Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-02-15 / 7. szám
AM*; KIK Al MAUYAK REFORMÁTUSOK LAKJA 7. sz. Február 15. maga hiedelmét én nem fizethetem meg. Maga teát kért, azt kapott s addig van.“ A károsodott hosszú orral távozott, a környezők guny- kacaja között. A nyájas olvasó azt kérdezheti, hogy miként jutnak az árusok ahhoz a rengeteg mennyiségű pálinkához és sörhöz, mit ott elfogyasztanak? A csempészet bármi nagyban űzetik is, nem fedezheti a szükségletet, mert azon államokban nem állíthatnak elő sehol szeszes italt. A magyarázat erre is egyszerű: Newyorkból á „Clyde Line“ hajótársaság minden lefelé menő hajója rengeteg tömeg cukor- és burgonya-jelzésű hordót rak ki Georgia és Florida kikötőiben. A nagy hordók tetején van egy réteg cukordoboz vagy krump li, mit ha leszednek róla, alatta ott vannak a pálinkás hordók és üvegek, vagy sörös üvegek. Ha a ha tósági személyek nem volnának érdektársak, csak föltűnnék nekik hogy mért hoznak a hajók Newyorkból cukrot és burgonyát, holott a szomszédságban van Kuba szigete, honnan Newyorkba szál , litják az említett árucikkeket, igy tehát kétszerte drágábban vennék azokat, ha Newyorkon keresztül vennék. De mindenki tudja, hogy I az nem cukor vagy burgonya, a fináncok azonban az első krumpli láttára konstatálják, hogy ez fenékig krumpli s aztán elmennek onnan, hogy a csempész-cég zavar- talanul rakodhassák ki. Persze, néhány üveg whisky és néhány dollár a fináncoknak is jut. A főhatóság bünrészességét meg döbbentően illusztrálja a következő tény: Dél-Karolina kormányzóját nyíltan megvádolta hírlapban egy másik államban élő ügyvéd, hogy a pálinka csempészetből 50.000 dollár évi sápot húz. Erre az érdemes kormányzó az állam hivatalos lapjában tett közzé hirdetést, 2000 dollár jutalmat Ígérve annak, aki az ügyvédet átcsalja Dél-Karolina területére, hol ő és szintén megvádolt hivatalnoktársai rostává lövik a vádlót. Nyíltan a hivatalos lapban jelenti ezt ki a törvény legfőbb őre. Kell ehhez kommentár? így megy ez a szabadság klasszikus hazájában. JÉZUS NÉPE ÉS OTTHONA. (Folytatás.) Az idegen, tisztátalan földön földön nem mertek Izráel Istenének áldozni, de imádkoztak hozzá, buzgón tanulták a törvényt és összejöttek annak magyarázására. Feltámadt az írástudók rend je, építettek zsinagógákat. De áldozatkor adtak Istennek valamit. A kegyesség miatt most is meg akartak maguktól tagadni valamit. Az ima mellett a böjtölések és az alamizsnálkodások “mozdítják elő a kegyességet. Naponta ötször imádkoznak és az ima annál hatékonyabbnak látszik, minél bőszavubban és szebben cseng. Hiába beszéltek az egyesek a nézet ellen. A zsinagógák voltak a zsidó te- lepitvények szellemi központjai A zsinagógafő egymagában, vagy a zsinagógatanács összesége volt egy-egy hely zsidóságának elismert képviselője. A zsinagógákban ültek törvényt a gonosztevők felett, kik a törvényt bármiképpen megsértették. Az Írástudók voltak a bírák, és a büntetés, kisebb hibánál 39 ostorcsapás, súlyosabb vétségnél a zsinagógái közös ségből való kizáratás, a zsinagógá-j ban hirdettetett ki, az ostorbüntetés is itt hajtatott végre. De a zsi- | nagóga volt a rabszolga szabadon- boesátásának helye is; sőt azt po- ; litikai gyülekezőhelyül is fel lehetett használni. Fő rendeltetésére, a törvény elemzésére, szolgák minden szombaton. Nem ez volt a szombatnak eredeti jelentésev hogy e napon a tör- j vényt olvasni és hallgatni kell, a törvény szószerinti szövegéből csak kerülő utakon lehet követkéz I tetni. De a szombat a törvényes nyugalmi nap volt, és az írástudók az ünnepi nyugalomra vonatkozó intézkedéseket, melyek a törvényben már elég szigorúak, a legnagyobb pontossággal állapították meg, persze éppen olyan gondosan felmutatták a hátsó- és oldal tevé- j kenység szigorúan tiltva volt, igy a törvény tanítása és hallása képezte a szombati foglalkozást. Hogy különben milyen szűkkeblűén kezelték a szombati nyugalmat, mutatja a szombati útnak számítása. Két ezer lépésnyi utda- rab, valamivel több egy kilom' térnél, ez volt a legnagyobb távolság, melyet a törvénynek művészi kijátszása nélkül szombaton meg szabad volt tenni. A zsidók tényleg vonakodtak szombaton raar- solni, s ezért a rómaiak hadmen- tességben részesítették őket. Augustus. ki különösen jó szívvel volt hozzá,jók. a szombat-ünnep c érdekében még többet tett: kifejezetten elrendelte, hogy a végrehajtó a zsidót péntek délután 3 órától a szombat elvégződéséig nem háborgathatja követelésével. De elég gyakran rendkívül bénitó- lag és akadályozóan kellett érezniük a vallási törvényt, mely egy görcs oldását és kötését, a tűzrakást, az írást, egyszóval mindazt, ami munkának látszik, minden hetedik nopon a legszigorúbban meg tiltotta. Érthető, hogy a rómaiak és görögök minden hasznos munkának e tilalmát gúnyolják vagy gáncsolják. És mégis a szombati nyugalom szokása a zsidóság körén túl a római társadalom egy nagy gyülekezetét is uralma alá hajtotta, sőt mikor a már pénteken meggyujtott szombati gyertyák ezeknek házaiban is égett, Néró tanítója, a bölcs Seneca, fejét rázva igy nyilatkozott: A le- győzöttek törvényeket adtak a győzőknek. S e legyőzött, az idegenben szétszóródott nép saját szokásait más népekre rátukmálja és emellett lehetőleg távol tartja magát a velők való szorosabb érintkezéstől. Egy zsidó nem megy egy pogány házába anélkül, hogy legalább nyomban vezeklés alá ne vetné magát; nem eszik a pogánynyal egy asztalnál, nem használja azt, amit a pogány érintett és amit a pogánytól vett anélkül, hogy ünne pélyes tisztítási cselekvényhez ne fogna. A zsidó életét mindenütt furcsa szokások korlátozzák és elkülönítik azt a „nem tiszta népek“ életéből. Végtelen és olcsó gúnyolódás forrásául szolgált a pogányoknak a körülmetélkedés, de leginkább nevetségesnek találta a pogány nép minden rétege a disznóhustól való félést. (Folytatása következik.) Legrand táblázatot állított ösz- sze, a mely világosan bizonyítja az emberi életkor meghosszabbodását. Az öreg kort hatvan évben állapítja meg. Ezt a kort még a XV. és XVI. században ezer ember közül átlag csak 52 ember érte meg. A XVII. században már 655- re, a XVIII. században 718-ra, a XIX. században 757-re és a XX. században 806-ra növekedett ez a szám. A nyolcvanéves emberek száma a XV. és XVI. században ezer közt átlag 118 volt: a következőben 134, a XVIII. században 194, a XIX. században 201, a XX. században pedig már 255. Igen érdekes megfigyelni az életkor idejének meghosszabbodását a XIX században: 1800—1825-ig ezer emberre 176 öreg korban élő ember esett, 1825—1850-ig 198, a harmadik negyedben csak 175, de a negyedikben 1900-ig már ismét 23-k Az 1900—1910-ig terjedő évti ed 255 ezreléket mutat. A sta tiszt ka adataiból még kiderül a tudományos világ által eddig még nem ismert és megokolhatatlannak látszó tény, hogy a nő általában hor - szabb életű, mint a férfi. így pél dául az Egyesült-Államokban 18°0 ben nem kevesebb, mint 3783 hevés híján százesztendős ember éh. ezek közül 1398 férfi és 2385 nő. A statisztika összes adatainak ösz- szevetése nyomán az tűnik ki, hogy az egész világon a kilencvenéves és ennél nagyobb kort megélő nők száma csaknem kéts er annyi, mint a férfiaké: 641 és 306 ezrenként. Érdekes, hogy a nagy kort különösen azok az asszonyok érik meg, a kiknek sok a gyermekük volt. Egy román asszonynak, a ki száztizenöt esztendás korában halt meg most hat esztendeje, huszonöt gyermeke volt, egy kevés híján százesztendás francia asz- szonynak huszonhat gyermeke, Angolországban 1881-től 1900-tg a férfiak átlagos életkora 14. a nő’- é 16 esztendő, Franciaországban tiz, illetve tizenegy, Németországban 25, illetve 29 esztendővel em h e dett a nők életkora. Legrand dr. kutatása nyomán foglalkozott azzal a kérdéssel, melyik élethivatás az, a mely mellett e leghosszabbra nyolik az élet. Arra az eredményre jutott, hogy az úgynevezett szabadfoglalkozást! emberek között a papok, az államférfiak, a tudósok, a katonatisztek, az Írók és amüvészek élnek legtovább. Érdekes, hogy a fejedelmi családokban aránylag kevés a hosszuéletü ember. így ezer pap közül 264 s ugyanannyi herceg közül csak 71 éri el a hatvan esztendőt. BIBLIA 1LECKEKÉP az egyedüli, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA szóló bibliai leckekép ára a posta- költséggel együtt CSUPÁN 20 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja K. 11 őth St. New York AZ EMBER ÉLETKORA. Legrand M. A. dr„ ismert francia tudós, mint Párisból jelentik, érdekes statisztikát tett közzé, melyben beszámol arról a vizsgálódásról, hogy milyen változáson ment keresztül az ember életkora az utóbbi századokban. Kimutatása föltétlenül hiteles, mert minden egyes adatát egykorú okmányokkal tudja bizonyítani. Vizsgálódásában azt a fejlődést vette ala-j pul. a hogyan az egészségügy, a civilizáció és a tudomány haladásával lépést tartott. Adatai azt bizonyítják. hogy az ember átlagos életkora az utolsó négy évszázad folyamán hosszabbodott, az öreg korban élő emberek száma ma sokkal nagyobb, mint a régi időben volt s a mai korszak embere átlag tovább él. mint a múlt századok embere.
