Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-01-11 / 2. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 2. sz. Január 11. heti későbbi nemzedékek világá­ba. Ez a bizonytalanság az az álla­pot, mikor a valóság köpönyegé­ben röpköd minden valótlanság és a hazugság orvét cipeli a valóság. Ez az a megzavart, bomlottan ke­tyegő idő, mikor az emberek a ha- jókötélnyi füllentést is át tudják huzni a legfinomabb tü fokán. En­nek a lázas, izgalmas állapotnak nincs egyéb orvossága — a bizo­nyosságnál. De mielőtt felgördül e bizonyosságról a rejtelmes füg­göny, vájjon nincs-e okunk felsó­hajtani az egyszeri plébánossal, a kinek szava járása volt: — Jobb öcsém, ez a kis bizonyos! De igy: — Jobb, öcsém, ez a kis — bi­zonytalan !-----o----­A MODERN HADVISELÉS KÖLTSÉGE. A nagy drágaságban, a mely a balkáni háború révén mireánk is lesújt, érdekes tudni, hogy volta­képpen mibe is kerül egy háború a nemzet zsebének. A statisztika szerint Európa az utolsó 37 esztendőben nem keve­sebb, mint 444 milliárd koronát adott ki a fegyveres béke fenntar­tására. Egy angol katonai szaklap mely most megcsinálta ezt a szá­mítást, érdekes adatokat közöl a legutóbb lezajlott háborúk költsé­geiről. Az orosz-japán háború, mely 1904. február hónapjától 1905 szeptember hónapjáig tartott,nem kevesebb mint tiz milliárd koro­nába került, amiből hat milliárd korona esik Oroszországra. Csu­pán a japán hadi és kereskedelmi flotta vesztesége fölér egy mil- liárddal. Oroszországnak ez a ne­gyedik hadjárata volt az utolsó 65 esztendőben. A törökök ellen vívott első háborúban 1828-ban Oroszország 400 millió koronát költött és föláldozta százhúszezer ember életét is A krimi hadvise­lés, a melynek költségéből, Orosz­országon kívül Angliára és Fran­ciaországra is esett egy rész, az összes költség 6010 millió korona volt és 485.000 ember veszett oda. A legutóbbi orosz-török háború 1876—7.7-ben nem kevesebb, mint 3900 millió koronába került az orosz nemzetnek és 180.000 kato­nájába. Anglia 1560 milliót fize­tett meg a krimi háború költségei­ből. de az összeg szinte kevésnek látszik, ha a búr háború költségei­vel hasonlítjuk össze. A délafrikai hadviselésre, a melynek vége Oranje szabadállam és Transzvál anneksziója lett. 4238.960.000 ko­ronát költött Anglia; heti kiadása 30 millió korona volt. Harminc­két milliónál többet szedett el hetenkint Amerika a függetenségi harcban az angol államkincstártól Az anyaországnak pedig áldoznia kellett erre a háborúra, mely vé­gül is a nagy gyarmat elveszítésé­vel végződött. Az egész összeg 2420 milliárd korona. De mind­ezek az összegek eltörpülnek a mellett az összegek mellett, a me­lyeket a német-francia háború 1870-71-ben fölemésztett A hábo­rú a franciáknak egészében 6320 millió frankba, hetenkint 140 mil­lió frankba került. Ezzel szemben a napóleoni háborúk aránylag kevésbe kerültek Franciaország­nak. A nagy hadviselés, amelynek a waterloi katasztrófa vetett vé­get. 5100 milliójába került a fran­ciáknak. E költségek nagy részét azonban a szövetséges államok fi­zették; Sokkal többe került Ang­liának az a háborúja, a melyet Napoleon ellen viselt, mert Ang­liának ebben a háborúban több kisebb országot is kellett támo­gatnia. A mikor aztán Napoleon elbukott, a bukás Angliának cse­kély 16.620 millió koronájába ke­rült. A jövő háborúban a költsé­get nagy mértékben megnöveli a tengeri haderő. A drága hajók­nak elkerülhetetlen elpusztulása hajlatlan összeget fog fölemészte­ni. Hogy ez mennyi lesz, azt már előre meg lehet állapítani hozzá vetöleg a nagy tengeri hatalmak­nak piai tengerészeti költségbeté- séből. így az idei angol költség- vetés az utolsó tiz esztendő alatt 680 millió koronáról 900 millió koronára emelkedett Az Egyesült Államok e költsége ugyanaz alatt az idő alatt békében 320 millió koronáról ötszázhuszra szökkent fel. A FRAKNÓI VÁR FEGYVER­TÁRA ÉS A TÖRÖK KÚTJA. A BRIDGEPORTI MAGYARSÁG KITÜNTETÉSE. Igazán és nagy örömünkre szol­gál .hogy arról adhatunk hirt, mi­szerint Bridgeport, Conn, város polgármestere Dezső János honfi­társunkat a város egyik tisztvise­lőjévé nevezte ki. A kik Dezső Jánost, mint igaz magyar embert, mint a közügyek hü harcosát, mint az ottani ref. egyház egyik legbuzgóbb tagját ismerik, jól tudják, hogy valóban méltó férfiút ért e kitüntetés. Ez utón is legjobb kivánatain- kat küldjük lapunk régi jóbarát­jának. Dezső János urnák. Lapunk egy régebbi számában már megemlékeztünk Fraknó hi­res várának kincstáráról és Lut­her boráról. Ez alka'ommal nem lesz érdektelen, ha a Magyaror­szágon páratlan fegyvertárról és az ugyanott levő hírneves török kútról megemlékezünk. A fraknói vár ötemeletes épületében, mely négyszerié nagyobb az ugyancsak teljes korhíiségében megőrzött gróf Andrássy Dénes féle krasz- nohorkai várnál, rengeteg meny- nyiségü hadi felszerelést találunk, melyekkel még most is egész zászlóaljakat lehetne felszerelni. Számtalan olyan fegyver, mely a török, osztrák, francia és porosz hadseregekben valamikoor 'Hasz­nálatos is volt. megtalálható e be­cses múzeumban, il/etve fegyver­tárban. Az elmúlt századokból és la legújabb korból is igen sok hadi- Ifelszerelés van itt felha’mozva. 'Szén tlstván királytól egész nap­jainkig megtaláljuk az öszses ha­di fegyvereket, melyeket rsak (használtak. Van itt tömérdek dió- ■ fából készült nyilpuska hozzá­való sokféle vesszővel, magyar ké- izi ijjak. hajitó dárdák, forgatha­tó hadicsépek vastüskével, ma­gyar parittya-ijjak, szélpisztolyok és puskák, kézi lándzsák és sisa­kok, várpuskák, szakállas kanó­cok. valamint kerek lakatos zá- várzatu puskák, puskavillák, mus­kétás puskák, különféle szuro­nyok, granátvető puskák, revol- verszerkezetii puskák és macska- fejű mordályok. a1 öl- és hátultöltő lovassági és gyalogsági pisztolyok legalább hatvanféi’íe különböző szerkezettel, melyek között sok czüstveretü is van. A lafettás és kerekes ágyuk száma összesen 21 : vannak közöttük bronz és öntött vaságyuk, lóháton hurcolható kis hegyi ágyuk, hirlövők, mozsár- szerkezetű faltörő ágyuk, bomba- vető mozsarak és ágyuöntésliez való különböző felszerelések Az ágyuk mellett kocsiszámra van­nak elhelyezve a különböző nagy­ságú, vasból vagy kemény már­ványból és kőből készített ágyu- és puskagolyók és zöld üveggrá­nátok. Mindez számos természetű helyi ségben és kazamatákban katonai rendben van elhelyezve. A fala­kon és fegyvertárakban német és magyar diszalabárdok, kétélű pal­losok, lavassági roham-sisakok, gyalogsági vas és rézből készült sisakok, lovassági mellvértek, ra­kétás csatacsillagok, buzogányok és boinbagránátok üvegburkolat­ban. Továbbá egyenes és görbe valamint más lovassági kardok láthatók, tölténytáskák, huszár­tarsolyok, szurokból készült ko­szorúk ostromhoz, lovassági trom­biták és kettős üstdobok, különfé­le harci védőpaizsok vasból, fából és óriási teknőc hátából, huszársá­gi tárcsapaizsok. Temérdek jó­korban levő, lovassági és gráná­tos ezredek által használt és go­lyók által kilyukasztott körülbe­lül negyven darab hadizászló és temetési kornétát is találunk va­v lamennyi a 15 és 16-ik századból, azonkívül a magyar szabadság- harcból is őriznek itt sok hadilo­bogót és jelvényt. A török világból rendkívül sok mindenféle hadifelszerelés van itt összehordva. Ugyancsak itt van elhelyezve Murad szultán nyolc­rudas nagyvezéri sátra, gyönyörű keleti virágokkal hímezve, benne török tábori asztal kecskelábak­kal, mig a sátor négy olda’án dí­szes lófarkos kopják díszelegnek Ezen impozáns külsejű sátoron kí­vül van még egy kisebb sátor is a mely a hagyomány szerint a hé éves háborúban szerepelt Zither porosz huszárgenerálisé volt. To vábbá zöld török prófétai lobogó fölszerelés, török lovassági üstdo­bok és más tábori hangszerek rengeteg számú finom görbe acél kard, elefántcsonttal kirakott drá ga janicsárpuskák, gránátverő tö­rök mordályok .kézi ijjak, török handzsárok és hajitó dárdák. Igen érdekes az Eszterházi Pál herceg nádor által ásatott kút, melynek mélysége hetvenöt öl — Ezen a török foglyokkal ásatott kút kőfaragványos káváját faház takarja. Itt látjuk azt az óriási nagykereket és hatalmas, lábbal taposható malmot,emlynek moz­gásával a foglyok több mint száz öl hosszú láncra függesztett ved­rekkel vizet merítettek. A sziklá­ba vésett török kutban is sok viz van, de nem veszik igénybe, mivel külön vezeték a várban lakó grá­nátosokat bőségesen ellátja vízzel, de használják e kutat, ha nem is a vizéért, a remek páratlan vissz­hangjáért, melynek csodálatos változata eddig egyedül áll a ma­ga nemében. Ugyanis minden szót háromszor, lassú társalgást pedig egyszer ismétli; a nevetést pokoli zajjal adja vissza és ha e vissz­hang helyén egy puskából lőnnek vagy más lövést tesznek, a vissz­hang refrainje hasonlít a pólai hadi kikötő legnagyobb ostrom- ágyúinak dörgéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents