Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-03-15 / 11. szám

4 11. sz. Március 15. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA VoL XIV. March 15, 1913, No. 11. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatársi KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir- ; detés e címre küldendő: ‘ Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 235 E. 115th St., New York. Thelephone 1893 Harlem. Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre...$3.00 HUNGARIAN-AMER1CAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church IT S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication Office: 235 E. 115th St. New York, N. Y. Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Amerikai magyar újságíró sors. Évtizedeken keresztül keserves küzdés, idegölő robotolás a min­dennapi kenyérért és végül mikor a sors szeszélye már gondoskodik a máról és a holnapról is, mikor á nagy munka után, a pihenés követ kérnék, akkor a kérlelhetetlen Ha­lál megállást parancsol. Kohányi Tihamér az amerikai magyar újságírás egyik legelső út­törője volt. Huszonkét évvel ez­előtt alapított, eleinte keserves, — \ a lósággá 1 a mindennapi kenyeret nélkülöző —- küzdelmek közepette kiadott, majd fokról-fokra na­gyobb sikereket él t, ma nagy köz­kedveltségnek és nagy elterjedt­ségnek örvendő lapja hasábjain sokszor szólott az amerikai ma f,Var ságlioz, megjelölve az utat, a me­lyen az emerikai magyarságnak ' a'adnia kell. Kohányi sokat, nagyon sokat dolgozott. Saját Önéletrajzában a ;orok közötti szelíd gunynyal Írja le azt, a mit az amerikai magyar újságírás mesterségében jól isme­rősök annyiszor és annyiszor han­goztatnak. hogy mi’y kiizdelm -s munka, mily keserves kenyér an­nak osztályrésze, a ki újságírásból, ujságkiadásból akar kenyeret, megélhetést szerezni. Két évvel ezelőtt, a mikór a „Szabadság“ 2ü éves fennállásá­nak jubileumi ünnepét ülte Kohá­nyi megfeszített erővel, tulfeszitet1 I idegekkel dolgozott. Megakarta mutatni és meg is mutatta az ame­rikai magyarságnak, hogy a húsz évvel azelőtt kezdetleges formá­ban, szerény eszközökkel megin­dított és nagy küzdelmek árán ki­adott „Szabadság“ mily nagyszerű [színvonalra emelkedett. A lázas munka után pihenésre vágyva hat hónapi üdülés céljából ha^autazót: Magyarországba, honnan boldog­ságtól ragyogó arccal, de teljese, tönkrement idegekkel tért vissza ifjú neje oldalán. Nagy tervekkel, tele életkedvvel vette át isméi lap­ja vezetését. Utolsó nyilvános sze replése a mi Református Egyesii létünk konvencióján volt. hol tar talmas szép beszédben összetartás ra, békés együtt működésre hu: d tóttá az amerikai magyar reform' tusságot. Később a társas ebéde’ is résztvetl, hol éles hangú beszéd ben ostorozta a hazai viszonyoka és végül, mint már annyiszor isme' rámutatott arra a nagy hivatási! a mely Amerika magyarságán vár. Pár nappal később már teljes mértékben kitört rajta a gyilkos kór. Hozzátartozói szanatórium1 • vitték, hol azonban már hiába ke resett bajára gyógyulást. Négy hó­napi betegség után március 10-én megszűnt élni Kohányi. kit az Ui szava egy tartalmas és küzdelmek­kel teli élet delelöjén szólított el az élők sorából. Halálának hírét a „Szabadság“ szerkesztősége sürgönyileg tudat­ta velünk, a melyre a következő sürgöny választ küldöttük: „Szabadság, Cleveland. Kohányi halálával a magyarsá­got és a sajtót pótolhatatlan vesz­teség érte. Fájdalmukban őszintén osztozunk. Reformátusok Lapja.“ I j Temetése óriási részvét mellett ment végbe f. hó 12-én szeidán. (Az idő rövidsége folytán a teme­tésről szóló tudósítást csak lapunk legközelebbi számában közölhet­jük.) * Kohányi Tihamér 1863. március 22-én született, előkelő sárcsme gyei családból. Ifjúkorát ak közép iskolákban eltelt esztendeit Eper jesen töltötte el. majd a budapesti egyetemen, később pedig az eper­jesi jogakndvmián folytatta tanul Hiányait. Közben pezsegni kezdett benne az eperjesi tanuló korából me i . dúlt ujságiró-vér, segédszerk sz tő lett egy nyíregyházai hetilapnál majd munkatársa lett Verhoxay Gyula hires lapjának, a Függet­lenségnek, ahol Reviczky Gyula, Rudnvánszky Gyula és Imzédy László voltak az osztályosai. Később Sepper Kajetan ki p s; lapjához szegődött, itt szán a rá magát az Amerikába való kivár dorlásra, amelylyel megkezd" löt1 küzdelmekkel teli, de végié i !agy sikert hozó munkája, mi? lém a kérlelhetetlen halál a le izeid) férfikorban sírba dönt t IOGYAN ARATHATSZ GYŐZELMET Ha megfeledkeznék rólad, ellu nyagolnak, mellőznek és te e n a nem neheztelsz, nem bánkodól se mi keserűség nem háborgat, ha nem megőrződ szived nyugalma' békéjét: akkor győzelmet aratta1 Ha a jót. amit cselekszel mo'~ gyanúsítják, óhajaidat nem telm sitik, érzelmeidet megsértik, ta"' csodát megvetik, nézeteidet k:> vetik s te mindezt hallgatva, b kén tűröd: akkor győzelmet ar- tál. Ha megtanulod, miként 1 he panasz nélkül a lehangoltságot, kellemetlenséget, különféle zava­rokat eltűrni, továbbá megelégszel bármilyen táplálékkal, ruházattal, időjárással: akkor győzelmet vív­tál ki. Ha társaságban sohase beszélsz magadról és jó cselekedeteidről, nem törekszel elismerés után, ha szeretsz észrevétlen és elrejtett maradni: akkor győzelmet vívtál ki.-------o------­VIRÁGVASÁRNAP. V lég tele van Hangos, nagy harsonazajjal, Fölnyitja szemét Rá, mosolyogva a hajnal. Egész Jeruzsálem — Koronázás ünnepe lesz-e? — Öltözködik ünnepi mezbe: Fény a palástja, virág a ruhája... Hozsánna, hozsánna, Jön a názárethi Jézus! Száll gyorsan e mr, S rózsával szórja be végig Száz utca sorát A komor „szent hely“ küszöbéig, Egy vágy van a légbe, Egy bent a szivekbe beírva: Ki, ki a betfágei útra! — Aki csak élő, nincs maradása... Hozsánna, hozsánna, .Jön a názárethi Jézus! | *• *'• Betfáge felé. Meghajlik a pálmafa lombja, Betfáge felé, Szőnyeg az ut, virág a porondja Betfáge felé ma — Keltén szent titku sóhajoknak A szivek sovárogva dobognak. Minden kar ölelésre kitárva... Hozsánna, hozsánna, Jön a názárethi Jézus ! Nehéz betegek, Elhagyva a jajt, el az ágyat, Ki, ki, legalább Az utcák szegélyére vágynak. Hallják az örömzajt, És a remény és hit mennyei ikre Fehér lobogót bont, s tűz sziveikr Tekintsetek úgy, ugv, mosolyog a mára Hozsánna, hozsánna, Jön a názárethi Jézus! ... Szivünkben öröm Lelkűnkbe’ hitünk olajága: Gyerünk ki mi is, Ez ünnepi fényes fogadásra ! — Hadd zúgjon az álnok, Hadd a szél a Golgotha ormán. Képmutató farizeus formán, Hadd mossa a kezét Pilátus e’cre Hozsánna örökre Neked, oh názárethi Jézus! Szabolcska Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents