Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-11-15 / 46. szám

8. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 46. sz. November 15. zugában vakhantotta el magát egy-egy szelindek az idegen szag­ra. Most óvatosan körülvették a kastély, aztán a kapitány ur akci­óba lépett. Megdöngette kardja markolatával a nehéz tölgyfaka­put, s mikor az kinyílt, tizenkét szuronyos katonával benyomult a sóbálvánnyá változott darabont mögött. — Pszt! Egy kukkot se, külön­ben halál fia vagy, — mordult rá a minden izében remegő emberre é:' kivette kezéből a lámpást. Aztán ment a lakosztály felé; de most már nem igen óvatosko­dott. Mindazonáltal bárom marco­na katonát küldött előre s mikor már azok belül voltak, lépkedett a nyomukba a parancsnok ur is s megvilágítva keskeny folyosót, nem tudva, hogy a három ajtó kö­zül melyiket tárja fel» stentori hangon elkiáltotta magát: — Rákóczi főispán ur, a császár nevében foglyom !... Rákóczi ijedten ugrott ki ágyá­ból, kitekintett az ajtón s első meglepetésében azt sem tudva, hogy tiltakozzék-e az eljárás fö­lött, vagy a komolyabb oldalá­ról mérlegelje a dolgot. Aria nem is gondolt, hogy a Loungeval keze működik, vagy hogy az ő révén került ebbe a szituációba. Hiszen olyan rövid idő alatt még Bécsbe sem érkezett, ha árulóvá válna s ez esetben is jó egy hét telne belé- mig onnan megtehetnék ellen a megtorló intézkedést... Soll ári kapitány türelmetlenül csörgette a kardját. — Figyelmeztetem főispán urat, hogy minden ellenállás hiábavaló, a kastély körül van véve embere­immel s ha ön talán arra gondol­na. hogy megtagadja az engedel­mességet s esetleg cselédjeire tá- maszkolva akarna ellenállni, úgy ennek a hiábavaló rezisztenciá­nak szomorú vége lenne. — Mivel vádoltatom? — kér­dezte Rákóczi, még mindig úgy állva a küszöbön éjjeli kosztümjé­ben. — Nem az én tisztem ezt fadat­ni, — felelt fölényesen Sollári és most már sürgetőbben lépett fel, mondván: — Nekem csak az a feladatom, hogy önöket Bécsbe kisérjem, de azonnal... —Minket? Bécsbe?! — hiilede- zett Rákóczi. — Tgen, az egész családot. Ké­szüljenek a hosszú útra. A többit már tudjuk. Ha Sollári még egy napig töp­reng a fölött, hogy vájjon mit tegyen, akkor valószínűleg ő ké­sett volna el, nem a derék Mento- nika. Elképzelhető az a titkos öröm, amit Rákóczi ellenségei Lounge­val missziójának eredményén ér­zettek. El lehet mondani, hogy azok a körök, melyeknek mindig szálka volt a szemükben a gazdag Rákóczi-család, valósággal tom­boltak azon való örömükben, hogy végre kézzel fogható, fehé­ren fekete olvasható bizonyítékát adhatják az uralkodónak, hogy Rákócziban való bizalmatlansá­guk jogos. De másrészt az sem tagadható, hogy magát Lipót császárt igen kínosan érintette a dolog. — Tehát mégis! — kiáltott fel kedvetlenül a szelidlelkü uralko­dó. — Pedig én mennyire bíztam ebben az emberben! Hiába, az al­ma nem esik messze a fáiától! És érthető konsternációt oko­zott az eset Aspremontéknál is. Ez a derék férfiú igazán kényes helyzetbe jutott. Ő mindig azon volt, hogy sógorát távol tartsa mindenféle elégedetlenségi meg­nyilvánulástól és együtt munkált '•e’e azon. hogy Magyarország el­lenségeinek törekvéseit az ural­kodónál ellensúlyozzák. Arra azonban még álmában sem mert gondolni a nemes gróf. hogy só­gora valaha ráadna a fejét, hogy törvényes uralkodója ellen ösz- szeesküdjön és éppen egyik külső ellenséggel lépjen szövetségre. — Csak legalább ne foglalta volna Írásba a terveit! — haito- gatta folyton a felesége előtt. — itt már lehetetlenné vált minden kibúvó. Ám azért első sorban azon gon­dolkozott maga is, hogy minő lé­péseket +egyenek Rákóczi meg- men+'sére. Rögtön érintkezésbe léptek a hesseni udvarral. am°ly természetesen elsősorban volt ér­dekelve a dologban. Eközben gróf Sollári is meg érkezett Bécsbe foglyaival. Rákó­czit tüstént tömlőébe ve+e'ték. fe­leségének azonban, tekintettel kis fiára és várandós állapotára, meg­engedtek. hogy sógoránál. Asnre- monf grófnál szállhasson meg. A kormánv termószefpvpn (rvor- san akart végezni Rákóczival s e^ ottal maga a1» uralkodó i<- sapkád folvást engedett a feileménvek- nok. "Rdortön hadiförrénvsvék elé állították a drága foglvot s már olö"p őröltek annak a ÍplcnQtrok mikor PáVóczi aki bizonyára ka­nokul fon- tagadni, pcvszerrp; szembekerül a koronatanúval Loungecal-lal és összezsugorodik a vád súlya alatt. Csakhogy Rákóczi egy cseppet sem lepődött meg, sőt nem is kí­sérelte meg a tagadást. De nem is­merte el a haditörvényszéknek azt a jogát, hogy felette ítélkezzék és követelte, hogy ügyének eblirálá- sára magyar bíróságot delgálja- nak. Persze, hogy a bécsi urak jőt nevettek ezen a “furcsa” kíván­r ságon és kiadták az utasítást a ha­ditörvényszéknek, hogy Rákóczit halálra Ítélje. Közben Rákócziim is akcióba lé­pett, minek eredményeképpen a hesseni, hannoveri, porosz és an­gol követek is közbevetették ma­gukat. Sőt Wolf atya, jezsuita pá­ter, Eleonora császárné gyóntató­atyja is latbavetette minden be­folyását Rákóczi érdekében. — Nem. Nem a, fiam. Csak ön­kéntelen szakad ki a számon a sok beszéd. Ne vedd rossz néven, nagyon szivemhez nőtt ez a régi, leócsárolt öreg kúria. Majd ha a sok csalódástól kiábrándulva, el­keseredve menekülni akarsz va­lamikor, valahová, ne külföldre siess, ahol nem értenek m >g té­ged és te sem érted meg a boldo­gan tülekedőket; hanem pihenni, felejteni ide gyere. Hiszen itt volt a bölcsőd... úgy is tudod. fi m. Az öreg észrevette, hogy ked­ves vendégével szemben tu'Dnte a határt. Legyintett kezével, be­széde pedig elakadt. — Eh, hagyjuk, ugy-e bár fiam? Ne politizáljunk, jól mon­dád az imént. Tálaltatok. Vacso­rázzunk meg, aztán pihenj le, fi­am. Komor némaságban költötték el azt, csak itt-ött szakadt ki valame­lyikük ajkán egy-egy rövid mon­dat, az is a család belső ügyeire vonatkozott. Az idő lassan-lassan éjfél felé közeledett. Odakint a vi­har néha annyira 'lecsendesedett, hogy szinte ijesztő ellentéte volt az előbbi tombolásnak. Majd uj more kapva, bőgve, üvöltve szá-> guldott végig a kicsiny falun. (Folyt, köv.) Telephone 273 Worth Hunfalvy Hugó HITES ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS Irodája: 309 BROADWAY. NEW YORK Polgári ügyek, kártérítési per, k és bűnügyi védelmek. KÖZJEGYZŐI HIVATAL Irodai órák: D. e. 9-től d. u. 6-ig. Vasárnap és ünnepnap zárva nem hanya 1 OKOS EMBER gólja el a fogait, hanem szükség esetén Dr. Winter V. Miklós, a legis­mertebb magyar fogorvoshoz fordul. hr. WINTER mü- termében jótállás --hJ- mellett a legkitű­nőbb munkát készítik, feltűnő jutányos áron. Foghúzás díjta­lanul. Foghúzás gázzal és ko­kainnal. Fogad egész nap. —- Vasárnap 9—2-ig. Or. WINTER V. MIKLÓS 331 E. flth Street. 1 — 2 Ave. között, New York. v Te'eohore- Orchard 2479. ^ DR. RICHTER-FÉLE PAIN EXPELLER megszünteti a reumát- köszvényt, csuzt, szaggatásokat, valamint izomgyulladásokat és merevedése­ket. Gyors hatású influenza, meg­hűlés, torokgyulauás eseteiben. A tüdő és mellbajok terjedését meg­akadályozza. Meggyógyítja a fej - és fogfájást. — 4—5 csepp egy pohár vízben elégséges toroköblö­getésre. — 4 csepp egy pohár víz­ben bevéve a rossz emésztett és gyomrot megjavítja. A valódit a képen láthatja. Értéktelen hamisítványt el ne fogadjon. 25 és 50 cent üvegje a gyógy­szertárakban. F. Ad. Richter & Co. 7 *-80 Washington Ft. NEW YORK N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents