Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-02-21 / 7. szám

8

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

7. sz. 1914 február 21.

Vegyes.

A burgonya.

Itt, az uj világot illető adatok után csoportosítjuk az egynéhány tenyésztett növényünkre vonatkozó mende-mondákat. Még ma is sokan hiszik, hogy a burgonyát elsőbben Francis Drake angol hajős (1540— 1596) hozta az uj világból Európába. Az “alaposabbak” szerint Walther Raleigh, a vérpadon halt tudós kalandor (1552—1618) vagyis inkább, utitársa, Thomas Herriot hozta 1585- ben vagy 1586-ban a burgonyát Vir- gináből Irlandba. Ma már nyilvánvaló dolog, hogy az a növevény, melyet Francis Drake hozott, nem burgonya, hanem batáta volt. Alphonse de Candolle szerint valószínű, hogy Virginia lakói — talán angol gyarmatosok — az ő földjükön nem termo, sokkal délibb eredetű gumókat spanyol vagy más eredetű utazóktól kapták. Peru és Chile elfoglalása idejében , 1535—1585-ig, sok hajó vihetett magával burgonyát eleség- képpen és Raleigh, ki mint kalandor, a spanyolokkal hadakozott, kiraboltatott valamely burgonyát szállító hajót. Ez annyival inkább valószínű, mivel a spanyolok e növényt 1585 előtt hozták be Európába.

Magyarországon a burgonyát csak a múlt század közepe táján kezdték termeszteni, a felső vármegyékben. Mint mindenütt, nálunk is rossz hírét keltette e növénynek az, hogy a zöldje mérges. A földfölötti szár s a levelek valóban solanin tartalmúak és megenni nem valók. Báró Buja- novszky Elek sziléziai születésű lovassági tábornok (1799) nejének, Podmaniczky bárónénak rákoskeresztúri birtokán buzgón művelteit« a burgonyát, sőt szét is osztatott belőle kétszáz mérővel. Fialovszky Lajos közli a Pallas Nagy Lexikonában (burgonya) az anekdótát, mely szerint egy borsodmegyei földbirtokos a szétosztott gumókat, melyeket jobbágyai az árokba dobáltak, összeszedette és saját földjén elültette: a miből aztán a parasztok lopkodtak. “Hálisten, csakhogy lopják”, kiáltott föl a földesur, mikor ezt megtudta. Ez az anekdota azonban nem Borsodmegyében történt meg, hanem Pázics környékén és hőse nem magyar földbirtokos, hanem Antoine Augustine Parmentier, egy francia, aki hazájában elsőnek terjesztette el a burgonya tenyésztést és szembe szállt ama babonával, hogy ez a táplálék ártalmas. XVI. Lajos király pártolta Parmentier törekvéseit és a Páristől nyugatra eső terméketlen homoksivatagból ötven holdat hasit- tatott ki számára burgonyatermesztö helynek. Az első krumpli virágot pedig, melyet Parmentier nyújtott neki, kabátjára tűzte. Ezen a réven a burgonyára figyelni kezdtek és mind , kevesebben hitték, hogy mérges. — Egyszer hírül hozták Parmentiernek, hogy a krumplit éjszakánként már lopják is. A buzgó férfiú örvendezett, és megajándékozta a hir hozóját. Nemsokára nagy ebédet rendezett, melyen minden fogás burgonyából állott s még az italokat is e növény szolgáltatta. Az ebéden kitűnőségek voltak jelen, köztük Franklin és Lavoisier

A DOHÁNY.

Hogy a dohány tudományos terminus a Nicotiana Tabacum Linné nem egészen érdem szerint teszi halhatatlanná Jean Nicot francia diplomata (1530—1600) nevét, mindnyájan

tudjuk. Nicot csak Franciaországba vitte a növényt Portugáliából, hol 1560-ban látta. Neve akkor “királyné füve” és petun volt. Európába alkalmasint a portugálok hozták már a XVI. század legelején. Amit a dohány keleti elterjedése révén sokáig hittek, hogy óvilági növény, rég bebizonyított tévedés. A dohány őshazája Mexico, Texas vagy Kalifornia.

Színház.

A “Kis gróf”. Színtársulatunk az elmúlt vasárnap a tavalyról ismert szépzenéjü operettet hozta ismét színre szépszámú közönség előtt. Az egész előadáson észrevehető volt, hogy a színésze kerejükön felül vannak foglalkoztatva. Fáradtság, kimerültség majd mindegyikükön megjátszott, egyedül Karsai Rózsi és Hegedűs volt oly jó, mint azt tőlük a közönség már megszokta.

* *

*

HELTAI ÁRPÁD NEW YORKI MAGVAR SZÍ NTARSULATANAK KÖRÚTJA.

A Kis gróf vasárnapi nagysikerű előadása után ismét hosszabb kőrútra indul kiváló new yorki színtársulatunk. A körút végső állomása Chicago, ahonnan csak március 15- ére térnek vissza derék színészeink new yorki fészkükbe. Márcus 15-én és 22-én látjuk viszont a színtársulatot, amikor a Varázskeringő és az Erdészleány kerül sorra.

A körút állomásai a következők:

Február 22-én és március 8-án Cl veland, ahol négy előadást tart a társulat a Prospect avenuei Prospect színházban. Előadásra kerül Lehár Ferenc örökéletü operettje a Vig özvegy; Lengyel Menyhért nagysikerű drámája: a Taifun; Rényi-Martos Kis grófja és Molnár Ferenc klasz- szikus vigjátéka, Az ördög.

Febr. 23. és márc. 9-én Lorain. Febr. 24-én és márc. 6-án Toledo.

Febr.ó 25—26-án Detroit.

Február 27-án és március 5-én South Bend.

Február 28-án és március 1-én Chicago (a Globe Theatreben, Wababsh Ave., cor. Hubbard Place).

Március 2-án Milwaukee.

Március 3-án East Chicago.

Mrcius 4-én Gary, Ind.

Március 10-én Akron, O.

Március 11-én Youngstown, O.

Március 12-én Pittsburgh, Pa.

Március 13-án McKeesport, Pa.

Ez előadásokon részben a Vig özvegy, részben a Kis gróf kerül színre.

Telephone 27S Worth

Hunfalvy Hugó

HITES ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS Irodája:

80» BROADWAY, NEW YORK

Polgári ügyek, kártéiltési per, k és bűnügyi védelmek. KÖZJEGYZŐI HIVATAL Irodai órák: D. e. 9-től d. u. 6-ig. Vasárnap és ünnepnap zárva.

A keltő óra.

Egy úri ember, esetleg magyar,

Ha jött az est, lefeküdt csakhamar És aludt mélyen, tompán, mint a dob. Sebaj, ez eddig rendes állapot.

De az már nem, hogy ezt a jó urat Ágyában lelte még a déli nap S addig sütötte gömbölyű hasát,

Mig kénytelen volt másik oldalát Fordítani a fejedelmi nap felé:

Így szólott: “rajtam ki nem fogsz komé.” E lustaságon — érthető dolog —

Minden jó szomszéd megbotránkozott. Korholták, szidták: Mégis szörnyűség így lopni az Isten drága idejét!

Félig betegség, félig rossz szokás,

Belőle nem nehéz a gyógyulás,

Csak akarat kell hozzá, semmi más;

Vagy, ha magához nem bízik sokat,

Még biztosabb:

Vegyen egy keltő órát s majd meglátja — A jelzett percre mindig fellármázza. Megtette. Vett. Mindjárt az első este Felhúzta s bátran az ágyához helyezte, Aztán befordult, felfohászkedott S a másik perceben aludt, mint a dob. Hajnaltájt — tyhü ! milyen forradalom ! Berreg, zakatol az óra szilajon:

Talpra te renyhe! Fel, ki az ágyból! Munkára, dologra, az ég színe lángol. Sürgés, üdeség, az élet igaz enyhe Munkára, dologra, talpra, te renyhe:

Az alvó rezzen, ugrik, dühbe jő: “Pokolba véled, hitvány berregő!”

Kiált és ajkai a szitkot szórják,

Aztán úgy vágja földhöz az órát,

Hogy abból többé óra soh’se lesz. Ébresztők, sorsotok legtöbbször ez!

Endrődi Sándor.

k

£ AMI EDDIG SENKINEK SEM SIKERÜLT K

1913 Október elseje óta

í A SÜRGÖNYI PÉNZKÜLDEMÉNYEKET 8

Másnap

vagyis

24 óra alatt

kifizetem újonnan nyitott ODERBERGI FIÓKIRODÁM

utján.

457 Washington St.

Second Ave.

x

i

!*

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

*

X

X

X

I

X

X

X

1 1 1 g 1 8 8 8 8 k k

I 1597

k NEW YORK ----------------- i

Ä Jg

5 volt cs. és kir. konzuli ügyvivő y

i 2

■**+****+-*******-******** A+'******++******'

Ismétli János 1

\

Telephone 2757 Harlem

SIMEK ANTAL I

KÖZJEGYZŐ, EGYEDÜLI HARLEMI MAGYAR TEMETÉSI VÁLLALKOZÓ 327 PLEASANT AVE., NEW YORK j

Lakadalmakra és más egyéb |

I alkalmakra kocsik rendelhetők. |