Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-03-21 / 11. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

11. 8Z. 1914 Március 21.

£

A Curityba a minap el is indult New Yorkból, de eigyenlőre nem Afrikába, hanem csak Portland, Ore.-ba, ahol a megrongált hajót ki fogják javítani, mielőtt útját Afrikába tovább folytatná. A utazásra jelentkezett 70 négert pedig vonaton fogják New Yorkból Portlandba vinni s onnan Afrikába szállítani.

A Curityba kubai gőzös s a hajó személyzete fehérekből áll.

Az Afrikába visszavándorló négereik első csopotrjának tagjai mind az ország déli vidékeiről valók, akik pénzzé téve minden vagyonukat, jelentkeztek arra, hogy ősi hazájukba visszatérhessenek.

Az amerikai nép nagy örömmel látja a négerek eme mozgalmát s annak teljes sikert kívánva, a maga részéről is kész a terv megvalósulását elősegíteni úgy, hogy a kivándorlók jó mietet is csinálnak, mert ingatlanaikat és minden értékesíthető dolgaikat pompásan megfizetik, csakhogy a feketebő- riiek annál könnyebben és1 hama- lább vehessenek búcsút a demokrácia és szabadság klasszikus hazájától, melyben a néger ugyan egyenlő a fehér emberrel, azonban ez ,az egyenlőség úgy értelmezendő, hogy a kötelesség ugyanaz, a jog azonban nem.

TISZTELT OLVASÓINK FIGYELMÉBE.

Mai lapszámunkban kezdiük meg uj regényünket, RÁKOSI VIKTOR, a kiváló magyar iró

Oglán bég kincse.

cimü gyönyörű regényét, mely a török hódoltság idegébe vi-zi visz- sza az olvasót, midőn Bocskay és Thököly hajdúi hősiesen harcoltak a magva r szabadságért és református hitükért.

Jubileumi nagyszámunkat meg- küldöttük összes előfizetőinknek.

Hátralékban lévő előfizetők nem kapták meg a lapot.

Mindazok, kik előfizetésüket megújítják, vagy előfizetnek, teljesen INGYEN kapják meg az 52 oldalos díszes emléklapot.

A jubileumi nagy szám ára 25 cent.

AZ AMERIKAI MAGVAR KEKOR- MATI'S KdVKSÍ ÍíKT az egyetlen olyan református szorve/.et, a mely ar egész ország reformatusságát egy rátwtrliu kfvti ju é* tagjairól szeretettel ipmijmkotüi.

ÖRÖMHÍR.

Jézus tanításai útközben. ..

(Lukács 13:18-35.) Aranyige: Nem minden, aki ezt mondja nekem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába ; hanie-m aki ciselekszi az én mennyei atyám akaratát.

(Máté 7 :21.)

Mondja pedig Jézus: Micsodához hasonlatos az Istennek országa és mihez hasonlítsam azt?

Hasonlatos a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ö kertjében éis: felnevekedett és lett nagy fává és az égi madarak fészket r aktak annak ágain.

És íme monda: Mihezi liasonli- sam az Istennek országát ?

Hasonlatos a kovászhoz, melyet az asszony vévén elrejtett három mérték lisztben, mígnem legészen n.egposhadna.

Altalmegyen vala azért minden városokon és falukon, tanítván és Jeruzsálembe m-envén.

Monda pedig ő neki egy ember, Uram, avagy kevesen vagynak-é akik idvezülmek ? Ő pedig monda nékik:

igyekezzetek bemenni a SZtoros kapun: mert sokan (mondom nektek) igyekeznek bemenni és nem mehetnek.

Tudniillik minekutána felkelénd a gazda és bezárandj-a az ajtót, és kezdetek kívül állarti és az ajtót zörgetni, ezt mondván: Uram! Uram ! nyisd meg nekünk. Ki felelvén, ezt mondja nektek: Nem tudom honnét valók vagytok ti.

Ott '.észen sírás és fogaknak csi- korgatásek. mikor látándjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákobot és mind a prófétákat au Isten őrs á- gában, titeket pedig kirekesztetni.

Akor feljönnek sokan napkeletről és napnyugatról és északról és délről és az Isten országában letelepednek.

És imé utolsók most, a kik elsők Úsznék és e'sők. akik utolsók lesznek.

Ugyanazon napon jövének ő hozzá némelyek a Farizeusok közül, kik ezt mondák néki: Eredj ki és menj lel innét: mert Heródes mesr akar téged ölni.

És monda nékik: Eltnenvén mondOfo'V meg annak a rókának: hní ördögöket ipök ki. és gyógyítok ma és holnap: és harmadnapon elvégeztetem.

M-indazáltal szükség nékem ma és kórlap és azután, hogy utón járjak: mert nem lehetséges hogy a Próféta Jeruzsálemen kívül veszszen el.

Jeruzsálem! Jeruzsálem! ki megölöd a Prófétákat, és megkövezed azokat, akik te hozzád bocsáttattak, mennyisaer akartam egybegyüjteni a te magzatidat, miképpen a tyuk az ő fiacskáit az ő szárnya alá és nem akaratok?

Imé hágyattatik a ti házatok pusztán. Bizony mondom néktek, nem láttok len gémét-, mígnem eljön az idő, mikor ezt mondjátok: Áldott, aki jött -az Urnák nevében.

Magyarázat.

Isten országa a központja tulajdonképpen Jézus minden tanításának. Jelképes beszédei, jéldá- zatai mind Isten országáról szó- innak.

Bibliai szövegünkben a Mustármag példás tatát olvashatjuk. — “Nézzétek a mustármagot, milyen kicsiny, alig láthatjátok szemeitekkel, mégis, amikor kijön a föld bői, hatalmas fává növekedik: igy növekedik az Istennek országa s hatja át azoknak a szivét, a kik befogadják annak '.-elhintett magvait, a szent igét. Ti is bejuthattok ebbe az országba, ha nem érák örültök fejlődésének, hanem ti is hozzájárultok annak fejlődéséhez.” így szól a példázat, melyet még világosabbá tesz a kova zról szóló példázattal. Ugv kell hogy terjedjen az Isten országa, ti -általatok — úgymond — mint ahogy a kovász megposhasztja a tésztát, Tin-ektek kötél ességtefc mindenkivel közölnötök azokat az áldásokat, melyeket tőlem nyertetek: “Menjetek sdéjjel, tanítsatok meg minden népeket!” Tgy is terjedt- e1 Jézus tudománya, igy terjed az Tsten országa is. amelynek terjedése nem egyházak kimutatásaiban látható, hanem magában foglalja minden külsőség nélkül mindazokat, akik -ziviikbe fogadták az igét és azt gyüm-iilcsöz- tetik.

Megfelel Jézus a ma is mindig felvetődő kérdésre, hogy ha valaki e földön Tsten országának tagja: akkor milyen viszonya kell hogy legyíen a világgal szemben? Jé-ius azt- mondja: “Mentetek bé a- szoros kapun”: Ne a hiábavaló öröm-ijknek éljetek, hanem keressétek a romolhatatlan javakat is; örültetek az örülőkkel. sírjatok a sírokkal de nézzétek meg mindig, hogy öl 'hheiVk nem választ-e el Uten országától ?

Ma is °zt mondhatjuk mi is. mindenkinek. aki Bten iveié ér-éri'»'t akarja berendezni életét s az eljövendő ország polgára akar lenni.

Híres magyar dolgok.

Magyar hit.

így hívja a református vagy kálvinista nép sokszor még ma is a maga hitvallását, sőt igen gyakran más felekezetüek is1 igy nevezik a magyar reformátusokat. Ennek az -elnevezésnek legrégibb nyomát Szirmay Antal Budán 1804-ben -megjelent könyvében találjuk, mely szerint 1604-ben kezdték a helvst hitvallást magyar hitnek hívni, a római katholikust pedig pápistának.

Révész Kálmán szerint ez az elnevezés a XVI. századból er-ed, midőn hazánkban a protestantizmus diadalmaskodott, mert ekkor a magyarok csaknem kivétel nélkül kálvinisták, ,a németek és tótok pedig lutheránusok voltak. Különben Melotai Nyilas István Agen- dája (1622.) az 1568-ben deák nyelven kiadott egervölgy-debre- ceni hitvallást. Melins Péter és társai munkáját, a legelső eredeti, nem fordított református hitvallást, “az mi magyarink confessio- jának”, “magyarok confessiojlá- nak” nevezi. Német bit a lutheránus vallás még ma is.

Ne higyj magyar a németnek.

Aligha van magyar ember, aki eset a mondást ne i-smerné és bizony nagyon sokan tudják ezt a verset -elejétől végig:

Ne higgy, magyar, a németnek, Akármivel hitegetnek;

Mert ha ád is nagy levelet,

Mint a kerek köpenyeged,

S pecsétet üt ollyat rája,

Mint a holdnak karimája : Nincsen abban semmi virtus, Verje meg a Jézus Krisztus.

Ezt a. verset sokáig úgy hitték, hogy maga II. Rákóczi Ferenc irta volna, de Thaly Kálmán történész véleménye szerint inkább gr. Bercsényi Miklós írhatta azt 1706- ban. (Érdekes tudni azt, hos?y az elnyomatás idején mikép-rn igye- keüte'k a jó magyarok csufolódni, de lehetőleg büntetlenül. így pl. Jókai Mór 1860 január 30-án tartott akadémiai székfoglalójában ezt a verset is ismertette, azonban igy változtatta meg az első sorát: “Bátyám, n-e higgy a nemzetnek” és a vers címéül azt irta: “Egy magyar főur emlékverse bátyjához T.i az ellenpárthoz szított." — így fogtak ki akkoriban a polieá- jon. mely szemfüles volt erőszakol: volt, de eélt mégsem ért.)