Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-07-12 / 28. szám
28. sz. Julius 12. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAFJA » zafelé való utazását abban a... bárkában De viszont újra meg újra meg- «'rlélték fiúi szivében azt a régen táplált elliatározást, hogy mindent el fog követni a végből, hogy az udvart kibékítse nemcsak édes anyjával, de hogy teljes amnes- tiát eszközöljön ki mostoha apja számára is. rl’udta, érezte ő igen jól, hogy mily kev ’s sikerrel biztató fe ladatot vállalt magára, de bízott benne, hogy lovális magaviseletével előbb utóbb megváltoztatja azt a tévés véleményt, mely ősei nevéhez fűződik s amelyet a kulisszák mögött működő láthatatlan kezek mind sötétebb sziliben igyekeznek feltüntetni az uralkodó előtt. Igen, ezt hitte Rákóczi, s itne már ismét gáncsot vet becsületes, loyális szádékainak az alaptalan gyanúsítás!. . . Szomorú merengéséből lódobogás zaja zavarta fel. A vasas altiszt vágtatott vissza a — bárkához és megrémült arqcal, fogva- engva jelentette, hogy Kistapol- esány felől egy csapat lovas kuruc közeledik. — Jobb lenne, Herr Obergespan — motyogta az árva német, — ha \ isszafelé fordítanék a szekér rud- ját. Rákóczinak minden rossz kedve dacára is elégült mosolyt csalt elborult arcára a vasasnémet rémült arca, amelyet pusztán a kuruc szó kiejtésé csalt ki ábrázatára s egyúttal bizonyos büszkeséget ébresztőt Rákócziban az a tudat, hogy hej ! mégis csak félelmes el lenség volt az a maroknyi kuruc sereg a hatalmas császári hadsereg gőgös vezetőségének szemében. De viszont tagadhatatlan, hogy éppen most nem a legkellemesebb meglepetés volt Rákóczira, hogy amit tagadott, — igaz, hogy jó- l iszemüleg, — éppen a jelen alkalommal cáfoljon reá. Mert hiába, a kurucvér nem aludt meg. fis éppen ez a körülmény volt kerékkötője Rákóczi jó szándékainak. akkoriban, z Istenadta versengéa Úgy állt a dolog hogy mindig a nép, nép itta meg a levet sí knek. A politikai huncutság úgy volt berendezve, hogy ha az a szegény paraszt a királyhoz volt hűséges: akkor a port.vázó kurucok akik mintha csak az égből pottyantak volna le —. verték el rjta a port; viszont ha egy kicsit kitört, belőlük a kuruevirtus: ak- 1 or meg a császár-király hűséges 1 ubancai. zsoldosai nyomorították meg, mert jaj volt annak a vidéknek, ahol egy kurucot észrevették, mivel azt a vidéket tüzzel-vassal pusztították — őfelsége, a magyar király hevében. Vagy tizenketten lehettek az izzadtságtól összeeső pzo rí, hosszú hajú kurucok akik sovány gebéiken baktattak a poros országúton. A vasas-káplár, amint meglátta a csapatot, rögtön visszafordult, de rém azért, mintha inába szállt volna a bátorsága. Óh nem, hiszen olyan árván nézett ki az a kis kóbor kuruc csapat, hogy bátran föl vehették volna vele a harcot. De a derék németnek eszébe jutott az a szigorú parancs, amit a hadprancsnok maga hagyott meg neki, még pedig igen szigorúan, hogyha esetleg az utón valami kóbor kuruc-csapattal találkoznának, kerülni kell az összeütközést, már csak annak a demonstrálása rr is, hogy a császár katonái ime mennyire kötelességtudók és nem keresik az okot az összetűzésre. Mert hiába is szépitgétnök a dolgot, akkor bizony gyakran , megesett, hogy igen gyakran bukkantak elő holmi hazátlan, szegény-legény rablócsapatok, amelyek a “kuruc” név alatt a leg- hitvánvabb dolgokat követték el egy-egy vagyonosabb nemessel szemben, ha kóborlásaik közben a körmük közé került. Nemcsak kirabolták .hanem egyszerűen magát is elhurcolták s a legtöbb eset- j ben igen csinos váltságdíjat szablak a szerencsétlen áldozat fejére. Ezek igy lévén, önkéntelen az a logikus következtet ‘s kínálkozik, hogy az úgynevezett “kurue- világ igen tág jelentőségű volt. Sokan éltek vissza azzal a dicső jelzővel, ami alatt tulajdonképpen a magyar nemzet jogainak visszaszerzéséért indított harcot jó 1 hő- köly Imre, s amelyért vértanú halált balt Zrínyi és Frangepán. lentien van aztán, hogy — a mint az eddigiekben láttuk — a derék Nikraeli is oly kicsinylől — nyilatkozott a kuruc-mozgolódás- ról, amely, hogy már felütötte a fejét, azt éppen ez alkalomból is írstatálhatjuk. Rákóczi, a mennyire csak lehetett. elrejtette a kellemetlen hatást, a,«mit a vasas káplár híradása keltett nála s azon gondolkozott, hogy vájjon mitévő is le gven? Szó sincs arról, hogy cl vesztette volna a bátorságát, jól tudta, hogy ha a legkegyetlenebb haramia csapattal kerül is szembe, a Rákóczi név mint valami talizmán szegődik védőpajzsául. De viszont azt is tudta, hogy ha a-ok a szerencsétlen ein'oerek beutalom nélkül, sőt talán még tiszteletteljesen engedik útjára, akkor meg azt fogják majd rá ellenségei, hogy cimborái az elégedetlenkedőkkel, sőt még a szegény legényekkel is. Mindegy. A rongyos kuruc csapat már lőtávolságnyira közélett. Itt volt az ideje, hogy határozzon. Előbujt az ekhós szekérből és a vasas német nagy bámulatára lóri ült. Aztán intett a vasasoknak, hogy csak maradjanak úgy, ahogy voltak, a szekér körül, a káplárt pedig maga mellé intve, csöndes galoppban nyargaltak előre. fis ez a rongyos csapat, a mint közelükbe ért Rákóczi, tisztelet- teljesen emelték meg süvegeiket és mintegy parancsszóra álltak meg az utszélen, hogy utat engedjenek a “fejedelemnek.” — Honnan, hová? — kérdezte Rákóczi kissé erőszakolt nyeis hangon. — Kistapolcsányból jövünk, — felelte az egyik alázatosan. — Mit kerestetek ott 7 — A fejedelmünket! — mord ták egyszerre valamennyien. — Mi jóért? — Hogy elpanaszoljuk neki a sorsunkat. — S aztán? — S aztán, mivel nem találtuk otthon, odébb álltunk, mint látja a nagyságos fejedelem ur. — fis most haza mennek kegyelmetek? — kérdezte Rákóczi szeli- debb hangon. (Folyt, köv.) <$> Szabadalmakat kidolgoz, kieszközöl és értékesít A. Dénes MÉRNÖK szabadalmi iigyvivősége 125 KAST 23rd STREET, NEW YORK, N. Y. Szúnyog és más rovarcsípések esetén a legjobb szer a Dr. Richter-féle “Pain Expeller” 25c és 50c a gyógyszertárban vagy direkt tőlünk: F.Ad. RICHTER & CO. 74-80 Washington St. New York. MANDEL SÁNDOR urat, ki az angol nyelvet több, mint 8 év óta sikeresen tanítja, a magyarság szives figyelmébe ajánljuk. Tanítás levélileg is. Kérjen 40 olda las felvilágosító könyvecskét, ingyen küldjük. Mandel Sándor 61 AVE. A, NEW YORK, N, Y. A MUNKÁS EMBER OTTHONA! Bővebb felvilágosításért 100 Second Ave., New York. Vagy pedig a helyszínen Henry városház közelében.) RINDEN, N. J. a munkás nép otthona, a hol a jó lét honol. Minden ember, aki családja jólétét, jövőjét szivén viseli, itt fogja megtakarítani centjeit, ha házakba, telkekbe fekteti, mert láthatja, hogy Linden New York közvetlen közelében a legrohamosabban fejlődő község, ahol biztos lehet, hogy a befektetett pénzének gyümölcsét ö élvezheti. A mi telkeink 25x100 nagyságúak és a Jersey Central és Pennsylvania vasút fővonala közt fekszenek, több nagy gyárral, ahol 5000 ember dolgozik, körülvéve. Az utcáink, járda, kanális, vízvezeték, villany és gázvilágitással vannak ellátva. Telkeink ára: 150 dollártól felfelé és J könnyű havi részletfizetés mellett áruljuk. A mi általunk eladott telkeken már több virágzó üzlet nyílt. Ne mulassza el senki az alkalmat, jöjjenek és tekintsék meg ezt a helyet, szabad vonatjegyért forduljanak John Fedor drosch Wood Ave. Linden, N. J. (az uj
