Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-07-05 / 27. szám
A AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 27. sz. Julius 5. VOL. XIV. JULY 5, 1913. No. 27 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: *S5 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév. LADTSLAUS HARSÁNYI Lakás: 236 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési Arak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARTAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3. Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. i SUSS A KERESZTYÉN DIÁKOK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK KONFERENCIÁJA. Ott állottunk hárman az indulni készülő hajón és először tekintettünk végig a csendes, napfényben tündöklő tengeren. S vissza- szálltak gondolataink még egyszer az otthon hagyottakra, Magyarországba és aztán előre, a hova készültünk, Amerikába. S azután felzendiilt ajkunkról a dicséret : Ő az Ur, csodák csodája Ő az Ur, mennyek királya... Azok a honfitársaink, a kik nem ismerték a diákszövetséget és ennek a konferenciának a fontosságát, amelynek elébe néztünk, kétkedve bocsátottak minket útnak. Érdemes-e ilyen nagy utazásra, tengerre, Amerikába menni — egy hétre, egy gviilés kedvéért ? Mi, akik a Magyar Evangélium Keresztyén Diákszövetség képviseletében elindultunK a világgyü- lésre, egy percig sem kételkedtünk abban, hogy érdemes-e. Hittük, hogy csodálatos, nagy dolgokat fogunk látni a konferencián, mert tudtuk, hogy Isten és az országa volt az, mi bennünket oda gyűjtött. Ugyanakkor szállott partra már Amerikában egy másik csoport diákszövetségi titkár és vezető, más nemzetek képviselői és napnap után mind újabb és újabb vendégek érkeztek a világ legkülönbözőbb részéről New Yorkba tartó hajókon. Május 31-én már 400 körül voltunk. Ott voltak Európa szinte valamennyi államának képviselői, Kina, Japán, India, Egyiptom, Délafrika, Ausztrália keresztyén diákmozgalmainak képviselői, — s mindezek érdemesnek tartották megtenni azt az utazást ezért a gyűlésért. Mi volt hát ez a gyűlés? — Egy gyűlés, a mely mozgásba hozta 40 különböző nemzet diákságának vezetőit; a melynek tagjai tiszteletére az Egyesült Államok elnöke parádéra rendelte ki a West- point katonai akadémiát, amelyet a kínai köztársaság másodelnöke hosszú levélben üdvözölt s melyre fényképét is elküldte, a melyen a görögkeleti egyház konstantinápolyi pátriárkája követtel képviseltette magát, amelynek talán legfigyelmesebb tagja maga az északamerikai Egyesült Államok elnökének leánya volt. Mi gyiijt- hette ösesze kelet és nyugat szine- jayát egy érdeklődéssel és egy lelkesedéssel ? Hogyha hallottátok volna, a mint beszámoltak azokról a csodálatos eredményekről, melyek már eddig is munkájukat kisérték, arról, hogy milyen csodálatos változások mennek végbe egy-egy nemzet diákságában, hogy hogyan ébrednek fel eddig egészen hitetlen diákok s hogyan keresik és kívánják megismerni Jézus Krisztust; hogyha hallottátok volna, hogyan tanácskoznak a delegátusok a biblia tanulmányozásának legsikeresebb módjai felett s azután láttátok volna hogyan ülnek le valamennyien Isten igéjének olvasására s hogy egyesülnek valameny- nyieli ebben az imádságban : Istenem, Tehozzád mind közelebb... Megláttátok volna, hogy hősök ezek, Isten harcosai, akik már ed lig is sok harcot megvívtak Is énért és az ő országáéit, a kik meg akarják hóditani a moderr diákságot Jézus Krisztus számára, meg akarják ismertetni velük Jé zust mint tiszta, tartalmas és boldog élet egyedüli forrását; sok tapasztalat és sok siker babérja díszíti már őket, de most ezek a hősök letették a kardot és a siker koszorúját is letették Jézus lábaihoz és eljöttek, hogy újabb küzdelemre és uiabb győzelemre készülődjenek. Újabb erőt, fegyverzetet és jelszót attól várnak, akiknek a zászlaja alatt küzdeni akarnak, Jézustól! Nem mondhatok el most többet a konferenciáról, — könyveket Írhatnánk róla, — hadd hangsúlyozzam csak még azt, hogy Istennek legyen hála, Magyarország Keresztyén Diákmozgalma is képviselve volt a gyűlésen és az öt magyar, aki ott jelen volt, nagyobb tűzzel és nagyobb lelkesedéssel tér most \ issza hazájába, nagyobb Írévvel fogja kivenni részét a Jézusért folytatott küzdelemben, mint valaha. Nem fog sok dobé telni és hazánk ott lesz más küzdő nemzetek elülső sorában — az Istenért és az Ő országáért folytatott küzdelemben is. Victor Gabriella bölcsészethallgató. -------o------A CSÖND PARADICSOMA Chicagót, mely fél évszázad alatt az Egyesült Államok második legnagyobb városává fejlődött, általában véve a legzajosabb városok közé sorozzák. Egy lap szerint most a kormány és a polgárság egyöntetűen elhatározták, hogy a lármának ezt a poklát a lehető legrövideb idő alatt a csönd paradicsomává változtatják át. Az a tervük, hogy törvényt fognak alkotni, amelyben kimondják, hogy a teherkocsik kerekeit vastag gummiabronesokkal kell ellátni, a küldöncök, tejes emberek és más hasonló kihordók csak nesztelen gummitalpakon járhatnak, a villa mosóknak nem szabad csöngetni, a gőzhajók csak egész halk sip- jelzéseket adhatn'ak, a házalóknak rém szabad kiabálniok, általában véve szigorúan megtiltják a lármázást. Erre a radikális módszerre az adott okot, hogy a nyugalom után vágyó polgárság mind nagyobb számban és mind hevesebben tiltakozott a városban uralkodó idegpusztitó zaj ellen. Az éjszakai csönd megőrzése végett egyszer már megtiltották az automobiloknak a hangos berregést és iilkölést, de akkor meg a kakasok ukorékolása miatt kezdtek panaszkodni. Egy panaszos azt állította. hogy a szomszédja nem kevesebb, mint busz kakast tart, a melyek egy negyedóra alatt száztízszer kukorékolnak. Hogyan se- gitsenek ezen? Egyik javaslat a másikat érte, mig végül is úgy oldották meg a nehéz kérdést, hogy könnyű operációval eltávolították a kakasok hangszálait, miáltal örökre .elnémultak. De azért nem tagadták meg a természetüket: reggelenkint továbbra is büszkén fölcsapták fejüket és kitátották a csőrüket, hogy elzengjék himnuszukat a fölkelő nap üdvözlésére, a trombitaszerüen hangzó “kuku- riku” helyett azonban csak halk susogás tört ki torkukból. A chicagói lapok egyébként a legnagyobb elragadtatással Írnak a kormány tervéről, amely a várost, óriási forgalma ellenére is. a világ legkellemesebb helyévé fogja változtatni. BÁCSKAI FURFANG. Bácsmegye egyik nagyobb városában történt a következő eset: Egy tréfás úriember, aki h’va- talnok is, elhatározta, hogy egyszer ő is összeköti a hasznosat a kellemessel. Névnapjára rendesen mulatság volt a házánál. Ez volt az a kellemesség, amihez ezúttal a hasznosat kapcsolta egy kis bácskai furfang segélyével. A mulatság vége felé megdöbbenve pa- naszkodta vendégeinek a házigazda, hogy nem tudja a cigányokat kifizetni, mert bugyellárisát beleejtette a kútba. A vendégek egyike azonnal kisegítette a gazdát zavarából. Ez úgy éjfél után történt s nemsokára eloszlottak a vendégek s aludni tért a ház népe. De mi történik? Vagy egy félév múlva sötét alakok jelennek meg a ház kertje alatt a nyári éjszakában. A rejtélyes alakok nesztelenül átmásznak a kerítésen s L pva felmennek az udvarra. Nagy örömmel tapasztalják, hogy a házőrző kutya benn szorult valahol, konyhában, kamrában vagy szobában, mert se hire, se hamva, nem zavarja őket. Az éj lovagjai aztán nekiestek a kútnak s merik a vizet lehető csöndben, fáradhatatlanul.Annyit dolgoztak, hogy már a kertet is ellepte a viz, s kiszedték az iszapot is a kutból az utolsó csöppig, de bugvelláris csak nem került meg. Nem is kerülhetett, mert ott pihent a gazda oldalzsebében. Természetes, hogy az önkéntes huttisztogatók a cigányok voltak, akik hallották a gazda szavait a tárcának állítólagos kutbaessésé- í ől s a jó fogás reményében — kitakarították a gazda kútját alaposan, ingyen. Másnap az egész város kaen- eott a felültetett cigányokon, a f ik talán még most is szégyenük ai esetet.
