Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-07-12 / 28. szám

t

AMERIKAI MAGTAB REFORMÁTUSOK. LAPJA

28. sz. Julius 12.

megyeházát. A gyűlést megnyitotta s a szavazatszedő bizottság kijelölésével, felolvasta a jelöltek névsorát, melyben az ellenzék egyetlen jelöltje, még a volt alispán sem volt, kit pedig az 1753. évi törvény egyenesen jelölendő- nek ir elő. Természetesen óriási izgatottság tört ki az ellenzéken. Tisza Lajos felugrott, kiment, az ellenzék tombolt, akatonaság bevonult a rend fentartására, Tisza hívei szavaztak a jelöltekre, az ellenzéket a fegyveres erő kiszorította s az adminisztrátor győzött. Az ellenzék másnap a hitelesítés alkalmával a törvénytelen eljárás ellen készült a tiltakozásra. A fegyveres erő másnap Is jelen volt, az ellenzék szóhoz nem juthatott, Tisza kijelentette a tisztikar megválasztását, aztán hirtelen ismét felugrott, elment, a többit elvégezte a fegyveres erő. Akkor az ellenzék az akkori szokás szerint, a királyhoz tett előterjesztést a Tisza törvénytelen eljárása ellen. A fölterjesztést a kancellária lekiidlte a vármegyéhez tárgyalás és jelentéstétel végett, Erre közgyűlés hirdettetett. fis mi történt a közgyűlésen? A kancelláriai leirat felolvasása után az ellenzékiek szólásra jelentkeztek. Tisza Lajos elnök ezt nem engedte. Persze, hogy volt zaj és háborgás. A gyűlést feloszlatta. Másnap ugyanez ismétlődött. Harmadnap a felszólalásra jelentkezőket széksértési kereset alá vonatta s tetemes pénzbírsággal sújtotta. Erre az ellenzékhez hajló egyik aliigyész, az elnöklő adminisztrátor ellen indítványozott széksértési keresetet az elkövetett törvénytelenségekért. Tisza Lajos erre dühbe jött, felugrott, kirohant a teremből s most következett a finálé. Egy szolgabiró veze- tése alatt kivont kardokkal és fertőzött szuronyokkal hajdúk rohantak a terembe s folyt a vér, az ellenzékiek vére. Mintegy tizen súlyosan megsebesültek, neves elit nzéki férfiak, még a volt alispán is. Beöthy Ödön úgy menekült, hogy a' zajra a katonaság is bevonult s ez vetett véget a vad vérengzésnek.

Nos. gróf Tisza István vájjon nem híven követte-e eddig hírhedt ősét ?

BIBLIAI TiECKFKÉP

az egyedüli, a melylvel gyermekének igazi lelki gyönyörűséget szerezhet \ legszebb ajándék ez és öTVRVKkT VASÁRNAPRA szóifi bibliai leckekép ára a posta- költséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban

Amerikai Magyar Beformátusok Tj»pja

235 E IlJtth St,

Nincs többé

kövérség.

Egy német professzor, dr. Kaufmann, aki már régebben foglalkozik az elhízás gyógyításával, figyelemreméltó kísérleteket tesz az általa föltalált “ Leptynol ”-lal. Kaufman dr. tapasztalatai felkeltették a tudományos világ érdeklődését is e szer iránt, a mely tulajdonképpen egy palladium-pre- paratum és injekció formájában juttatják a testbe. Egy negyed év leforgása óta körülbelül 200 esetben fecskendezték be a preparátumot, a melyekből 30 esetet maga a föltaláló kezelt; a kezelés csaknem kivétel nélkül nagyszerű eredménvnynel járt nagyarányú elhizásokaiál, amikor is, természetesen, a táplálkozás szigorú megszorítása segítette a hatás előidézését. Gyakran heti 3—5 kiló súly veszteség mellett az általános érzés teljesen kielégítő volt, sőt minden injekció után különösebb iideség és jóérzés állott be, a mi lehetővé teszi a diétikus életmód könnyű elviselését. Volt eset, a mikor a páciens éhség-érzete meg lépőén megcsappant a kezelés idején, réhányan pedig valójában azt képzelték, hogy a levegőből is meg tudnának élni, oly kevéssé vágyakoztak az evés élvezetére. Hozzájárult a kúra nagyszerű eredményéhez az is, hogy azelőtt rendszerint könnyen elfáradó egyének, kik félóráig sem voltak képesek járkálni, a befecskendezések után a fáradtság legcsekélyebb érzése nélkül tettek meg napjában 30 kilométernyi utat és ez a turisztika bizonyára hathatós segítője volt a szernek a kilók számának apasztásánál. Kevésbbé kövérek természetesen, kevesebb palladium fogyasztása után is célt érnek. Dr. Kauffmann a saját magán végzett kísérletekkel bizonyi tóttá, hogy a szere teljesen ártalmatlan ; az idők folyamán egy egész gramm palládiumot fecskendezett magába a tudós anélkül, hogy szervezetében a legkisebb rendellenességet, tapasztalt volna. Gondosan követett diétikus életmóddal párosulva, Kaufman szerének kitűnő hatása elmatad- hatatlan; valószínű, hogy a jövőben sok hölgy és ur a német tudósnak fogja köszönni karcsúságát.

Katonatörténet.

Fegyverben, délcegen, Bosznia határán Benedek Boldizsár lezuhant a vártán;

Egy golyó süvített ágon át, bokron át, fi egyszerre csak piros vér áztatta zubbonyát. Boszniai bércen meg kell halni már most — ‘"Küldjétek katonák Szekeres Pál Jánost !”

‘"Szekeres Pál János, kenyeres pajtásom,

Te pennádra bízom világtól válásom;

Írjál két levelet, egyet éd’s anyámnak,

Egyet én szerelmes, hűséges mátkámnak. .. fid’s anyámnak Írjad: Öreganyám lelkem, Kincseket gyűjteni messzi útra keltem, Megbabonázott az aranyhegyek álma,

S elhívott, elhívott idegen világba —

Édesanyám asszony, csak várjon, csak várjon, Hazajövök én még egy jövendő nyáron:

Aranyos hintó hoz, káprázatos fénybe,

Rácsos kiskapunkon ugv fordulok én be,

Hogyha vár, úgy később, hogyha nem vár, előbb. .. A mátkámnak írjad: Szkeres Pál Rózsa,

Bocsáss meg, hogy búdnak lészek okozója,

Az én gonosz vérem nem hagyott pihenni, Valakivel innen, le kellett hát menni;

Nagy, messzi mezőkre vagyon indulásom,

Ne kapd a szemedet azért könyhulláson — Egyetlen szerelmem... hü szived, ha lázad,

(Mi, találsz különbet, nem egyet, de százat,

Hagyj engem elmenni a felhővel, árnynyal,

S áldjon meg az Isten minden áldásával...”

Már csak szeme beszél, lelke messze szálldos,

Beszól a templomhoz, a patakhoz, fához,

Bejárja a honi, ismerős vidéket,

Te szegény székelyföld, be szeretnek téged Még halódó fiad is neved sóhajtja, fis boldog rnosolylval zárul össze ajka.

Szekeres Pál János hőse az ezrednek.

De a könviii haj, mégis megerednek,

Nagy, nehéz könycseppek buzognak szemére, fis ezeket írja levele szélére:

“Lelkem jó rokonim, zokogjatok sirva ,

Nem ugv van a levél, ahogy meg van írva,

Cseppet se áltasson reménytelen remény,

Ássák nieg a sirját kősziklák tetején — Hozassátok ti is otthon a harangot,

Hozassátok meg a nagy, bucsuharangot.

Búgja bánatosán a Maros völgyébe,

Meghalt Ősmarosszék legelső legénye; fis te húgom Rózsa, ha a sors úgy mérte,

' Zsolté ros nagy misét szolgáltassál érte,

S küld egy cseréprózsát, könnyeddel öntözve, Hadd ültessem el az idegen rögökbe, lladd álmodjon itt is, a te két orcádról,

Mélázó Marosról, hamvas Hargitáról...”

Kiss Menyhért.

New York