Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-19 / 29. szám

i AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 29. sz. Julius 19. VOL. XIV. JULY 19, 1913. No. 29 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St„ New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARTAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Tear S3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. A két Tisza. Az egyiket Istvánnak hívják gróf és Magyarország ezidősze- í inti 'miniszterelnöke, máskülön­ben a kettős monarchia külügymi­niszter jelöltje stb. stb. stbv. A másik Tiszát egyszerűen csak Tiszának hívják és bár nem oly előkelő, mint a másik Tisza, még­is igen nevezetes, lévén éppen olyan szeszélyes folyó, mint a mi­lyen szeszélyes és erőszakos a névrokona, a Magyarországon je­lenleg dicstelenül uralkodó I. Tisza István. Tisza István, a gróf és minisz­terelnök, mirt tudjuk a politiká­ban sem tréfát, sem tisztességet nem ismer, mert előtte csak egy cél van és ez Magyarországot úgy táncoltatni, ahogy ö fütyül, más- szóval annyi a összeforrasztani az osztráknak csúfolt, de tulajdon­képpen vagy húszféle nemzeti­ségből álló társországgal, hogy az a szerencsétlen egyesülés lehető- le» örök időkre szóljon. E célja elérésében, az uralmon lévő és a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó Tisza István, meggátolni magát nem hagyja és mint tudjuk, sem­miféle eszköztől sem riad vissza Nála az ellenzéki kénv’selők kido­hatása, lekaszabolása, csak olyan dolog, a min hűséges csatlósai, a mindenre kapható koncralesők, a mindenkor hű mamelukok még ~sak megütközni sem tudnak. Ez a Tisza István eddigi közéleti sze­replésével, az erőszakosnál is erő­szakosabb természetével már ed­dig is annyira lealacsonyította ha­zánkat a külföld előtt, annyira tehetetlenné tette az egész orszá­got, hogy az eddigi károkat szinte lehetetlennek látszik pótolhatni, még tán évek múlva is. És ennek a “vaskezü”, ország­romboló és alkotmánytipró Tiszá­nak a dicsőségét megirigyelte a másik Tisza, a mely mellé annyi sok-sok itteni magyar visszavá­gyódik. Az egyik Tisza már majdnem teljesen tönkre tette az országot, a másik Tisza pedig segit betetőz- n‘ a mesteri munkát. A Tisza, a folyó, mint a szomo­rúságunkra érkező táviratok mondják, a hetek óta tartó esőzé­sektől megáradva, számos helyen 1 ilépett a medréből és a szőkének mondott, de valójában piszkos hullámaival elöntött néhány vi­rágzó községet, nem kiméivé sem ez élőket, sem a vagyont. A Tisza és a Maros, ez a két szeszélyes fo­lyó, mint a hírek mondják, tizen öt virágzó községet döntöttek rcmba és nyolcvan, a holnapnak még örülő ember életét ragadták el. Aj: egyik Tisza elkezdte a rom­boló munkát és a másik segit azt befejezni. Szegény Magyarország, i ugyancsak kijut neki a jóból, pe­dig liát éppen ugv. a hogy a most garázdálkodó Tiszát meg lehetne fékezni egy hatalmas és dacolni tudó védgáttal, éppen úgy az évek éta garázdálkodó másik Tiszát is ártalmatlanná lehetne tenni, ha Magyarország népe tunyaságáb ">1 felébredne, alapos rendcsinálás­hoz látna és úgy elzavarná koro­názatlan királyát, a dicstelenül uralkodó I. Tisza Istvánt, hogy még az sem juthatna valaha eszé­be. hogy valamikor magyarnak született.-------o------­A TENCERFENÉK KINCSE. Nemrégiben jelentékeny tőké­vel uj angol kutató társaság ala­kult, amelynek az lesz a cél''a, hogy a Fries-szigetek között, több mint száz ével ezelőtt a tengerfe­nékre siilvedt rengeteg aranykin­cseket kiemelje. A milliókra menő veszendőbe ment kincseknek tör­ténete a következő: A hamburgi keieskedők 1799-ben a cukorárak rendkívüli csökkenése követke-té- ben hirte’en nagy pénzszükségbe kerültek és már szinte a tönk szé­lén érezték magukat, amikor si­került nekik angol üzletbarátai­kat rávenni, hogy részükre na­gyobb összegű aranykölcsönt nyújtsanak. A nagy angol keres­kedő házak és pénzarisztokraták készséggel isiettek segítségére a hamburgiaknak és csakhamar ösz- szeadták a szükséges összeget: ezerkilencszáz aranyrudat és mint­egy háromszáz nehéz eziistrudat, amelyeket a “Lutine” hadihajó-í val indítottak útnak Hamburg felé. A hajó mintegy harminc ágyúval volt fölszerelve és három­száz utast vitt magával. Amint a Lutine" a Fries-szigetek köze­lébe került, rettenetes orkán tört ki és a hajó napokon át küzdött a tomboló elemekkel, a parti la­kosság pedig a legnagyobb aggó­dással és félelemmel szemlélte az élethalál harcot, amelyben végre is a hullámok győzedelmeskedtek. Égy borzalmas éjszakán elsülyedt ‘ hajó összes utasaival és a nagy kincsrakománnyal együtt. A hajó arany- és ezüstszállitmánya har minchat millió koiona értéket képvisel. . A fries lakosság akkoriban engedélyt nyert a kutatásra, de ennek az engedélynek nem sok ’ es-nát tudták venni. A most ala­kult angol társaságnak nagyon nehéz lesz a dolga, meit a hozzá­értők szerint a hajóroncsok már annyira belemélyedtek a homok­ba és annyira beiszaposodtak, hogy óriási és évekre terjedő mun­ka mellett is kevés reményük le­het a sikerre. —o----------­A TUDÓS KALANDJA. A napokban halt meg Némat országban a hires Afrika-kutufá dr. Julius Euting udvari tanácsos, stuttgarti születésű, világhírű tu dús, aki legutóbb a strassburci egyetemi és országos könyvtárnak ’Igazgatója volt. Elhunyta alkal mából a német lapok fe'emlitl róla ezt az érdekes anekdotát: Egy sétája alkalmával két ide­gen. de ugyancsak német férfin találkozik a szerényen öltözött tu­dóssal. akitől valamely távolélő ut iránt kérdezősködnek. Eu*'n barátságosan válaszol az idege­nek : — Én is arra megyek, ha úgy tetszik, az urak velem tarthatnak. Csakhamar megszólal az e^yih idegen: — Ha ön is arra tart. talán szi­ves volna a felöltőmet hozni? — Kérem, igen szivesen. Nem sokára az idegen igy foly­tatja a beszélgetést: — Nem volna-e kegyes ezt az útitáskát is cipelni? — Készséggel, uram. Majd a másik idegen is fészke- lődik és e szavakkal fordul a tu­dóshoz : — Ugyan kérem, tegye meg ne­kem is a szívességet és hozza fel­öltőmet, ma igazán afrikai meleg van! — Ó, miért ne ? Hanem afrikai hőségről szó sincs! — llgy, ön talán ismeri tapasz­talásból az afrikai hőséget? — Hogy is ne ismerném, sőt mi több, arabul is tudok. — Valóban? Hát ön már volt Afrikában? És mit keresett ott? — Tudja kérem, régi felíráso­kat és emlékeket böngésztem. . . . — És hogy jutott ahhoz, talán valamely expedíciónál volt alkal­mazva? — Igen, el tetszett találni. A két idegen csodálkozó pillan­tást vált egymással. — És szabad kérdeznem, mely expedícióban vett részt? — A magaméban. Mert én, ké­rem szépen, dr. Euting titkos ta- csos vagyok. Vegyes. —Kővé vált ember eladó! Pa­risban a napokban egy kővé vá’t ember kerül eladásra. Az emb°r több ezer évvel ezelőtt Pataconiá- ban élt, egy méter kilencven centi­méter magas. A teljesen kővé vált ember maradványán világosan két nagy seb helye látható. am;ről arra lehet következtetni, hogy meggyilkolták. A hulla Patagonia agyagos, savas földrétegeiben las­san kővé vált, — Európa legnépesebb városai. Európának hét oly városa van. mely egy miljliónál több lakost számlál. E nagyvárosok sorrend­ben ekképp következnek: London 7.253.000, Berlin 3 430.000 Paris 2.847.000, Bécs 2.031 000. Moszkva 1.460.000, Pétervár 1 455 000 Kon­stantinápoly 1.106.000 lélekkel. A. területi nagyság azonban épn°n nincs mind ennél a vi1ágváro‘-nál egyenes arányban a lakosság szá­mával. Európának ugyanis több lakosságra ezeknél sokka' kisenb, olyan városa van. amelyiknek te­rülete sokkal nagyobb a fentemli tett milliós metropolisok e»yik- másikánál. Hogy csak Budap sí­nél ma radjunk, a ma »var székes- főváros, noha népessége még messze jár az egy mi'liótól is te­rületre nézve hasonUthatatUnul nagyobb a nála háromszor is né­pesebb Berlinnél. s5+ nagyobb a franciák ragyogó fővárosárál is.

Next

/
Thumbnails
Contents