magyarországra, ezt nekem rögtön jelentse. Mert az bizonyos, hogy a kincset fölvenni jön ide. Én tehát őt lesein, helyes nyomon járok. — Bölcsen cseilzkvél uram, és én azt hiszem, hogy hä valaki me? tudja ‘Szerezni azt a kincset, úgy az te vagy. A görög szeme megvilalnt és heves taglejtéssel utána tette: — Ha csak valmennyi keresztény és török ördÖEf bele. nem mesterkedik a dolgomba. Brankó elnevette magát. —; Nem féltelek én téged, Lar- ginos uram. a ivlág valamennyi ördögeitől sem. Majd megegyezel velük szépen, aztán rászeded őket. Larginos mester ezt, úgy látszik, hízelgésnek vette, mert nem haragudott meg érte, hanem igy szólt: — Hát csak lóra, Brankó. és eredj, de úgy, hogy a lovad hasa érje a földet. A martalóc bosszúsa nránditott egyet a vállán. — Csak igy, uram, isten hírével? Nem vagyok én zarándok, aki mezítláb, egy darab száraz kenyérrel elindul Jeruzsálembe. Ha már a poklot szolgálom, legalább jól jléek mellette. Nem vagyok én olyan alávaló ember, uram, nem szokás velem úgy bánni, hogy hopp ide, Brankó, szaladj Brankó. A görög sötéten végignézett rajta. — Nem vágj7 rossz katona, Brankó, de sokat jár a szád, Azt hiszed, mivel a gazdád jól bánik veled, liát henceghetsz egy kicsit. Tudod, hogy a becsületes szolgáinkat meg szoktuk jutalmazni. De azt is tudod, hogy az alkalmat’an fickókat nagyon hamar elhallgattatjuk. Erről az Oglánról veszedelmesem sokat tudsz, pedig ha valaha, úgy most itt az ideje, hogy hallgass róla mélyen. A martalóc vad fofáját a düh eltorzította egy kissé. A kéz úgy járt az övébe szúrt fegyvereken, mintha azon tűnődnék, hogy melyiket rántsa ki a görög ellen. Azi- után lehajtotta a fejét, s a mng- jivhászodott gonosz kutya mozdulatával igy morgott: — Nem akartalak én meghara- gltani, Larginos uarm, az én beszédemnek csak az az értelme, hogy kérek egy falat harapnivalót, meg egy kupa meleg bort a magam és cimborám zsáinára, mert hát sokat fagyé-kod tünk itt kint a nádas ban. — Meglesz, — felelit kúrán a görög,— de ha füttyentésemet hallod, abban a pillanatban ülj lóra és aló-mars, A cimborád itt. marad, mert lehet, hogy még az éjjel friss híreket kell utánatok küldenem. Használható ember? — Jóravaió, fiatal hajdú. Még nem próbált sokat, de nem ijed meg a maga árnyékától. Ezzel a görög hátat' fordított nekik s ott hagyta őket. De mielőtt visszatért a házba, egyet gondolt s szabadon eresztette a kutyákat. A két martalóc visszacomfordá-lt az istállóba. — Látod, Miska, — kezdé a panaszkodási Brankó — ez az eblelk.ü görög is úgy bánik velünk, mint a kutyává1. Jóformán nrn- rffin nap az életünket tesszük kockára érte és aztán igy rugdal bennünket. (Folyt köv.) EGY UJ HAJÓÓRIÁS. A Cunard vonal, mely más sok százezer magyart szállított át a nagy vizen, a, napokban egy uj hajóóriást helyezett szolgálatába, mely első útját New Yorkból június 10-én feszi meg, a következőket pedig julius 1-én, ju’ius 22-én és a menetrend további intézkedései szerint. Az uj líajóóriás az “Aquitania” nevet fogja viselni, 901 láb hosz- szu és 97 láb széles lesz és 47.000 tonnatartalommal fog bírni, gyorsasága 22 csomó lesz óránként. Az uj hajó 3500 utas szállítására lesz berendezve, személyzete pedig köze1 1000 főből fog álla ni. Az uj hajó a legutolsó szó a hajóépités BIBLIAI liECKEKtiB az egyeduli, a melvlyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. } legszebb ajándék ez és AT V UN K Í;T V A K \ K NATH A szóié bibliái leckekép ára a posta- költséggel együtt CSl BÁN 10 CENT. Megrendelliesó a kiadóhivatalban A merik»! Magyar lt< fnriiiáttisok • 214—'2rd A VE.. NEW YORK. terén, mert a lehető legjobb beren- dezeséssel fog birni. A harmadik osztályú utasok kényeiméről is gondoskodott a társaság, a termeik és hálófülkék tá gasak, világosak és jól szellőzőt tek lesznek. Az ebédlő és dohány zó termek úgy lesznek berendezve, hogy mindenki a legnagyobb kényelmet találhatja föl azokban. Létez csukott és nyitott fedélzet ez , osztály utasainak kényelmére. A Cunard vonal éppen úgy gondoskodik a 3-ik osztályú utasok kényelméről, mint az első osztályban utazók pompái közepette való utazásáról. A társaság célja,, hogy utasai az utazás tartalma alatt biz tonságban érezzék magukat e legr újabb és legnagyobb Cunard hajón. AZ ÖSS7E8 HAZAI MAGYAR VAGY NÉMET ÚJSÁGOK EREDETI ÁRON NÁLUNK MEGRENDELHETŐK SCHWABACH & SON 1347 1st AVE., NEW YORK :• ;»«*?.v*teK.Kmtmt'.KKHX.mKMtUtxx X AMI EDDIG SENKINEK ti r. I ft ft ft ft ft ft x ft X I X t X X ft X X X X X K X X 'EM SIKERÜLT 1913 Október elseje óta A SÜRGÖNYI PÉÍJ3KÜLDEMÉNYEKET Másnap vagyis 24 era alatt kifizetem újonnan nyitott ODERBERGI FIÓKIRODÁM utján. 457 Washington St. 1597 Second Ave. NEW YORK Néieth János volt cs. és kir. konzuli ügyvivő x X X X X X X X X X X X .« % X X X X X I i X X X X X ,’í v. r -««»Sí .x*ir**tttf»i»'rt**<*rfa**wsr«****»*’*a**i**i*Sí Az “Aquitania.”
