Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-02-22 / 8. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 8. sz. Február 22. VOL. XIV. FEB. 22, 1913. No. 8 Amirikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNY1 LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York. N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARTAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. __________New York, N. Y.__________ Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. AZ ELNÖKI VÉTÓ. Nálunk Magyarországon évrölévre fogy az analfabéták (Írástudatlanok) száma és így a törvény- tervezet műveltségi próbája tulajdonképen nem sújtotta volna érzékenyen a bevándorolni kész magya rókát. Ámde évről-évre sok-sok ezer kérgeskezü, de becsületes lelkű olyan bevándorló érkezik ide, a ki két keze munkájával, nem pedig a tudományával akar magának itt megélhetést biztosítani. Mennyire igazságtalan, mennyire jogtalan lett volna ezek elöl a bevándorlás lehetőségét elzárni. Amerika a munkája hazája. Becsületes és józan életű munkásra szükség van, van és lesz. Bizonyára erre gondolt Taft elnök, a ki meghallgatva a nemzetiségek tiltakozó szavát, megakadályozta a tervezet törvénynyé válását és ezzel a tettével a nemzetiségek igaz báláját és köszönetét vívta ki.-----------o----------Tisztelt atyádat és anyádat. Az Egyesült-Államok megalkotója Washington, ifjú korában tengerész akart lenni. Az a hajó, melyen kiképzését nyerte volna, már útra készen állott. Azonban Washington mielőtt a nagy útra elindult volna, előbb búcsút akart venni szeretett jó anyjától, ki nem szívesen egyezett bele fia pályaválasztásába. Tekintete anyján nyugodott s azt látta, hogy az erősen kiizködik előtörő könnyeivel. Lelkét hirtelen az a gondolat futotta át. hogy anyja folyton szomorkod- ni fog utána, ha elmegy. Hirtelen megfordult és igy szólt szolgájához: „Hozd vissza csomagomat a halóról, nem leszek tengerész, nem akarok anyámnak szomorúságot okozni.“ Csodálkozva hallgatta anyja e szavakat, azután mély J megindulással igy szólt: „György, I Tsten azt mondotta, hogv megáldja azon gvermekeket, kik szüleiket tisztelik, téged is meg fog áldani.“ Mindnváian tudjuk, hogy az édes anya. jövendölése heteljesedett. nemcsak őt. de általa sokakat megáldott az Ur.-----------o----------ÖRÖMHÍR. ÁBRAHÁM ÉS LÓT. Mózes I. k. 13: 1—18. Aranyige: Az Urnák áldása gazdagít meg és azzal semmi hántást nem szerez az Ur. Péld. k. 10:22. MAGYARÁZAT. A különbség a régi és a mai kői; emberei között csaknem egyforma. Hasonló körülmények között az emberek a mai korban is úgy cselekesznek, mint a régi időben. Ábrahám és Lót társak voltak és mind a ketten jó létben éltek. Gazdaságuk legnagyobb részében barmokból állott, a mik számára ők pásztorokat tartottak. A pásztorok közt versengés keletkezett és Ábrahám, mint az idősebbik azt tanácsolta Lótnák, hogy inkább váljanak el egymástól, hiszen elég nagy a tér a megélhetésre, semmint hogy a felebaráti szeretet érzelmét gyülölség váltaná fel a szivükben. Ábrahám és Lót elválnak. A körülmények sokszor befolyásolják az ember cselekedetét és jobb távol élni valakitől jó barátságban, mint közeli szomszédságban egyenetlenséggel. Nem esti pán az egyes emberek, hanem a nemzetek életére is áll ez. Angolország és Amerika, mint két hatalmas nemzet jó barátságban vannak és mint egy nemzet örökös viszálkodásban éltek. Avagy nem ezt mondhatjuk-e Aus?tria- Mae'yarországra, ahol örökös harc és békétlenség uralkodik, mig ha |külön lennének mind a két nemzet virágozhatna és előhaladna. — Abrahám és Lót barátságosak voltak egymással szemben, de a mikor barmaik megszaporod+ak, e1 kellett válniok, mert nem élhettek volna meg békességben abban a házban, vagy azon a helyen, a mely csak eery embernek elegendő. Ha a következményeket el akarjuk kerülni, legjobb az okokat eltávolítani. így tett Ábrahám is. amikor azt mondá Lotnak, “Kérlek. hogy ne legyen versengés én közöttem <és te közötted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között. .. kérlek, válj el tőlem.” — Úgy is történt. Azonban az elválás alkalmával Lót csakhamar kimutatta az ő lelkületét. Mig Ábrahám bárhová ment. legelőször is oltárt, emelt Istennek, addig Lót inkább csak földi javaira gondolt és sokszor elfeledkezett az Isten- i ről. Oh. hánv ilven modern Lót, van a mai világban. Taft elnök élt a törványadta jogával és vétót mondott egy olyan törvénytervezet ellen, a mely tulajdonképpen szégyene lett volna annak az Egyesült Államoknok, a melynek népe mindenkor az emberi szabadságokért, egyenlőségért küzdött. A Dillingham-Burnett-féle korcs és szánalmas próbálkozásnak nevezhető törvénytervezet, az elnöki vétó kimondása után aligha lesz törvény mert nem valószínű, hogy az ország minden részében mutatkozó nagy ellenszenv dacára is még egyszer megkíséreljék azt törvényerőre emeltetni. ' A bevándorlási hatóságok már évek óta igyekszenek egy olyan törvényt hozni, a mely lehetetlenné tenné a leginkább Olaszország déli részeiből sűrűn bevándorló és más egyéb országokból is ide menekülő gonosztevőknek, a partra szállást. Ez a most megvétózott törvénytervezet is ezeknek a szülöttje volt, és ha részben el is érte volna azt, hogy sok nem kívánatos elem részére lehetetlenné tette volna a bevándorlást, más részben olyan igazságtalanságokat tartalmazott volna, a melyek a szabadság jelzőtől méltán megfoszthatták volna a szabadság hazáját. Ha szived... Ha szived tán kiégett vulkán, S csöppnyi meleget sem már, Könnvre. jajra csak vonod vállad: Óh be sajnállak! Csak egy mosolvt tudj fakasztani, S lewven pite csak pillanatnyi A bánattól árnyékolt arcon, Én hiszem, vallom: Bo1do" vaffv ember, tipd a menny, t'tprn éldegélsz. n°m kietlDnb°n, Mert szivedben szeretet fészkel S telit az éggel. Lót önző választása. Ábrahám és Lót Béthill környékén éltek s bár ezt a helyet az Isten megáldotta, Lót mégis a déli vidékre tekintett Sodorna felé, e mely gazdagabb volt földiekben. Béthil környékén észak felé csakugyan nem lehetett látni mást, mint azon hegységeket, a melyek Samariát Judeától elválasztották. Nyugat és dél felé szint ín Judea fekete hegyei emelkedtek, ám dél felé le lehetett látni a folyam melletti tropikus éghajlat minden gaz daságára. És Lót felemelvén szemeit, ezt a helyet választott. Bár tudta, hogy Sodorna vidékén lakó embereket az Isten megverte, ő mégis arra a vidékre vágyakozott, mert gazdagabbnak látszott földiekben. Ugyanígy tesznek mai napság azok, kik csupán a földi :avakra gondolnak. Lót családja később összevegyült a Sodomiták- kal és igy a földi gazdagság a lelki életének romlására vezetett. Ábrahám, akit Isten megáld. Isten nem feledkezett el a Bét- 'miben maradt Ábrahámról. Megújította áldását iés Ábrahám növekedett nem csupán földi, de lelki ■azdagságban is. íme Ábrahám >s Lót jellemében a különbség. A bűnös gondolkozás lerombolja az mberben még azt a jót is, a mi Istentől származott. Mig Lót családja tönkre ment, addig Ábra- hám családján Isten áldása volt. Lót és Ábrahám két különböző képe a mai embernek. Az egyik az Tsteni tanítások szerint él és ha látszólag nincsen is annyi gyönyörűsége és élvezete a földi életben,, végül az Isten áldása van az életén. A másik a világi ember kápe, ki elfeledkezve nemesebb részéről,, csupán a testi élvezeteknek és gyönyöröknek, avagy világi javak nak él. a melyek lelki életének a romlását idézik elő.
