Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-05-31 / 22. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 22. SZ.

NEW YORK, N. Y. 1913 MÁJUS 31.

VOL. XIV. No. 22.

AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA,

Editor:

Rev. LAD. HARSANY1 285 East 115th St. New York, N. Y.

OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON _ PUBLISHED EVERY SATURDAY.

Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879.

A japán kérdés és a bevándorlás

Califomiában a minap törvényt hoztak, melynek értelmében a jövőben sem a japánok, sem a kínaiak, sem más, a sárga fajhoz tartozók földbirtokot örök áron meg nem vásárolhatnak. Ahoz, hogy ennek az államnak ezt a különös törvényt jóga volt meghozni, kétség sem férhet, mert hisz e törvénynyel csak azt akarták igazolni, hogy államukat féltik a japán térhódítás elől, féltik attól, hogy egy napon a japánok túlsúlyra jutva, függetlenítik magukat, alárendelt szerepet juttatva az ott élő fehéreknek.

Az uj törvény meglehetős nagyfokú és ismét el kell ismernünk, hogy jogos felháborodást idézett elő Japánban, hol a nemzeti büszkeségében megsértett nép tiltakozó gyűléseken Amerika ellen tüntetett, háborúra tüzelve a közvéleményt.

A japán kérdés tehát meglehetősen elmérgesedett, úgy, hogy már a nagy napilapok is hasábokat írnak a háború lehetőségéről.

Ennyi a tény és bár látszólag nekünk, a bevándoroltaknak, e kérdéshez nem sok hozzászólni valónk van, mégis érdekel az bennünket, mert egyes nagy lapok ezt az ügyet arra használják fel, hogy többé-kevésbbé bevándorlók elleni hangulatot csináljanak. Az egyik legnagyobb lap ismét a régi mesével áll elő, hasábokon keresztül siránkozva a felett, hogy a bevándoroltak menynyi pénzt (arról persze nem ir, hogy keserves munkával megszerzett és nélkülözések árán meg takarított pénzt) küldenek évenként szülőhazájukba. A japánokról és kínaiakról azt Írja, hogy naponként 50 centből élnek és hogy évenként 40 millió dollárt küldenek haza,, sőt a legnagyobb részük aranypénzt gyűjt és azt viszi vagy küldi haza, s igy természetesen nagy közgazdasági károkat okoz az országnak, illetve az államkincstárnak, a mely kétség- beesetten látja arany lapjának ez utón való csökkenését.

Természetes és azt hisszük, hogy mondanunk sem kell, hogy ízeknek a siránkozásoknak semmi komolyabb alapjuk nincs, inert hisz a dúsgazdag ' -vesült Államok közgazdasági t ben vajmi kevés szerepet jál ez a pár millió, ellenben magi z ügy, illetve annak ilyen mán való

megvilágítása mégis alkalmas arra, hogy az amerikai közvéleményt ne csak a japánok és a kínaiak, szóval a sárga faj, hanem egyáltalán a bevándorlás ellen izgassák. Az amerikaiak nagyon is jól tudják, hogy 100 bevándorolt közül 99 csak azért jött át a nagy vizen, hogy itt jobb munkát, jobb keresetet, jobb megélhetést szerezzen, olyan megélhetést, a mely nemcsak a napi kiadásokat fedezi, hanem lehetővé teszi a kereset egy tetemes részének a megtakarítását is. Sőt az amerikaiak azt is nagyon jól tudják, hogy a bevándoroltak által megtakarított összeg háromnegyed része kimegy az országból, szegényebbé téve az által az Egyesült Államokat, de ugyanakkor gazdagabbá téve azokat az országokat, a melyeknek szorgalmas szülöttei az idegenben görnyedezve, ragaszkodással és szeretettel gondolnak az elhagyott hazára.

A földéhes japánok elleni akcióból ime rövidesen igy lesz ismét egy bevándorlási kérdés, a melynek előrevetett árnyékaként jelennek meg e célzatos irányú cikkek.

így hát bár a japán kérdés bennünket közelebbről nem is érdekel, mégis foglalkoznunk kell azzal, mert egy bizonyos fokú idegen gyűlöletet láthatunk a kérdés kezelésében, mert hiszen az sincs kizárva, hogy ma a japánokkal szemben járnak igy el, holnap pedig a többi szintén nem kívánatos bevándorlókkal.-----o----MAGYAR TALÁLMÁNY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HADSEREGÉBEN.

Sokat Írtak a nagy amerikai napilapok néhány nap előtt gróf Széchenyi Lászlónak, Wanderbilt Gladys férjének arról a tervéről, hogy elköltözik Budapestről Londonba. Ez a hir ilyenformán nem felel meg a valóságnak, amennyiben a budapesti Andrássy-uti villa megmarad Széchenyi kezében, de tény, hogy a házaspár Londonba fog költözni és Budapesten úgyszólván csak . látogatásokat fognak tenni. Ennek az elhatározásnak érdekes háttere van. Néhány mágnás, akinek élén gróf Széchenyi áll, konzorciumot alapított, hogy egy magyar mérnök találmányát értékesítsék. A magyar mérnök neve Berger Keresz- tély, egyike a legzseniálisabb feltalálóknak. Két világraszóló találmánya van. Az egyik a viz alatti telegrafálás drótnélkül, a másik inkább hadügyi jelentőségű, a mennyiben ő képes olyan torpedó szerkezetet előállítani, a melyet, ha kilőnek a hajóról, tetszés szerint ir/inyitható. A nagyközönség talán nem is képes rögtön átérteni, hogy milyen fontos találmányról van §zó. Ugyanis ez eljárás mellett nem fordulhat elő, hogy egy torpedólöveget hiába lőttek ki, a mely esetben ezrek mennek veszendőbe. A találmány értékében is milliókat jelent és hogy milyen komoly ügyről van szó, bizonyítja, hogy Bergerrel az Egyesült Államok kormánya nemcsak szóba állt, hanem találmányát meg is szerezte. Maga Berger vezeti a haditengerészet virginiai arzenáljában a kísérleteket, a melyek fényes eredménynyel kecsegtetnek. A másik találmányt, úgy látszik, nem sikerült Amerikában elhelyezni. Ellenben a magyar konzorciumhoz egy angol tőke- pénz-csoport is csatlakozott, a melynek célja a találmány gyakorlati kihasználása. Világmono- poliumot csinálnak belőle á la Marconi és mint hírlik, maga a társaság fogja az üzemet felállítani. Hogy ezek a tervek mennyire komolyak, azt bizonyítja, hogy pl. Vanderbilt is részes a társaság alapításában. Érdeklődéssel várhatjuk a meginduló üzemet, mivel az magyar ember zsenialitásának lesz újabb bizonyítéka.-----o----ELSZÁMOLÁS

a daytoni árvízkárosultak javára begyült összegről.

Lapunk múlt heti számában kimutattunk $231.95 ezideig begyült összeget. E héten nem folyt be újabb adomány.

Mint értesülünk, egyes helyeken még folyik a gyűjtés és éppen erre való tekintettel kérjük minn- azokat, kik a gyűjtés nemes munkájában részt vesznek, szíveskedjenek adományaikat most már sürgősen beküldeni, hogy a begyült összeget rendeltetési helyére eljuttathassuk.