Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-09-13 / 37. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 37. sz. Szeptember 13. Vol. XIV. SEPT. 13, 1913. No. 37. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St„ New York.; Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGAR.AN-AME RICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N, Y. Subscription rates One Year $2, Hall Vear $1. — Foreign Countries One Year $3. Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. ISTEN ÉS HAZA. (Az amerikai magyar reformátusok leendő papnövendékeihez.) Papok hivatása, hivek kötelessége Isten és haza! Talán egy nemzetnél sem bir annyi jelentőséggel ez a két szó, mint a magyarnál. Sehol sincs annyira összeköti ve ez a két, egymástól megkülönböztetett fogalom, mint hazánkban . A magyar ember, ha a haza történelmét olvassa, az isteni gondviselést látja benne, ha Istenére gondol, nemzetét nem feledheti, ha pedig hazáját emlegeti. Isten nevének említését kihagynia lehetetlen. Hazáját szereti, Istenét imádja és mind a kettő szent előtte. , Ezt az érzelmet fejezi ki a költő is. amidőn így énekel: “Hazát adtál én Istenem, Or'zdag, dicső hazát; S' hogy ezt szivemből szeressem. ,pe azt parancsolod.” Ez az, érzelem szólal meg a nemzet nagy esküjében is: “A magyarok Istenére esküszünk!” Tehát magyarok Istene, magyarok hazája! Ez a kettő, úgy latszik, egymástól elválaszthatatlan. Ezért mondják talán sokan azt, hogy a. magyar, ha elhagyja hazáját, ugyanakkor elhagyja Istenét is, nem törődik sem vallásával, sem egyházával, amelynek otthon oly hűséges követője vala. Nos, hát ez határozottan téves felfogás és még tévesebb állitás! Mert a magyar az Isten és a haza szent képét szivében hordozza mindenütt. Hazáját sohasem szereti jobban, mint amidőn már töl ■ — sajnos — távol esett; Istenét sohase imádja igazabban, mint itt az idegenben. Érzi, hogy itt van igazán szüksége az Ő megtartó erejére és kegyelmére; érzi, hogy ha öt is elhagyja, mint elhagyta őseinek drága fészkét, nincsen, kinél megnyugovást találjon, kitől szabadulást reméljen. De különben is, ha őséi, kiknek vallásuk pogány volt, már az őskorban is az egy Istent hitték és imádták é' vándorlásaik közt sem feletkez ek .i'Cg arról, hogy ennek az egy Istennek áldozzanak: miért feledkeznék meg hát a Istenéről! ? És az igazi magyar nem is feledkezik meg jó Istenéről, hanem áldoz neki lelke oltárán hála imádattal. Mert tudja, hogy csak igy boldogulhat igazán; csak igy szerezheti meg becsületét is fogadott hazájában, ahol lakozást kapott, bár munkája után kiérdemelve és amelynek kenyéréi eszi, bár verejtékével megkeresve; tudja, hogy csak igy lehet ő jó és hasznos tag ja ennek a társadalomnak. Lehet azonban, hogy vannak olyanok, akik kezdetben, nem tudni, milyen okok miatt, talán mert félnek az előítéletektől, melyeknek otthon ki voltak téve, (pedig itt egy nemzetnek és nem egy községnek az előítéletétől kellene tartamok) : az Istennel keveset törődnek, az istenházát ritkán látogatják, szivöket és lelköket nem nemesítik. Ezek azonban csak rövid életűek, úgyszólván, s mihamar megváltoznak. Amerikának szabad és tudományos szellemétől áthatott levegője nem hagyja őket- sem érintetlenül. Látnak és hallanák, tapasztalnak és tanulnak. És amilv mértékben elméjük tisztul: olyan métrékben változik gondolkozásuk és erösbödik Istenben vetett hi^ük,is. mig végre leglelkesebb tagjai lesznek a Krisztus anyaszent egyházának. Ilyen változáson megven keresztül csaknem minden magva'' j ember itt Amerikában. S abból az | emberből is. aki kezdetben dorbézolásban töltötte szabad idejét, lelkes és nemes eszmékért küzdő narcos lesz. Lelkesedik hazájáén, lelkesedik a Krisztus egyháziért es annak magasztos eszméjiért. És ha magyarjainknak ez az osztálya tollforgató lenne, az újságokban gyakran olvashatnánk ilyen cimü cikkeket: Templomot akarunk építeni, nincs papunk! Lelkészt kérünk! Egyházunkban üresedés van, lelkészre vanszük- ségiink. Legalább is emellett tanúskodnak azon levelek, melyek a bloomfieldi Seminariumba ' érkeznek. Nem igaz tehát, hogy a magyar ember nem törődik sem Istenével, sem egyházával. Isten és haza előtte mindig szent leérni és a papjától is elvárja, hogy ezt a kettőt szolgálja és iip a Mammon szolgálatába álljon, ne az anyagi ak hajhászásáva! foglalkozzék. Az amerikai reformátusoknak tehát papokra, jó szónok« papokra van szükségük: olyan papokra, akik tudjanak lelkesedni a Krisztus tiszla tudományáért: papokra, akik a nép boldogságáért munkálkodjanak szüntelen; papákra, akiknek papi teendőjük első, saját érdekük pedig utolsó legyen mindennél. Papok, magyar szellemű papok, bü sáfárok és nem kufárok kellenek az egyházakba. akik érezzék magukban, hogy ők hivatottak ennek a dicső pályának a betöltésére, akik érezzék, hogy van tehetségük, melyet egyedül az Ur szolgálatára és dicsőségére s népének boldogitásá- ra óhajtják szentelni. Mert ha voltak egyházak, melyeknek nyomorúsággal kellett küzdeniük, vagy a rendetlenség és háborúság —t sajnos —- napirenden volt: annak legtöbbször az önérdek haj- h ászók voltak az okai és azok, kik hivatásukat nem érezték át teljesen. A mai kor lelkészétől, különösen itt Amerikában, nagyon sokat követelnek. A tudományok mindenféle terén jártassággal kell bírnia, hogy mint pap. a hivek lelkiszükségét kielégítse, azokat képviselje, bajaikban kise- gitse. Legyen az a pap egyszersmind tanítója a népnek, szolgája teásoknak, példaképe a társa dal, lomnak és jó vezére a Krisztus "öregének. Ilyen vezérekre van szüksége az amerikai egyházaknak. Ilyen lelkészekre van szüksége az ame- i rikai reformátusságnak. Ilyen lelkészeket óhajt a bloomfieldi Seminárium nevelni és ilyen papokat fog adni mindig az egyházaknak azokban, kik ott végzik el rendes tanulmányaikat. És aki más célból jön be oda, arról az intézet fakultásán kívül a ‘‘Bloomfieldi Collégium Magyar Irodalmi Köre” is gondoskodik majd, hogy céljának megfelelő helyére minél elébb eljuthasson. Ez a hivek és általában az egyházak jogos követelése. Nehéz ut, rögös ut és messze ut! Ezért jó lesz, ha azon ifjak, kik a bloom- fieldi semináriumban óhajtják tanulmányaikat megkezdeni,, számot vetnek . magukkal, vájjon megfelelnek a követelményeknek, mert intézetünk is nem a mennyiségben, hanem inkább a minőségben óhajt gyönyörködni. Az egyház híveinek jogos követelése mellett azonban nem szabad feledniük, hogy aki jogokkal bír, annak teendői is vannak és hogy jogait csak az követelheti jogosan, ki kötelességeinek eleget -tett. Mert mi a jog? “A jog kényszerrel biztosított összemü- ködés másokkal,” mondja Pikier, mert a jog legnagyobb része azok beleegyezésével jő létre, a kik annak kényszere alatt állanak. Ezért az egyházaknak nemcsak követelniük, hanem tenniük is kell. Adniok kell keblükből derék, erkölcsű fiatal embereket, a kikből jó papokat tudjon az intézet nevelni. A híveknek áldoz- niok kell anyagilag, hogy az intézet is képes legyen nemes hivatását kellőleg végezni. Vájjon hány magyar egyház fogja annak emlékkönyvében nevét nemes adományával megörökíteni? ASará János. -----o----Az embernek fogalma az igazságról abban áll, hogy megszerezzék azt, amit kivannak, nem azt, amit megérdemelnek. Az optimista az, aki az esős napokban egy kis verőfényt akar mindenáron félretenni. Ha valakinek panaszkodunk, rendesen azt is ellenségünkké tesszük. — Mert nincs tűrhetetlenebb dolog mint a panaszkodást hallgatni. . ' . Gyakran a lescsöndespbb szó csinálja a legnagyobb zajt. BIBLIAI LECKEKOR az egyedüli, a melylvel gyermekének igazi ielki gyönyörűséget szerezhet. \ legszebb ajándék ez'és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA szélé bibliai leckekép ára a postaköltséggel egviift CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadéhivatalhan Amerikai Maevnr Reformátusok Lapja 735 F M5th St New York
