Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-11-15 / 46. szám

46. sz. November 15. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 MI ÚJSÁG? A kclozsmegyei kivándorlás. —' Kolozsmegyében a kivándorlás óriási mértéket öltött. Háromne­gyed év alatt 1300 útlevelet állí­tottak ki. A legtöbben Romániá­ba vándoroltak. Az 1300 útlevél kiadása szükségből történt, mert a kolozsmegyei nép nyomora leír­hatatlan. A szigorú belügyminisz­teri rendelkezések valamennyire redukálják az engedélyek kiadá­sát, mert háromnegyed év alatt ezrek és ezrek akartak kivándo­rolni a megyéből. A vármegye te­hetetlen a nyomorral szemben, egy Ízben felterjesztést is intéz­tek a belügyminiszterhez, kérve, az útlevél kiadását megszorító rendelet visszavonását. Erre a rendeletre válasz nem érkezett s igy az alispáni hivatal javasolni fogja a legközelebbi közigazgatá­si bizottsági ülésnek, hogy újból írjon fel a belügyi kormányhoz a rendelet visszavonása érdekében. Ilyen a magyar ló. Fodor Jenő gazdasági egyleti titkár Tornai­járól két jó futó lovával Buda­pestre indult, hogy 1000 koronás fogadása értelmében 24 óra alatt oda megérkezzen. Útközben 8 órai pihenés volt, amelynek legna­gyobb részét Balassagyarmaton használta fel. Megpihentette rö­vid ideig lovait még Váczon is. — Fodor az utat, amelyen ellenőr­ként Hevessy László főszolgabíró kisérte, minden incidens nélkül tette meg s lovaival 23 óra 36 pere alatt érkezett Budapestre. Az ér­dekes fogadást tehát megnyerte. Gyanús haláleset. Gyenye József egri szőlőmunkás a gőzmalomnak a Galagonyáson fekvő szőllőjében szüretés közben hirtelen rosszul ktt és pár pere múlva kiszenve­dett. Társai koleraveszedelemtől féltek s a városban is hamar el­terjedt a hire, hogy fellépett a ko­lera. Mikor azonban Szabó Ödön ar. városi tb. főorvos a helyszínén megvizsgálta a hullát és megálla­pította, hogy közönséges szélhü- désben halt meg Gyenye János, a félelem lecsillapodott. Aeroplanok a csatatüzben. A hadtörténelemben először fordult elő az a múlt napokban lejátszó­dott eset, hogy egy csata lefolyá­sára döntőleg hasson be a repülő­gép. Madridból jön a tudósítás, hoery a marokkói Oeuta község helvőrségét megtámadták a ben- szülöttek. A támadás oly erős volt, hogy a spanyol katonává» m Ir­mái- vissza akart vonulni. Ekkor a felhők között megjelent egy né­hány hadi aeropláu, amelynek lá­tására a bennszülötteket oly féle­lem fogta el, hogy hanyat-homlok menekültek a harctérről, fegyve­reiket eldobálva. Kirándulók katasztrófája. Mi­nap este 10 órakor acsikkarcfalvi állomással szemben vasútépítés közben keletkezett 40—50 méter széles és ugyanolyan hosszú vizte- rületen egy esolnakban együtt ül­tek dr. Bogdánv Gábor csikkarc- falvai ügyvéd, a felesége, aki Ja­kab József brassói erdőtanácsos leánya és Kral János gyergyó- szentmiklósi erdőmérnök felesége, aki szinté leánya Jakab József­nek, továbbá az erdőtanácsos Ir­ma nevű leánya. Társaságukban volt egy orvos is. Holdvilágos szép este volt és a kis társaság mélyen behatolt esolnakjával a nagy ki­terjedésű és mély viz közepe felé. Itt történt a tragikus szerencsét­lenség. Egy szélroham felforditot- ta a csolnakot. A benne ülök va­lamennyien a vízbe zuhantak. Se­gítségről alig lehetett szó, mert a part messze volt. de onnan kü­lönben is alig lehetett a sötétben látni, hogy mi történt a tó köze­pén. Hantz Miéi. Bogádiné és Ja­kab Irma részint a saját erejük­ből, részint a segítségükre siető orvos támogatásával partra ver­gődtek. dr. Bogády ügyvéd és Kral Jánosné. az erdőtanácsos gyik veje és leánya azonban el­merültek a vízben. Másnap reggel telálták meg holttesteiket. A tűz halottjai. Margittá köze­lében, Biharterebesen na»y tűz pusztított a minap. Weisz Mór ta­nyáján kigyuladt a negyven ölnyi hosszú dohánypajta. A roppant deszkaalkotmány óriási lánggal égett és a tüzet nem volt lehetsé­ges megközelitetni. A tűz éjjel 1 'ra tájban támadt, amikor a ta­nya cselédjei aludtak. A dohány­munkások a pejtában töltötték családjaikkal az éjszakát. Am-nt az első láim-nyelvek fölcsaptak, az éjjeli ör föllármázta az embere­ket. akik rémülten menekültek a pajtából. A tűz rohamosan ter­jedt, a lángtengert tétlenül állták körül az emberek, amikor Szabó Gábor dohánymunkás kétségbe­esett sikoltozása hallatszott: — A feleségem, a gyermekeim! Bent maradtak a pajtában! Szabó Gábor be akart rohanni az égő színbe, de elfogták. Aztán két-három legény próbált behatol­ni a lángok közé, de a fojtó füst útjukat állta. A tüzet hajnalra ol­tották el és az üszkös gerendák között találták meg Szabóné és öthetes Mihály nevű fiacskája szénné égett holttestét. A posta és az express-társasá- gok. A postaügyi minsztérium ne­gyedévi jelentésében arra a követ­keztetésre jut, hogy a postai cso- magszállitás intézményének meg­honosítása lényegesen hozzájárul az egyes vidékeken felszökött ma­rás élelmicikk-árak megszünteté- éhez. A jelentés példaképpen fel­hozza. hogy az Idaho állambeli Edwardsburgba az expresstársasá-. gok 2 dollár 50 centért szállítot­tak egy zsák lisztet a bányászok részére, addig a posta ezt 50 cen­tért teszi. így tehát az odavaló bá­nyászok 2 dollárral olcsóbban jut­nak az árukhoz. A sorozóbizottság előtt. Nagy- becskereken az utóállitáson a so- rozó-bizottság elé került Knapp András bégai születésű mészáros­segéd. aki hét évvel előbb kiment Franciaországba, ott beállt az ide­gen légióba és Tuniszban és Algír­ban hét esztendeig szolgált. Tizen­hét csatában vett részt, vitézül küzdött az arabok ellen, amit a francia érdemjelei és Írásai bizo­nyítanak. Tavaly Fez körül har­colt és egy arab golyó karjába fú­ródott. úgy hogy egyik ujját el­vitte s balkarja megbénult. Ennek folytán szolgálatképtelen lett s mint altisztet nyugdíjazták. Hét- •mzötven frank nyugdijat kap, azonkívül a vitézségi éremért 'venkint száz frankot. Knapp négy nyelven beszél: magyarul, németül, franciéld és arabul. A sorozó-bizottság katonai szolgálat­ra alkalmatlannak találta a légio­náriust béna karja miatt. A kis világutazó kalandja. A minap este a kolozsvári állomáson egy befutó tehervonat egyik ütkö­zőjéről egy körülbelül tíz eszten­dős fiúcskát emeltek le a vasúti munkások. A fiun nem volt más. mint egy szál ing és egy sportnap­ka. A metsző hidegben meggémbe- redtek tagjai. A fiút bevitték az állomásra és magához térítették. Amikor egy kissé fölmelegedett elmondotta, hogy Székely Jó­zsefnek hivják és világot akart látni. Bánffyhunyadon szállt fel a vasútra és New Yorkig akart utazni. Amikor megtudta, hogy Kolozsvárra került, elcsodálko­zott : — Azt hittem — mondotta. — hogy már elhagytuk Amerikát. A kis fiút a gyermekmenedékhely vette gondjába.. Kijelentette, hogy mire kitavaszodik, megint vasút­ra fog ülni és addig utazik, amig Amerikába nem ér. Szerencsétlenség a vadászaton. A 13. huszárezred minapi par force vadászatán Tömöri Géza székes- fehérvári őrnagy oly szereincsét- lenül bukott le lováról, hogy agy­rázkódást és kulcscsonttörést szenvedett. Állapota életveszé­lyese. Japán házassági szokások. A ja­pán népnél szokásban van, hogy a nő, ha férjhez megy, fogait, ha bármily gyönyörűek legyenek is azok, bizonyos edző szerrel feke­tére festi. így a menyecske, ha el­mosolyodik, azonnal elárulja, hogy immár menyasszonyi koszorúhoz nincs joga. De sokkal okosabb népszokás a japánnál az, hogy minden gyermek születésekor egy fát ültetnek s midőn a felnőtt gyermek házasságra lép, kivágják a vőlegény és menyasszony fáját s abból bútorozzák be az uj há­zasok lakását. MINT A KORHADT FANAK TÖRZSE napról-hűpia gyengül, pusz­tul: épugy töredezik a be­teg ember életének fája és menthetetlenül ELPUSZTUL ha különbőz» bajok csirái elszaporodnak szere vezet é- ben. A könnyelmű előélet nyomai ideggyöngeség főfá­jás, fáradtság, kimerültség, belső bajok, izgatottság, ál­matlanság és nehéz lélekzés végzetessé válhat SATURNIN ELETITAL nélkül. Kipusztul és teljesen le­gyöngül. ha bármi okból el- mulasztia az okszerű keze- K-“t. KÉRJEN TANÁCSOT TöLTNK, KÉRJEN ORVOS­SÁGOT IS! TITOKTARTÁS MELLETT KÜLDJÜK. A SATURNIN ÉLETITAL ÁRA: I üveg $1.00; 3 üveg $2.50; (S üveg $5.00. Postán üvegje 10 centtel több. PONTOS CÍM: Vörös Kereszt Patika 81)01 Buckeye Rd.------- CLEVELAND, O. -------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents