Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-12 / 28. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 28. sz. Julius 12. VOL. XIV. JULY 12, 1913. No. 28 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: *Sö E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSANYI Lakás: 235 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARVAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. egy véres szinjáték minden bor­zalmaival. Ha az eddigi liirek szavahihe­tőségében meg lehet bízni, úgy ez a már is borzalmasan véres hábo­rú gyorsan be fog végződni, ment a bolgár hadak, a melyek a törökr kel folytatott háborúban annyi­szor kiállták a tüzpróbát, most is­mét bebizonyítják, hogy hazájuk nagyságáért küzdve, minden el­lenséget letiporni készek. A szerb hadak, mint a hírek mondják, máris futva menekülnek a diadal­masan előretörő bolgár hadak elől, a melyek egész Szerbia létét és ferimaradását maris veszélyez­tetik. Szerbia, hazánk ez a kis szom­szédja nekünk, magyaroknak már sok keserűséget szerzett, mert vak merősége és elbizakodottsága kö­vetkeztében nem egyszer azzal fe­nyegetett, hogy igazunk tudtában kemény és mindenesetre véres lec­kében kell részesítenünk. Szerbia szerencséjére ez a lecke, a hatal­mas orosz protektorra való te­kintetből mindig elmaradt. Most a kis Szerbia ismét tantijeiét adta elvakultságának, ám — de most az egyszer olyan leckében van és ÚJABB HÁBORÚ. A törökök és a Balkán szövet­ség békét kötöttek. Már a béke­kötést követő első napon egész bi­zonyos volt, hogy a koncon való osztozkodás, vagy helyesebben mondjuk, marakodás egy újabb háborúra fog vezetni. Az újabb háború tényleg ki is tört és egy oldalon a szerb és bolgár, más ol­dalon a görög és bolgár csapatok cly ádáz dühvei harcolnak egy­más ellen, mintha még .most is, a keresztyének felszabadítása volna az ürügy, nem pedig testvér, test­vér ellen harcolna. A háború, még mindig, sajnos, az a rossz, a mire szükség van. — Mert a mig hatalom és hatalmi erdek lesz a világon* a háború ör­dögének mindig,lesz dús aratása, me't t mindig lesznek országok és nemzetek, a melyek igazságos, vagy igazságosnak vélt ügyüket a fegyver döntésére bízzák. A most kitört háború még köz­vetlenebbül érinti hazánkat, mint az előbbi Balkán háború, mert a mig ama írnak a részletei a török határ közelében játszódtak le, ad­dig a mostani bábom egészen a közeli szomszédságban zajlik le, megismertetvén az otthon élőket lesz még része, a mely azzal biz­tathat bennünket magyarokat, hogy ez a kis izgága szinuszé lu k a jövőben igen csendes országocs- ka lesz, amely sem Magyarország­nak, sem a lakosságnak a békéjét a jövőben megzavarni nem fogja. És ha ez igy lesz. a magyarság­nak lesz oka az örömre, Bulgáriá­nak pedig lesz alkalma tapasztal­hatni. hogy a magyar nemzet ha rátságára mindenkor számíthat. A TÜDŐVÉSZ LEGÚJABB STATISZTIKÁJA. Egy orvosi folyóirat legutóbbi száma a tüdővész megdöbbentő statisztikáját tárja elénk. Euró­pában évente mintegy fél millió ember bal meg ebben a rettentő betegségben. Egy millió lakost véve alapul, évenkint meghal tu­berkulózisban A liszt! ia-M agyai- országban 3300 egyén, Német­országban 2200, Svájcban 2000. Angolországban 1400, Olaszor­szágban pedig 1300. Németország­ban évente mintegy egv mill'd tiidövészes beteget állapítanak meg. A lő. és 70. életév között e'ö- forduló haláleseteknek egvha’- tnada a tiidővészesekre esik. Az a körülmény, liogv Olaszorság .irányszáma a tiidövészesek ha­landóságánál viszonylag oly ala­csony. könnven fMiemao’yaiázás­ra adhat alkalmat, ho'ott rn k magyarázatát csupán abban lehet találni, hogy Olaszország ipara még nincs nagyobb mértékben ki­fejlődve, ezzel szemöen azonban ezt az országot más oldalról fe­nyegeti nagy veszély. Évről-éyre nagy tömeg földművelő és mun­kás vándorol ki Észak- és Dél- amerikába és ha visszatérnek, a bankjegyek mellett mindenféle baeillusokat hoznak magukkal. A hazatérő kivándorlók között a tü­dővészesek arányszama ijesztően magas; kiszámították, hogy éven­te mintegy háromezer tüdővészes munkás tér vissza Olaszországba. Ezek a vissza vándorlók rendkívül veszélyt hárítanak az országra és a maguk családi körében a beteg­ségek és a halál csiráját vetik el. Az olasz tudósok és államférfiak tisztában vannak a veszedelmes helyzettel és követelik, hogy meg felelő intézkedések történjenek a csapás elhárítása céljából. “A hazatérő kivándorlókat meg kell vizsgálni, figyelemmel kisérni, or­vosi felügyelet ala helyezni és lia a kórságot megállapítják náluk, úgy gondoskodni kell. hogy az egészséges emberektől elszigeltes- senek. Az itt közölt okos tanácsok pedig méltók arra, hogy Olasz­országon kivid is minden kiütni országban figyelembe vegyék azo­kat.-------o------­POZSONY VÉSZNAPJAI. Magyarország egykori főváro­sát, melynek egy része a kő el­múlt ban teljesen leégett, igen gyakran sújtotta már a múltban is súlyos elemi csapás. Különösen ;ekat szenvedett a vöröskakastól, amely gyakran egész városrésze­ket hamuvá perzselt. A minapinál sokkal nagyobb tűzvészek pusztí­tottak Pozsony városában. így már 1642-ben nyolcszáz háv égett le. Négy év múlva IV. Ker- dinánd koronázási ünnepélyét za­varta meg a tűzvész, amely Marti­né" cseh kancellár házában ütöd ki s oly gyorsan terjedt, hogy másfél óra múlva a rettentő szél­viharban már hetvenkét ház ál­lott lángokban. Félbemaradt a ko- lonázási ünnepély, mindenki a tűz oltására tódult. A lángok nem kí­mélték a király tiszteletére oda szállított nagyértékü kárpitokat sem, mert azok is műid elhamvad ‘ak. Sokan ezt a tüzet baljóslat jelnek tartották s a megkoroná­zott királyfi valóban nem juttr tott trónra, men t msg at via é'e tőben. 1650-ben meghalt. 1713-ba ’ pedisr a pestis tizedelte meg a vá­ros lakosságát. A várost ekkor műiden udvari hivatal elhagyta külön pestis temetőt nyitottak, a melyben a ragálynak csaknem négyezer áldozatát hántolták el. 1771-ben az árvíz öntötte el a vá­ros egy részét. Nagy tűz tombolt a városban 1798 aug. 26-án, ami­kor a Magyar- és Ispotály-utca nagy része leégett, a városi ma­jorban pedig ezer mázsa széna és közel háromezer öl tűzifa lett a lángok martaléka. Az összes tűz­kár négyszázezer forintra (mai ér­tékben másfél millió koronára) rugott. Legsötétebb gyásznapja Pozsony városának 1800 juliius 18- ika. Délután három ói a tájban tört ki a tűz a Timár-fále házban s a rettentő szélviharban csakha­mar egész utcákon végigsüvöltött az izzó lángtenger. A kutak vize a nagy szárazságtól kiapadt, hor­dókban és puttonokban a Duná­ról hordták a vizet, de már nem le­hetett segíteni' A pernyefelhőt és szikrazáport szóró lángkévék a fii várost elborították s a Ventur-, Zöld terem-, Nyereg- és Hosszú Mihály-utcák üszkös romokká let­tek. Leégett a fővezéri ház, a vá­rosi sörház és mészárszék, két em­ber a tűzben lelte halálát. Összesen százkét épület liamvadt el s a kár 2 millió forint, mai értékben vagy tiz millió korona lehetett. A város másik felét csak úgy tudták meg­menteni, hogy a sétatéren álló nyári faszin házat létesítették. A gróf Pálffy Lipót-féle ház még jti lius 22-én is égett. Az elhamvadt árvaház növendékeit a primási pa­lotában szállásolták el. Pár napra rá ismét tiiztámacit és tiz ház égett le. Nyilvánvaló volt. hogy gyújto­gatok garázdálkodnak és száz ara­nyat tűztek ki a fejökre, de siker­telenül. A francia hadifoglyok de- rekas részt vettek az oltásban s fejenként egy arany jutalmat kap­tak a királytól. Az uralkodó a nagy tűzvész emlékére elrendelte, hogy az évfordulón minden nyil­vános mulatságnak szünetelnie kell. 1809-ben árvíz pusztította el a város egy részét s Wolf Tgnác ebben hatodmagával hat ember életét mentetté meg. Polsrári ér­demjellel tüntették ki Bauer Já­nost, Dobrovits Györgyöt s Rab János hajóskapitányt, akik szá­mos ember életét mentették nmg. Az árvíz elmúlt, de ekkor a fran­cia sereg árasztotta el a város kör­nyékét. gránát és bombazápor hul­lott a városra, s junius 26-án újabb tűzvész dühöngött a város­ban. ' Tunius 28-An újabb tüzet okoztak a francia gránátok s ósz- szesen százliuszonl érőm ház égett le Evy sütő mestert. Munmn ! Ádámot és Pol°chner István ki­lenc éves fiút a bombák szétszeki-

Next

/
Thumbnails
Contents