Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-05-17 / 20. szám
é VOL. XIV. MAY 17, 1912 No. 20. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church In the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANY1 LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: *S5 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSANYI Lakás: 235 E. 115th St„ New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............12.00 Magyarországra egész évre...$3.00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. A HÉT SZENZÁCIÓJA. Az elmúlt héten két nagy szenzációja volt New York városának, két olyan szenzációs esemény történt, a mely nemcsak bennünket new yorkiakat érdekelhet, hanem az Egyesült Államok minden rendű és rangú lakóját is. Mind a két szenzációs esemény New York város rendőrségének a kebelében történt. Az első esemény az, hogy Whitman a közismert erőskezü főügyész folytatva a rendőrség elleni hadjáratát, a vádlottak padjára ültetett négy rendőrfelügyelőt, négy magas állású, eddig köztiszteletnek örvendő rendőrtisztet és bebizonyítván róluk, hogy hivatalos hatalmukat arra használták fel, hogy egyeseket megzsaroljanak, el is ítéltette őket 1—4 évi fegyházra és 500-500 dollár pénz- büntetésre. Egy esztendő óta, amióta a Rosenthal féle gyilkosság történt, számos rendőr és rendőrtiszt került a vádlották padjára, onnan pedig a börtönbe, fegyházba. Sőt, Whitman ügyész még mindig bi4 ^ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 20. sz. Május 17, zik abban, hogy a zsaroló banda vezetőjét is rövidesen leleplezheti, megtisztogatván a máris rosszhirü new yorki rendőrséget a szeny- nyes, enyveskezü, éppenséggel nem oda, hanem, a .fegyházakba való elemektől. A másik eset is a rendőrség kebelében történt. New York városának alsó részén, a hírhedt olasz negyedben ismét háborúba keveredett két a rendőrség előtt jól ismert bandavezér. A közelben posztoló két rendőr, kötelességét teljesitve, nyomban a helyszínére rohant, de még mielőtt fegyvereiket használhatták volna, őket is leteritették az egyik bandavezér jól irányzott lövései. Egyikük ott a helyszínén, a másik 24 órával később kórházán halt meg. Ha egy nagy város, mondjuk New York, Chicago, Cleveland vagy akár a tiszta városnak elismert Budapesten végig megyünk egyes utcákon, annyi piszkot, annyi szennyet láthatunk, hogy nagyon könnyén készen lehetünk a városról alkotott véleményünkkel és megállapíthatjuk, hogy ez a város piszkos, bűzös, egészségtelen. Ugyanígy vagyunk New York városának rendőrségével is. Nap-nap után csak a;.t halljuk, ez és ez a rendőr avagy rendőrtiszt visszaélt a hatalmával, zsa-^ rolt, meg hagyta magát veszteget-! ni, bűnt követett el. Szóval kön' nyen véleményt mondhat! rendőrségünkről, megállapít róla, hogy erkölcsileg züllött t nem áll hivatása magaslatán. Éj pen úgy, a hogy egy nagy vár< Zeg-zugos piszkos utc’i alapjá nem szabad az egész városról képet alkotnunk, éppúgy nem szabad egy nagy testületről véleményt mondanunk, elitélnünk azt csak azért, mert akadnak kebelében egyések, a kik bűnösök, elve-1 temültek. Az érem egyik oldala, a hét egyik szenzációja megmutatja a züllött, a bűnös rendőrséget, de ha az érem másik oldalát is megtekintjük, ott látjuk a két kötelességét teljesítő rendőr hulláját, mintegy figyelmeztetésül, hogy ne Ítéljük el az,t a testületet, a mely élete árán is őrködik vagyonunk és életünk felett. természeti szépségeit. Szó sincs róla, az az angol tudós nagy szolgálatot tett hazánknak, de a szolgálatait részben, vagy tán egészben megfizettette és igy bármilyen nagy magyarbarát is legyen az a tudós tanár, a legjobb akarat mellett sem mondhatjuk el róla, hogy a mit tett, önzetlenül, a magyar faj és nyelv iránt szeretetből tette. Texas Cityben, a távoli délen él egy amerikai lelkész, Dr. C. R. Nugent, aki rajongó szeretettel vesz körül mindent, ami magyar. Mint tudjuk, arra felé nem igen élnek honfitársaink és igy csak elvétve hallhat ez a magyarbarát lelkész magyar szót. Ennek dacára is Rev. Nugent alig egy-két évi buzgó tanulás után, tisztán csak a magyarság iránt táplált barátságból, szeretetből megtanult magyarul. Legutóbb egy magyar költemény angol fordítását küldötte be hozzánk, hogy előttünk is igazolja, hogy a tanulásban mily szépen halad előre és hogy még mindig nagy barátsággal és nagy szeretettel viseltetik minden iránt a mi magyar. Ha arról az angol tudósról, nagyon helyesen többször megemlékezek a magyar lapok, akkor tu- do'Wásu] Up]i nniök azt is, hogy >■ ’él e kis városában él ' 'elvű lelkész, aki ;s minden rek- t.tel veszi párt ágot. a inaira néha oda— Derék, nagyon derék emberek — folytatta Sukri.— Alig 250 grammnyi napi kenyérádag jutott fejenkint, húst pedig nem ehettek, mert nem volt só. Utoljára már isak 30.000 harcosom volt és élelmünk is kifogyott, a török lakosság is éhezett. Csak éppen a keresztyének és az idegenek nem szenvedtek szükséget, mert a mi ételadagjainkat átengedtük részükre, csak hogy szükséget ne szenvedjenek. A meghódítás nem demorilázta katonáimat, de sokat szenvedtek, mikor az élelmiszerekkel dúsan megrakott társzekerek előttünk elvonultak az —- ellenségek táborába. Mindaz, a mit katonáim fegyelmezettlenségeiről Írtak és beszéltek, egyszerűen mese. Igaz, hogy a hidat a levegőbe röpittettem, a lovakat leölettem, mert az kötelességem volt. Bűnös volnék, ha mindent el nem követtem volna, hogy az ellenség minél nehezebben jusson a vár birtokába, de nem igaz az az állítás, mintha én mindezeket a vár föladása után rendeltem volna el; ez már becstelen cselekedet lett volna. Arra a kérdésre, hogy a végső ellentállás miért tört meg olyan hamar s vájjon ennek okát nem a török csapatok gyöngeségében. a vagy az ostromló hadsereg ügyességében ketl-e keresni, Sukrin pasa, végigsimitgatván elborult h m lokát, igy felelt: —Erről még most nem nyila :- kozhatom.,. Mikor elváltunk — Írja a hadi tudósitó—újra mosoly jelent meg az ajkán és egész személyisé"e és lénye valami nemes, arisz okrati- kus előkelőséget fejezett ki. MAGYARBARÁTOK. A napokban a hazai lapok sűrűn írtak egy angol tudósról, aki megtanult magyarul és a magyar kormány anyagi segítségével Ang ia egyes városaiban előadásokat ártott Magyarországról, ismer- :etvén annak közjogi helyzetét, \SA. Luig iiarzini, a hírneves olasz haditudósító a minap meglátogatta Sukri pasát a szófiai Splendid Hotelben, ahol Drinápolv hősi védelmezőjét ez idő szerint fogolyként őrzik. Erről a látogatástól számol be lapjának a kitűnő újságíró. Udvarias mosolylyal ajkán fogadta Sukri a vendégét, de e mosoly mögött nem volt nehéz észrevenni a fájdalmat, amelyet takarni akar. Elfoeatásának történetét úgy adta elő. mint azt annak idején mi is megirtuk. Sok keserűséget okoznak neki azok- I a különféle kérdések, melyeket i tapintatlan és kiváncsi látogatói intéznék hozzá. — Most nem nyilatkozom! — mondotta Sukri. — Lesz majd erre alkalom és idő. de most nem beszélek. Egyszerű hadifogoly vagyok, a háborúnak még nincs vá ge. tehát hallgatnom kell. Önmagáról soha sem beszél, de annál többet katonáiról és tisztjeiről: Felkérjük mindazokat a Nt. lelkész urakat és egyháztagokat, a kik az árvízkárosultak részére való gyűjtés nemes munkájában részt vesznek, hogy adományaikat és gyüjtőiveiket hozzánk mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy ml azt lápunkban nyugtázhassuk. A SZERKESZTŐS ÉG. BIBLIA ILECKEKÉ1’ az egyedüli, a melylyel gyermekének igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA szélé bibliai leckekép ára a posta- költséggel együtt CSUPÁN 20 CENT. Megrendelhető a kiadéhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 2.15 K I lötb St New York
