Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-12 / 28. szám

28. sz. Julius 12.

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

Mi újság a nagyvilágban?

— A protestáns ifjúsági egyesületek világgyülése. A prot. keresztyén ifjúsági egyesületek világszövetsége június 11-töl 15-ig tartotta 18-ik világgyülését Edin- burglmn, Angliában. A gyűlésen Ml nemzeti szövetség képviseltette magát 580 küldöttel. A magyar piot. kér. ifj. egyesületek nemzeti szövetségét négy küldött képviselte, dr. Szilassy Béla, dr. Földváré Elemér, dr. Webster James. A negyedik küldött, Megyercsy Béla, a magyar nemzeti szövetség országos titkára volt, kit a világ- gyiiiés titkárává választott meg.

— Kivándorlók veszedelme. A íedkivül élénk kivándorlási forgalomnál fogva néhány hét óta állandóan több száz kivándorló van egy brémai kivándorló otthonban. Ebben most, hir szerint, himlőjárvány tört ki és többen megbetegedtek. A betegeket elkülönítették. Mintegy háromszáz kivándorló teljesen el van zárva külvilágtól. A hatóság nagy óvőintézkedé sokét tett.

— Hegedűs Sándor emlékezete

A kolozsvári ősi református kollégiumban megható ünnepség folyt le. Leleplezték az intézef legnagyobb tanítványának és jótevőjének, Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszternek arcképét Az ünnepségen az összes hatóságok képviseltették magukat, a család részéről pedig jelen voltak: özvegy Hegedűs Sándorné, Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő, Hegedűs Sándor iró, valamint Hegedűs István egy. tansr. Az ünnepség keretében Tarkanyi György vallástanár imája után Kováts Dezső igazgató méltatta Hegedűs Sándor nagy érdemeit és leplezte le az Ács Ferenc kolozsvári festőművész készítette képet. Ezután Sárkány Lajos tanár “Hegedűs Sándor emlékezete” címmel tartott igen beható és rendkívül érdekes előadást. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget.

— A zugligeti Kossuth szobor, leleplezése. A budai hegyvidék egyik legszebb pontián, a Zugli- wetben. közvetlenül a Normafa alatt máir egy év óta fel van állítva Kossuth Lajos emlékszobra, a melyet annak a történelmi eseménynek emlékére emeltek, hogy a Zusrlio'etben van “isten szeme” nevű villa, ahonnan 1837-ben börtönbe hurcolták Kossuth Lajost. \z emlékművet Tóth István szob- ■ász mintázta és a Zugligeti Egyediét a leleplezést most junius

22-én tartotta meg nagy ünnepség keretében.

— Lángok a viz tükrén. A Kecskemét közelében levő Széktó a minap különös tüneménynek volt a színhelye. A viz közepéből várat- .anul két-három meter es, kékes szinü lángnyelvek csaptak fel, az- lán eloszlottak a levegőben. A für dőzök riadtan menekültek a vízből és a csodáról jelentést tettek a város mérnöki hivatalának. Aíegállapitották, hogy mikor a lángnyelvek kicsaptak, a tó talaja 28 centiméterrel sülyedt. Nagyon valószínű, hogy földgáz tört magának utat a viz alatt és ez okozta a ritka tüneményt.

— Redl naplója. Prágában, Redl, az áruló ezredes lakásán, a kiegészítő vizsgálat során gondosan vezetett naplóra akadtak, a melyben Redl összes kémkedési üzleteit a legaprólékosabban bejegyezte. Az elküldött tervek le vol- tak benne másolva, részletes költségvetések voltak felsorolva különböző katonai fölszerelésekről £•! az egyes, Galíciában levő katonai csapatoknak az ereje számokkal volt följegyezve. Föl volt jegyezve továbbá az összes Galíciába vezető vasútvonalak vonatainak száma, az ideiglenes élelmezési állomások, valamint azok a helységek és pontok, ahol a- legnagyobb katonai összeütközéseket lehetett várni. Jóllehet az áruló teljesen biztonságban érezte magát, íróasztalának egy fiókjában, amelyekben a legfontosabb iratokat tartogatta, egy halálfejjel ellátott csomagocskát találtk, melyre kívülről ez volt Írva: Stricimül 1902. Ebből kitűnik, hogy Redl már 1902. előtt kémkedett és hogy minden eshetőségre gyorsan ölő mérget tartott kéznél. A Redl-ügyben a vizsgálat szálai most Lembergbe vezetnek, ahol — mint teljes bizonyossággal megállapították — Redlnek cinkostársai voltak.

— A kassai muzeum. Lechner Ödön építőművész elkészült a kassai Rákóczi-muzeum gipszmodell- jével, amelyet az előtte levő t'r- nek elrendezésével együtt mutat be Kassán a kultuszminiszter, az országos képzőművészeti tanács, a műemlékek országos bizottsága, a múzeumok és könyvtárak felügyelőségének. Ez alkalommal a kassai Rákóczi-szoborbizottság bevonásával (amely e célra 310 ezer koronát gyűjtött) dönteni fognak

arról is, vájjon a Ráköezi-szobor méltó helyet kaphat-e az uj muzeum előtt. Régebben a dóm előtt akarták a szobrot elhelyezni, de stilszerübbnek tetszett azt a muzeum elé állítani. Ha az említett bizottság meg tudja a szobor helyét jelölni, rögtön ki fogják Írni a pályázatot. A muzeum állami jellegű és a város évi 20 ezer koronával fogja támogatni. Ha Lechner terve kivitelre kerül, ez lesz az ország építészetileg legszebb múzeuma.

Jaj, az óriás kígyó? A bihar- megyei Magyarcséke határában a minap az állatseregletből felszabadult egy négy méter hosszú és távíró pózna vastagságú óriáskígyó, amely állandó rettegésben tartja az egész környék népét. Az emberek nem mernek kimenni a mezőre, sem a legelőre. A kígyó felfalja a disznókat és a borjukat.

— Leégett gőzmalom. Eszékről Írják, hogy az ottani gőzmalom- részvénytársaság malomépülete a minap leégett. A tűz délelőtt tizenegy órakor kelekezett és pár perc alatt az egész épület lángokban állt. Tűzoltóság és katonaság vonult ki, de csak lokalizálhatták a tüzet, magát a malmot nem tudók megmeneni A tűz keletkezésének okát még nem tudták megállapítani. Az oltás közben három tűzoltó könnyebben megsebesült. Egy kicsapó lángnyelv lángbabo- ritott egy fecskendőkocsit. A kocsi (dé fogott lovakat, amelyek súlyos égési sebeket szenvedtek, a katonák rögtön agyonlőtték.

— Munkások katasztrófája.

Végzetes szerencsétlenség történt a minap a Budapesthez közel fekvő Kispesten a Hoffer és Schránz- féle vasgyárban. Fölborult egy tartály, amelyben izzó vas olvadt, ami aztán a fordulással hirtelen kiszabadult s a közelben foglalatoskodó két munkásra ömlött. A két szerencsétlen közül az egyik: Kozma János negyvenhat éves munkás kórházba szállítás közben meghalt, a másik: Marton János negyvenkét éves acélöntő pedig 1 életveszedelmes sérüléseket szenvedett.

— A krumpli hazája, A mi derék felvidéki tótjaink mindeddig úgy szerepeltek a köztudatban, mint legnagyobb fogyasztói a vi- a burgonyának. Pedig hát a legtöbb burgonyát nem a mi tótocs- káink fogyasztják, hanem az oly gazdag hírben álló — Németország. A krumplifogyaszás igazi hazája az épp most discőségesen jubiláló Vilmos császár birodalma,

melynek 60—70 millióra rugó lakossága egy esztendő alatt kerek félmilliárd métermázsa burgonyái eszik meg. Ebből a rengeteg krumpliból egy- németre hetedfél métermázsa esik évenkint, vagyis a császár mindén lojális alattvalója naponkint két kilogramm krumplit fogyaszt, amennyivel nálunk egy egész tót család is beéri. A krumpli után mindjárt a rozs- fogyasztás a legnagyobb Németországban, melyből egy birodalmi lakosra tizennégy kilogramm szá- rcitható minden évben.

— Baleset a díszszemlén. A miskolci tüzérségi gyakorlótéren Li pót Salvator főherceg a minap tartotta meg díszszemléjét. A gyakorlat alkalmává1 suly-os baleset történt közvetlenül a főherceg előtt. Schubert András tüzér közlegény leesett a lováról s a ló ke-, resztülszáguldott rajta. A főherceg azonnal intézkedett, hogy a gyakorlatot félbezsakitsák s maga sietett az összezúzott tüzérnek első segély-ben való részesítésére. Li- pót Salvator főherceg utasítására Schubert Andrást beszállították hordágyon a helyőrségi kórházba, ahol megállapították, hogy a fején több zuzódást szenvedett és a jobb lábát eltörte. A főherceg több ízben tétetet: magának jelenést a szerencsétlenül Járt katona állapotáról.

— Az utcai cipőtisztítás. Azt. binnők, hogy a “legszabadabb” keresetág, az utcai cipőtisztítás, annyira modern “iparág”, hogy nem is származhatott el máshonnan Magyarországba, mint a létért való küzdelemben minden kigondolható pénzszerzési módot ki- fundált Amerikából. Pedig hát ez a mesterség — magyar “találmány” s szeretett hazánkban nullákkor dívott, mikor még a cipő, vagy mint hajdan hittuk e lábbeli készséget, a kamásli, gyűlöletes volt, német ize miatt, minden magyar szemében. Gtcai cipőtisztítók már akkor voltak, mikor még kordovánból készült, ezüstsarkantyus csizmákban fesziteTtek Pest görbe utcáin apáink s nagyapáink. Sőt “intézetük” is volt a derék cipö- illetőleg csizmapucoválóknak. Ezt a csizmatisztitó intézetet Széchenyi basa, vagyis gróf Széchenyi Ödön alapította Pesten az 1862-ik eszendőben. Tagjai csipkés kék dolmányban, díszes csákóban ácso- rogak a város, utcáin s pár kraj- iárért bárkinek kipucolták sáros j csizmáját, miként megcselekszik |mai utódaik, a cipőtisztítók is.