Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-07-19 / 29. szám
i AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 29. sz. Julius 19. VOL. XIV. JULY 19, 1913. No. 29 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St„ New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARTAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Tear S3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. A két Tisza. Az egyiket Istvánnak hívják gróf és Magyarország ezidősze- í inti 'miniszterelnöke, máskülönben a kettős monarchia külügyminiszter jelöltje stb. stb. stbv. A másik Tiszát egyszerűen csak Tiszának hívják és bár nem oly előkelő, mint a másik Tisza, mégis igen nevezetes, lévén éppen olyan szeszélyes folyó, mint a milyen szeszélyes és erőszakos a névrokona, a Magyarországon jelenleg dicstelenül uralkodó I. Tisza István. Tisza István, a gróf és miniszterelnök, mirt tudjuk a politikában sem tréfát, sem tisztességet nem ismer, mert előtte csak egy cél van és ez Magyarországot úgy táncoltatni, ahogy ö fütyül, más- szóval annyi a összeforrasztani az osztráknak csúfolt, de tulajdonképpen vagy húszféle nemzetiségből álló társországgal, hogy az a szerencsétlen egyesülés lehető- le» örök időkre szóljon. E célja elérésében, az uralmon lévő és a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó Tisza István, meggátolni magát nem hagyja és mint tudjuk, semmiféle eszköztől sem riad vissza Nála az ellenzéki kénv’selők kidohatása, lekaszabolása, csak olyan dolog, a min hűséges csatlósai, a mindenre kapható koncralesők, a mindenkor hű mamelukok még ~sak megütközni sem tudnak. Ez a Tisza István eddigi közéleti szereplésével, az erőszakosnál is erőszakosabb természetével már eddig is annyira lealacsonyította hazánkat a külföld előtt, annyira tehetetlenné tette az egész országot, hogy az eddigi károkat szinte lehetetlennek látszik pótolhatni, még tán évek múlva is. És ennek a “vaskezü”, országromboló és alkotmánytipró Tiszának a dicsőségét megirigyelte a másik Tisza, a mely mellé annyi sok-sok itteni magyar visszavágyódik. Az egyik Tisza már majdnem teljesen tönkre tette az országot, a másik Tisza pedig segit betetőz- n‘ a mesteri munkát. A Tisza, a folyó, mint a szomorúságunkra érkező táviratok mondják, a hetek óta tartó esőzésektől megáradva, számos helyen 1 ilépett a medréből és a szőkének mondott, de valójában piszkos hullámaival elöntött néhány virágzó községet, nem kiméivé sem ez élőket, sem a vagyont. A Tisza és a Maros, ez a két szeszélyes folyó, mint a hírek mondják, tizen öt virágzó községet döntöttek rcmba és nyolcvan, a holnapnak még örülő ember életét ragadták el. Aj: egyik Tisza elkezdte a romboló munkát és a másik segit azt befejezni. Szegény Magyarország, i ugyancsak kijut neki a jóból, pedig liát éppen ugv. a hogy a most garázdálkodó Tiszát meg lehetne fékezni egy hatalmas és dacolni tudó védgáttal, éppen úgy az évek éta garázdálkodó másik Tiszát is ártalmatlanná lehetne tenni, ha Magyarország népe tunyaságáb ">1 felébredne, alapos rendcsináláshoz látna és úgy elzavarná koronázatlan királyát, a dicstelenül uralkodó I. Tisza Istvánt, hogy még az sem juthatna valaha eszébe. hogy valamikor magyarnak született.-------o------A TENCERFENÉK KINCSE. Nemrégiben jelentékeny tőkével uj angol kutató társaság alakult, amelynek az lesz a cél''a, hogy a Fries-szigetek között, több mint száz ével ezelőtt a tengerfenékre siilvedt rengeteg aranykincseket kiemelje. A milliókra menő veszendőbe ment kincseknek története a következő: A hamburgi keieskedők 1799-ben a cukorárak rendkívüli csökkenése követke-té- ben hirte’en nagy pénzszükségbe kerültek és már szinte a tönk szélén érezték magukat, amikor sikerült nekik angol üzletbarátaikat rávenni, hogy részükre nagyobb összegű aranykölcsönt nyújtsanak. A nagy angol kereskedő házak és pénzarisztokraták készséggel isiettek segítségére a hamburgiaknak és csakhamar ösz- szeadták a szükséges összeget: ezerkilencszáz aranyrudat és mintegy háromszáz nehéz eziistrudat, amelyeket a “Lutine” hadihajó-í val indítottak útnak Hamburg felé. A hajó mintegy harminc ágyúval volt fölszerelve és háromszáz utast vitt magával. Amint a Lutine" a Fries-szigetek közelébe került, rettenetes orkán tört ki és a hajó napokon át küzdött a tomboló elemekkel, a parti lakosság pedig a legnagyobb aggódással és félelemmel szemlélte az élethalál harcot, amelyben végre is a hullámok győzedelmeskedtek. Égy borzalmas éjszakán elsülyedt ‘ hajó összes utasaival és a nagy kincsrakománnyal együtt. A hajó arany- és ezüstszállitmánya har minchat millió koiona értéket képvisel. . A fries lakosság akkoriban engedélyt nyert a kutatásra, de ennek az engedélynek nem sok ’ es-nát tudták venni. A most alakult angol társaságnak nagyon nehéz lesz a dolga, meit a hozzáértők szerint a hajóroncsok már annyira belemélyedtek a homokba és annyira beiszaposodtak, hogy óriási és évekre terjedő munka mellett is kevés reményük lehet a sikerre. —o----------A TUDÓS KALANDJA. A napokban halt meg Némat országban a hires Afrika-kutufá dr. Julius Euting udvari tanácsos, stuttgarti születésű, világhírű tu dús, aki legutóbb a strassburci egyetemi és országos könyvtárnak ’Igazgatója volt. Elhunyta alkal mából a német lapok fe'emlitl róla ezt az érdekes anekdotát: Egy sétája alkalmával két idegen. de ugyancsak német férfin találkozik a szerényen öltözött tudóssal. akitől valamely távolélő ut iránt kérdezősködnek. Eu*'n barátságosan válaszol az idegenek : — Én is arra megyek, ha úgy tetszik, az urak velem tarthatnak. Csakhamar megszólal az e^yih idegen: — Ha ön is arra tart. talán szives volna a felöltőmet hozni? — Kérem, igen szivesen. Nem sokára az idegen igy folytatja a beszélgetést: — Nem volna-e kegyes ezt az útitáskát is cipelni? — Készséggel, uram. Majd a másik idegen is fészke- lődik és e szavakkal fordul a tudóshoz : — Ugyan kérem, tegye meg nekem is a szívességet és hozza felöltőmet, ma igazán afrikai meleg van! — Ó, miért ne ? Hanem afrikai hőségről szó sincs! — llgy, ön talán ismeri tapasztalásból az afrikai hőséget? — Hogy is ne ismerném, sőt mi több, arabul is tudok. — Valóban? Hát ön már volt Afrikában? És mit keresett ott? — Tudja kérem, régi felírásokat és emlékeket böngésztem. . . . — És hogy jutott ahhoz, talán valamely expedíciónál volt alkalmazva? — Igen, el tetszett találni. A két idegen csodálkozó pillantást vált egymással. — És szabad kérdeznem, mely expedícióban vett részt? — A magaméban. Mert én, kérem szépen, dr. Euting titkos ta- csos vagyok. Vegyes. —Kővé vált ember eladó! Parisban a napokban egy kővé vá’t ember kerül eladásra. Az emb°r több ezer évvel ezelőtt Pataconiá- ban élt, egy méter kilencven centiméter magas. A teljesen kővé vált ember maradványán világosan két nagy seb helye látható. am;ről arra lehet következtetni, hogy meggyilkolták. A hulla Patagonia agyagos, savas földrétegeiben lassan kővé vált, — Európa legnépesebb városai. Európának hét oly városa van. mely egy miljliónál több lakost számlál. E nagyvárosok sorrendben ekképp következnek: London 7.253.000, Berlin 3 430.000 Paris 2.847.000, Bécs 2.031 000. Moszkva 1.460.000, Pétervár 1 455 000 Konstantinápoly 1.106.000 lélekkel. A. területi nagyság azonban épn°n nincs mind ennél a vi1ágváro‘-nál egyenes arányban a lakosság számával. Európának ugyanis több lakosságra ezeknél sokka' kisenb, olyan városa van. amelyiknek területe sokkal nagyobb a fentemli tett milliós metropolisok e»yik- másikánál. Hogy csak Budap sínél ma radjunk, a ma »var székes- főváros, noha népessége még messze jár az egy mi'liótól is területre nézve hasonUthatatUnul nagyobb a nála háromszor is népesebb Berlinnél. s5+ nagyobb a franciák ragyogó fővárosárál is.
