Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-12-13 / 50. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1913 DECEMBER 13. VOL. XIV. No. 50. \Z AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS KÖVESÜKET HIVATALOS LAPJA, i jf Editor: Rév. li A 1>. HARSANYI •-2-H5 East 115th St. New York, N. Y. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28. 19tn at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3. 1879. MIT OLVASSUNK! Valahányszor valami jó köny­vet olvas az ember, mindig úgy érzi, mintha egy jó barátjával be­szélgetett volna. Miután az élet­ben amúgy is kevés a'íjó barátok száma, akikkel dicsekedhetünk, nagyon szükséges mindannyiunk­ra nézve, hogy ne töltsük haszon­talan dolgok olvasásával az időn­ket, hanem válogassuk meg azt, a mit kezünkbe veszünk és csak azt olvassuk el, amiből magunk is ckulást nyerünk, másokat is ta­níthatunk. Az olvasás kétségtolenül, külö­nösen a mai korban, arniker még a legegyszerűbb munkás embertől is megkívánja a társadalom a fi­zikai munka elvégzése mellett a műveltségnek egy bizonyos fokát, szükséges ég előnyös is reánk néz­ve. Olvasás nélkül nőm is igen tudunk igazán tudomást szerezni a külvilágról. A kérdés csak az, hogy most, a sajtó termékei any nyi sok különfélo anyagot nyújta­na1' lelkünk elé: mit olvassunk? Régebben egészen máskép volt. — Őseink elővették szent könyvün­ket, a bibliát, és örömmel, lelki gyönvr rüséggel olvasták el annak I lapjain a szebbnél-szebb történe­teket, levonták azokból a tanúsá­gokat és igy érintkeztek az olva­sás által Istennel és felebarátaik­kal. Akkoriban nem is igen vol­tak más könyvek vagy újságok, a melyektől talán féHoni kellett volna az embereket. Ma azonban egészen máskép van. A helyzet megváltozott. Ma óvatosnak kell az embernek lenni s kiválasztani azon könyveket s újságokat olva sás céljából, melyek csakuárván szellemi életének művelődését biztosítják. A biblia, a mi szent könyvünk ma is kétségtelenül el­ső helyen kell, hogy álljon min­den keresztyén családban. Bármi­lyen “fíígi legyen is az, lapjai örök értékű igazságokat tartalmaznak, afmelyek lelki életünk fejlődését és előhaladását mozdítják elő. — Megismerjük abból mindazon kö­telességeket, a*»elyel^i»*‘fstén emberek iránt tartozunk. Ne: elég azonban az, ha csak az ászt lünkön tartjuk, mint díszt a szent könyvet, hanem naponta olvas­nunk is kell abból, hogy megis­merjük annak becsét és értékét Nem elég az sem, ha csak úgy ol­vassuk, mint valami könyvet, p melyben sok bölcs mondások van nak, vagy a honnan az emberiség fejlődésének régi történetét meg ismerhetjük, hanem lapozzuk úgy a bibliát, mint szent könyvet, f melyből lelkünket táplálhatjuk Nincs a világnak ma sem egyetlen egy könyve sem, a mely oly hosz- szu évezredeken átal is változatla­nul közbec- ülésben állana, mint a mi szent kcnyvüpk a biblia. A biblia olvasása mellett azon­ban nem szabad elfeledkeznünk az egyházi lapokról sem, mert ezek védelmezik a vallást, a mely közös kincsünk minekünk. Nem csak vé­delmezik, hanem terjesztik is és minden nemes cselekedetre buz­dítják és lelkesítik az embereket. Bizony ez nem oly kicsinynek Iá', szó feladat. Hátha még megvon dőljük, hogy az ilyen egyházi la­pokat lelkipásztorok írják, a kik­nek vállaira nemcsupán a család, hanem az egyház gondja is nehe­zedek és akik a nyugalomra szánt órákat használják fel legtöbbször, hegy'az egyházi lap által is előse­gítsék embertársaik művelődését és a vallás terjesztését. Ha valaki azért egyházi lapot pártol és ol­vas, ezzel önmagát műveli és egy­úttal vallásán terjeszti és erősiti. Az egyházi lapot soha sem szabad összetéveszteni olyan lapokkal, a melyek a legtöbb esetben üzleti érdeket képviselnek. Református testvérek! Úgy olvassátok hát e lapot, mint a mely az élet minden körülményei közt igazi tanácsosai r szplgálni. Arra tanít, hogy yennek kell az egyénnek, vagy a család életének lenni, ha haszná­ra akar lenni önmagának és a kör­nyezetének. Ne kicsinyelje senki azt a munkát és áldozatot, a me­lyet mi megteszünk, hogy hétről- hétre bekopoghassunk a jó refor­mátus csa’ádok aitaján a mi egyházi lapunkkal. Mi erőnk meg­feszítésével dolgozunk, mert tud­juk, hogy minden sarokban ott áll a kísértő honfitársaink előtt, hogy kecsegtető, szives ígéretekkel el­rabolja itt az idegen földön való bujdosás közben azt, amit mi szi­vünk utolsó dobbanásáig védel­mezni, terjeszteni kötelességünk­nek tartjuk: a hitet és a vallást! Ki folyton máskép beszél, mint cselekszik, annak az élete hazug­ság. ❖ * ❖ Mint a napraforgó tányérja a nap felé, úgy fordul a hízelgő mo­solygós arca mindig csak a sze­rencsés felé. ** ❖ A beszéd levezetője a szív árjá­nak. * * * Ha a szabadság szabadsággá fajul, akkor a zsarnokság már a háttérben lappang. A KIVÁNDORLÁSI TILALOM ÉS A FURFANGOS ÁLÜGYNÖK Habplán János szoldobágyi föld- mives Mosztárban együtt szolgált egv Pataki Mihály nevű tartalé­kossal, aki;titkon közölte vele, hogy egy hajósfársaság ügynöke, s útlevél n'éíWül annyi embert tud Amerikába liferálni, mennyi csak jelentkezik. Megegyeztek, hogy a katonaságtól váló szabadulásuk után kwaösen .dolgo^^k s a kere­setet béosiilettel megfelezik. Ba- bolánnak nem lesz más dolga, c^ak felhajtani az embereket. A szoldobágyi gazda november ele­jén Fiúméból levelet kapott. A barátja értesítette, hogy tizedikén este a faluba érkezik: —Babolán János toborzó körutia indult a környéken, még pedig szép ered­ményűvel. Harminc fiatal legény jelentkezett, akik a katonai szol­gálat elől akart kiszökni az igére! földjére. Éjfélkor találkoztak Ba- bcláfl házában. Pataki, a jöve­vény, nyomtatványokat, képes prospektusokat osztott ki a legé­nyek között és koponyánként 30 korona előleget kért: Az előleget sorra lefizették s Pataki kitanitotta a jelentkező­ket, hogy tizenötödikén este hár­masával várják a határban, a mar- gittai állomás közelében. Minden­ki hozza a cókmókját, mert a csa­pat éjszaka indul. A legények el­búcsúztak otthon szépen, felpa­koltak és a batyuval megjelentek a kitűzött helyen. Ott vártak reg­gelig. A jó ember nem jött. Más­nap is várták, másnap sem jött. Erre följelentették a csendőrség nél. A csendőrök megindították az eljárást a felsült kivándorlók h-n, a titokzatos ügynököt és tiint megbízottját nyomozzák. '4

Next

/
Thumbnails
Contents