Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-11-29 / 48. szám
XIV. ÉVFOLYAM, 48- SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1913 NOVEMBER 29. VOL XIV. No. 48. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Editor: Rev. LAD. H A R S A N Y I 285 East 115th St. New York, N. V. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICA’S HUNGARIAN REFORMED FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y„ under the act of March 3, 1879. . A keresztyén-ívilág legfölsége-1 sebb ünnepét, a szent karácsonyt, tudvalevőleg1 az ydventi ünnepnapok előzik ív,eKrisztusnak s ’tói négy teljes héten keresztül készitgetik a hivő lelkeket ama nagy öröm elf ő .dúsához mely ama bethlehemi kisded születésében, az emberiség megváltójának földrejövetelében minden halandó számára foglaltatikMert úgy szerété Isten a világot, hogy az Ő egyszülött szent Fiát adá érette, hogy mindenek, kik Ő benne hisznek, el ne vesszenek, hanem örök életet nyerjenek. Az Advent azt hirdeti, azt jelenti nekünk, hogy közel van az Ur, ki bemenetelt keres a mi szí veinkbe, hogy biztositsa számunk ra az örök életet. íme, az ajtó előtt állok és zörgetek. Valaki megnyitandja az ő ajtaját, bemegyek ahhoz és ő.v .V leszek és ő én velem. Mi lehetne természetesebb és szükségesebb, mint az, hogy tudva azt, miszerint Jézus közel van mihozzánk, tehát az ö eljöveteléhez készüljünk, az ő sziveinkbe való beköltözését bizonyossá tesz- szük magunkra nézve. Erre a készületre hiv fel bennünket a Szent írás, melynek lapjairól nyomatékosan hangzi a lénk a prófétai intelem: L szi tek az Urnák útját, egyengessétek az ő ösvényeit. Teremjetek megtérésnek gyümölcseitEzt teszi kötelességünkké annak meggondolása is, hogy az Ur közel van mihozzánk és bemene*- telt keres a im gyeinkbe. Ismét megértünk egy Adventét. E mn vasárnapon első adventi vasárnapot énekelünk. Krisztus szolgáinak ajkairól megcsendül a 2000 esztendős adventi prédikáció szent leckéje: Készítsétek az Urnák útját. Egyengessétek az Ö ösvényét. Teremjetek megtéréshez méltó gyümölcsöket. A hívők ezreinek ajkai örömteljes adventi énekek zengésére nyílnak meg: Dicséretet mond nyelve mindennek, Te néked könyörülő Istennek, Hogy meglátván nyavalyás sorsunkat, EUvjjurezíed • szabadasunkat, küldéd e világra, Hogy utat nyisson nekünk menyországra(52. Dics.) De vájjon igazi, benső öröme van-e a mi sziveinknek, vagy csak megszokásból ünnepelünk, mint ünnepelnek oly -okán közöttünk? Vájjon boldogság érzése árad é szét lelkűnkben annak meggondolására, hogy jön az Ur, ki kezében tartja a menynek és földnek kulcsait? Élő, minden cselekedetünket átható, vezérlő érzés-e az, mely az Ur közellétét sejteti vélünk? Vájjon kivánjuk-é, hogy Jézus hozzánk jöjjön, velünk, bennünk lakozzék, és eggyé forrunk Ő vele, | mint beléoltptt / ~ i-'y-y'iT?7’ kerüljük az ő átható tekintetét tudva,' hogy kegyelmét magunktól elutasítottuk és hütelen szolgák vol tónk? Ezek azok a gondolatok, amelyek lelkűnkben támadnak, amikor a karácsonyi szent ünnep közeledtére gondolunk- Mert ha érző szívvel, nemes lélekkel magunkba szál lünk és megkérdezzük önmagunktól, mire van nekünk szükségünk, hogy tökéletes legyen az életünk, m ilehet az, ami lelkünk szomjúságát kielégíti, kihez forduljunk segítségért, hogy ebben a bűnös világban is nemes eszmék megvalósításáért harcolhassunk, s általában mire van szüksége az emberiségnek? bizonyára azt kell mondanunk, ■ JÉZUS KRISZTUSRA. Advent van ismét. Nem sokára itt lesz a karácsony. Készüljünk benső ünnepléshez. — Vizsgáljuk meg életünket, cselekedeteinket. Térjünk meg. Fordítsuk meg egész eddigi életünket- Nyissuk ki szivünket Jézus előtt, mondván: Oh kedves vendég, nálam szállj, Bűneimtől ne iszonyodjál. Térj be hozzám, te szolgádhoz, Szegény megtérő juhodhoz. Nyílt levél. az Amerikai Magyar Református Egyesület összes tagjaihoz. Kedves hittestvérek! Szeretettel, bizalommal szólok Önhöz, mint a hogy testvér szokott testvérhez beszélni és szeretettel kpem, hogy hallgassanak meg. veMiletüntr ráz egymás iránti, széretetre van építve és célja az, hogy egymást közös erővel megvédelmezzük, hogy egymásnak szükség esetén segélyére legyünk. . Azt talán mondanom sem kell, hogy mennél többen lesztik egyesülve, annál jobban segíthetünk azokkon, akiknek segélyre van szükségük. Ha most 3441-en vagyunk, ugyebár nem tehetünk annyit, mintha öt, vagy tizezeren vo’nánk egyesülve és .mondhatnánk a szűkölködő testvéreknek, hogy ne féli testvér, nem hagyunk elesni, hiszen tizezeren vagyunk készen arra. hogy hogy felemeljünk. ha csüggedel! Egy esztendőnek a vége felé közeledünk. Az elmúlt esztendő alatt egyesületünk mjpdig becsülettel megadta mirt|^i|teyes tagjának azt, amit Ígért/"lantosán fizetett mindenkinek, akinek jogos követelése volt. Istennek hála, haladtunk is szépen és szaporodtunk úgy anyagilag, mint tagjaink számát illetőlegA taglétszámban elért szaporodást leginkább azoknak a lelkes, buzgó testvéreinknek köszönhetjük, akik szeretettel karolják fel egyesületünk ügyét és terjesztették egyesületünket ismerőseik és barátaik körében. Minden testvérnek egyformán érdeke, hogy egyesületünk minél nagyobb, minél
