Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-01-18 / 3. szám

3. sz. Január 18. magyar gyermekek részére, a hol alkalmuk legyen megtanulni a tiszta magyar nyelvet. A serdülő ifjak számára legyenek magyar művelődési körök, ifjúsági egyle­tek. ahol előadásokkal ápolják a magyar műveltséget, de főleg nagy súlyt fektessenek jó magyar könyvek beszerzésére. Alapítsa­nak könyvtárakat és szerezzék be a magyar irodalom gyöngyeit: Vörösmarty,Aarany,Tompa, Jókai és Petőfi miiveit s egyéb hiábava­ló élvezetek helyett keressenek szórakozást a jó könyvek olvasá­sában. Ezáltal nemcsak megtanul­nak jól magyarul, nemcsak gyö­nyörűséget, élvezetet szereznek lelkűknek, hanem egyúttal műve­lik és nemesítik is azt és több is­meretre is tesznek szert, egyszó­val: olyan kincset gyűjtenek ma­guknak, amelyet a moly meg nem emészthet és a lopok el nem lop­hatnak. VI. Szülőhazánk iránti köteles­ségünk. . Vájjon van-e olyan gyermek, ki, midőn felnőtt és saját szárnyá­ra kelt. megtagadná az ő édes szü­leit? Van-e olyan hűtlen, aki uj, talán fényesebb otthont alapitva, megfeledkeznék az ősi fészekről, az egyszerűségében is kedves csa­ládi tűzhelyről? > Nekünk két hazát adott a sors és igy kettős kötelességeink van­nak. Szeretnünk kell ezt az uj hazát, ahol uj otthont találtunk, hálás szívvel kell lennünk iránta; de a mellett ne feledjük a régit sem, ahol bölcsőnk ringott, ne fe­ledjük, hogy az apáink magyarok voltak! Jusson eszünkbe a költő­nek szava: “Bárhová visz szeren­csétek, a hazát ne feledjétek!” Jusson eszünkbe, hogy a falevél sem vész el nyomtalanul, midőn búcsút vesz fájától, hanem meg- trágyázza a földet, melyből a fa táplálékát nyeri, uay nekünk is arra kell törekednünk, hogy hasz­nálhassunk árván hagyott sze­rény szülőhazánknak is. Szívlel­jük meg a költő szavait, melye­ket jeligeként állít elénk: “Szenteld, óh magyar, hazádnak Kebled szebb érzelmeit! Romlott szív és romlott elme, Kit hazája hő szerelme Szép tettekre nem hevít!” Vajha adná az Ur, hogy azon magasztos kötelességeknek meg­felelhetnénk és igy megelégedet­tek, boldogok lehetnénk! AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Mi újság a nagyvilágban? Elfogott szélhámos. A minap délután a budakeszi csendőrőrs vezetőjét Budapestről a telefon­hoz hívták. Egy szigorú hang szó­lalt meg s a csendőrőrmesternek ezt az utasítást adta : — Itt Kresz első kerületbeli rendőrkapitány beszél. Vegyen maga mellé egy csendőrt s paran­csomra jelenjen meg azonnal Steininger Róza háztulajdonosnő Bacsánvi-utca 3. szám alatt levő lakásán. Ez az asszony 670 kooro- nával tartozik Keisz Márton buda örsi lakosnak s minthogy ismételt fölszól itásra sem akar fizetni, most karhatalmi utón hajtsa be rajta az összeget. Szigorúan jár- jon el. a történtekről pedig tegyen holnap délelőtt telefonon jelen­tést nekem a 22. számú postahi­vatalba. Ez a rendelkezés felette gyanús volt az őrmester előtt. Sokáig nem tudta, hogy mitévő legyen, végül is megállapodott abban, hogy előbb a főkapitányságon ér­deklődik az iránt, van-e egy ilyen nevű rendőrkapitány. A rendőr­ségen természetesen nyomban tisztában voltak azzal, hogy szél­hámos akar valami újabb köpeni- kiádat elkövetni s detektívet küldtek ki a Krisztina körúton levő 22. számú postahivatalhoz. A csaló meg is jelent, de nyomban • lfogták és a főkapitányságra ki sérték, hol kiderült, hogy Kreüx Márton esa^ argóval azonos, a ki betörésért már kilenc Ízben vol büntetve. Kreisz valamilyen utói megtudta, hogy egy hasonló ne­vű budaörsi lakosnak adósa Stei- ningerné s ezt a tavasz módot akarja fölhasználni, hogy az ősz- szeget megkapja. A jól értesültek. A háborús tit­kolódzás megteremtette az uj tí­pus. a mindentudó embert. Vala­ki, aki mindent tud. aki haliga tásra van kényszerítve, de becsü­letszó titkos pecsétje alatt tovább is adja. Tulajdonképpen nein uj figura, de az újságok muszáj hall­gatása miatt szóhoz jutott . Ott !ül a kávéházban és titokzatos arl- cal mesél nagy dolgokat , Had­testek mozgósítását, diplomaták beszélgetését, államfők felfogását magyarázza, természetesen — be— ssületszó alatt És terjednek a dolgok, mennek a hírek, a bolhák elefánttá híznak, a legyekből aeroplánok lesznek, a melyekről bombaesö potyog a lembergi vár páncélos falára. És összesirm-’k nyelv tódit, lódít, foltoz, fejel va­lamit a híren, mig v égre az el ha jitott gyujtóskatulyából ellensé­ges kéndelő hajó lesz. A minden tudó, a viharpróféta az őrmester­től lefelé Sorakozó emberek érte sülő középpontja, aki természete sen nem tartozik megnevezni for rásait. A becsületszó sürü emie getése egyike azoknak a kellékek­nek. amely föltétlenül bizalmat gerjeszt. Az őrmestertől fölfelé rrádicsoló emberiségnek a profé tája a jól értesült. A jól értesült ember is mindent tud. Jól tudja hitelesen tud és természetesen nem tartozik az emberiség önző és titoktartó feléhez és értesiilé seit siet tovább adni. Már nem kíván becsületszót, sőt azért sem haragszik, ha nem hisznek neki. Mert ő maga meg van győződve a hitelességéről. Ma borotváltam a Szalcberger bárót, mondja a fod­rász, azt mondja, nem lesz háború. Jól van, ál lapítja meg az illető, nem lesz háború. És mint aki egy nyomasztó gondttól megszaba­dult, elmegy a gőzfürdőbe. — A tyukszemfaragó erre titokzatos képpel fogadja: Háború lesz ké rém. Ma operáltam le az államtit-1 kár ur tyúkszemét. Ő mondta, baj van. baj... És sóhajt egyet. Az áldozat erre fejfájást kap. a fog­orvoshoz szalad. A fogorvos vi­gasztalni kezdi: Nagyobb baj is | elmúlt már. kérem, mondja. A oáciens erre kiderül. Mert nem 'esz háború. A királyi herceg is- 'állómestere mondta. Agyoninfor- inált emberünk hazamegy. A fo­ga sajog, a tyúkszeme fáj. az ar­cába belebasit a figaró. Nem les- háború, újságolja a feleségének, mire az mérgesen neki támad. Ej. te azt nem tudod. A fésülőnőm j tudja. Mert az fésüli a miniszter- elnök unokahugát. Az pedig azt mondja, hogy lesz háború. Ebből családi jelenet fejlődik, mire a meggyötört férj kávéházba sza­lad. A főpincér bizalmasan hajlik a füléhez. Nem lesz háború, sut­togja. A bátyám barátja a belg­rádi francia követ inasa. És igv tovább. . . A borbély, tyúkszem- vágó, fésülő, fogorvos, inas. pin­céi, kocsitoló, kalauz, levélhordó házmester, kéményseprő, szóval a kibejáró, surranó, mászkáló, cset- lő-botló emberek hadserege min i. mind jólértesült. És mikor a fej­fájásig izgató értesüléseik a leg vadabb méregbe hozzák az emberi kínosan sóhajt föl: Csak már egy­szer kitörne a háború, hogy — bé­—v —1. az embert'k min ién s/aj. minden jl:esse<? leeryen. PÉNZT VAGY ÉLETET kiáltja az útonálló áldozatá­nak megtámadásánál. Életet, pénzt, egészséget és vagyont, mindent megemészt a beteg­ség. ha annak felléptét meg nem akadályozzuk, vagy ha az már meglevő betegségi tü­neteket ki nem irtjuk a szer­vezetből . Az ideggyengeség és ennek ezerféle tünete képezi alapját sok nagy szenvedésnek és vészthozó betegségnek. Az ideges szív, gyomor, bél és hólyagbajok, hát, fej, derék, lábfájások, a kedályi izgal­mak, a feledékenység, a testi és egyéb gyengeség, csuzo-, köszvényes, görcsökkel és bénulással járó állapotok , mind a legfényesebb ered­ménynyel javulnak az erős:- | tő edző SATURNIN AZ “ ÉLETITAL” rendszeres alkalmazása ált a Ne halassza, ne kételked­jék. de hozassa meg még ma ezen kitűnő jó gyógyszert, hogv egészsége mielőbb v.sz- szatérjen. < íLVIMSSA EL MÉG OGYSZER S SZÍVLELJE MEG! NE FELEDJE! 1 üveg Satnrnin ára $1 00, 3 üveg $2 50, 6 üveg $5.00; postán üvegje 10 cenntel több Mßgrpndplpspt cimoz/n* min- dig igv: VÖRÖS KERESZT PATIKA 8901 BUCKEYE RD. CLEVELAND, O SZELVÉNY Érvényes egy olajnyomásu | fali naptárra 1913 évre, ha | kivágja és rendel csévél be- ^ küldi.

Next

/
Thumbnails
Contents