Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-07-05 / 27. szám
XIV. ÉVFOLYAM, 27. SZ. NEW YORK, N. Y. 1913 JULIUS 5. VOL. XIV. No. 27. AZ .AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Editor: Rév. LAD. HARSiNYI 235 East 115th St. New York, N. Y. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879. JULIUS NEGYEDIKÉN. Julius 4-én fogadott hazánk, az Egyesült Államok legszebb, legnagyszerűbb emlékünnepét üli. E nap a szabadság, a függetlenség kimondásának a napja volt. E naptól fogva az amerikai angol gyarmatok megszűntek Angliának, az anyaországnak hűbéresei, adófizetői lenni, mert Istenben való erős hittel fegyvert ragadva, kimondották, hogy függetlenítik magukat és függetlenségükért, szabadságukért életüket és vérüket is készek feláldozni. Uj hazánk történelmének lapjai ez örök emlékezetű nap eljöveteléig csak zsarnokságról, elnyomatásról, majd e nap eljötté után véres csaták, hősies tettek nyomán kisarjadt szabadságról szólnak, az áldást hozó, előrehaladást biztositó, a nagy egyenlőség elvén felépült szabad köztársaságról, amely nem is egész másfél század alatt, az egész világ csodájára oly hatalomra, oly gazdaságra, oly tiszteletre tudott szert tenni, a mely vetekedik minden más hataloméval. Julius 4-én a hálás utókor, benszülött és vele együtt bevándorolt is örömteli szívvel, ujjongó lelkesedéssel ünnepli meg e nagy nap emlékét, megemlékezvén a dicső nagyokról is, a kik egykoron nemcsak szóval, de tettel is, fegyverrel a kézben vitték diadalra a szabadság eszméit. Julius 4-én az amerikai magyarság is együtt ünnepel az ünneplőkkel . Julius 4-én mi is örvendünk azon, hogy ez az ország, a mely csak másfélszázados múlt ra tekint vissza, kenyeret és uj hazát adott egy ezer éves múlttal bíró szép ország gyermekeinek. E napon, az Egyesült Államok ez crcmünnepén, annak az ezeréves országnak, az itt élő fiai ökölbe szorított kezekkel, keserű hazavágyódással gondolnak egy elhagyott hazára, a melynek szintén volt julius 4-ikéje, csakhogy március 15-nek hívták, szintén volt egy örökemlékezetü nagy és láng- lelkü fia, csakhogy nem Washingtonnak, hanem Kossuthnak hívták. A 13 amerikai Egyesült Állam és Magyarország egyért harcolt. Az egyik erős akarattal, mindent feláldozó önzetlenséggel mindent elért, a másik szintén erős akarattal és hősiességgel, de az örökös átokként a magyarra nehezedő pártoskodással, mindent elveszített. Másfél millió magyar véreink száma itt Amerikában. És ha e napon mi mindannyian erős akarattal elhatároznánk, hogy innen az idegenből segítő kezet nyújtunk ahhoz, hogy elnyomott hazánk szabadságát, függetlenségét kivívhassa, akkor egy-két évtized múlva, ugyanilyen lelkesedéssel és örömmel megünnepelhetnénk a mi magyar julius negyedikénket is. MUNKÁM TERE: AZ EGÉSZ VILÁG.” Modern korunk egyik legcsodálatosabb alkotása, a világ legnagyobb és legtökéletesebb hajója az “Imperátor” a múlt héten tette meg első útját. — És valóban, a csodás hajónak az orrára egy oly jelmondatot Írtak, a mely méltó arra, bogy emléke..jetiinkbe véssük, hogy egész életünkben kövessük. Az uj hajóóriás orrán ott díszeleg a büszke mondat (“My Eicht tbc World”), “Munkám tele az egész világ.” Az Imperátor, ez a csodálatos hajóóriás, melyet a tenger felhőkarcolójának neveztek el, valóban méltó alkotás ahhoz, hogy ily büszke jelmondat díszeleghessék az orrán. Ez a hajó 11 emelet ma- magasan áll ki a vízből, dróttá,lan távirója oly távolságokra tud hirt továbbítani, hogy a tenger kellő közepéről is üzenetet küldhet egyszerre mindkét szárazföldnek, olyan horgonyokkal van ellátva., a melyek egyenként 25.000 fontot nyomnak és egy tengernagy és öt kapitány vezeti ezt a hajóóriást. Ez a hajó, korunk legújabb csodája,, büszkén, bátran szeli át az óceánt, utasai közül pedig nem egy eltűnődik, elgondolkozik a hosszú hajóút alatt azon, hogy mit is jelent az a pár angol szó a hajó orrán, m a pár szó, a mely az angol nyelvben jártasak előtt is oly különösen hangzik. A tengeren való utazás aggódással, félelemmel tölti el a legtöbb ember szivét. Köd, zátony, jéghegy, vihar olyan ellenségek, a melyektől még a legedzettebb tengerészek is rettegnek, de azért a hajóknak menniük kell, mert munkaterük az egész világ. Az Imperátor, ez a csodás hajóóriás, az emberi ész, emberi munka teremtménye, mi pedig gyarló földi emberek az Isten teremtményei vagyunk. Az Imperátor leküzd minden veszélyt, akadályt, nem ismer távolságokat, ha, célja elérésről van szó, éppen igy nekünk embereknek, az isteni teremtményeknek is le kell küzde- nünk minden bűnt, a mely veszélyként élénkbe tódul, le kell küzdenünk minden akadályt, mely bitünkben megingat bennünket, nem szabad távolságokat ismernünk, midőn jobb sorsunk útjait keresve, az isteni gondviselés más országában, idegen földön jelöli ki boldogulásunk helyét. Idegen országban, idegen népek között élünk. A föld, a mely kenyeret ad, nem a mi szülőhazánk, a nép nyelvét nem ismerjük, a szokások, a mindennapi élet, a munkaviszonyok idegenek előttünk, életünk örömtelen, lelkűnkben ott ég a hazavágyődás tüze, szivünkben örök lánggal ég a szülőhaza szeretete es mégis minden veszélyt, akadályt legyőzve, minden hazavágyódásunk dar cára is itt esszük az önkéntes száműzetés kenyerét, mert “munkaterünk ;áz egész világ.” Az Imperátor büszke jelmondata legyen itt az idegenben a, mi jelszavunk is, a csüggedés és keserűség nehéz óráiban, a szülőhaza utáni vágyódás szomorú perceiben gondoljunk e szavakra,, a melyek kell, hogy uj reménységgel töltsék el sziveinket, uj bátorságot, uj erőt, uj hitet ébreszsze- rek bennünk, megértetvén velünk, hogy boldogolásunk útja, helye, az egész nagy világ.
