Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-03-08 / 10. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

10. sz. Március 8.

Jézus népe és otthona.

(4-ik folytatás.)

I. Heródes Kr. sz. e. 37—4-ig uralkodott. Midőn meghalt, Augusztus némi vonakodás után be- leegyezett abba, hogy az örökséget Heródes javaslása szerint osz- szák fel fiai közt. Arehelaus, mint judeai ethnarcha (népfőnök), kapja Judeat Jeruzsálem fővárossal és Samáriát Sebaste és Cézárea városokkal. Az északnyugati és délkeleti zsidó földet, Galileát és Péreát, kapja Antipas tetrarcha (negyedes fejedelem). Az északkeleti pogány földet Cézárea Pa- neas fővárossal kapja egy harmadik testvér, Philippus tetrarcha. Mind a három uralkodót Heródes királynak hívta a nép szája. De Archelaust keménysége és kimé- letlensége miatt gyűlölték, őt Augustus már Kr. sz. u. 6-ban száműzte Palesztinából. Római lovagok. kik mindenütt elfoglalják az uralmat, hol valamit szerzeni lehet, kapják Palesztinának e leggazdagabb részét kezelésre és kifosztásra. Ezek Syria provincia császári helytartó alatt állanak. De Tiberius e két kis tartományt is megóvta a túlságos gonosz kiszipolyozástól; 22 évi uralkodása alatt csak két római lovagot küldött Palesztinába tiszttartónak. A második Pontius Pilátus volt; ő 10 évig volt Judea és Samária pro- kurátora s Tiberius halála előtt kevéssel hivatott vissza; tehát 27- 37-ig uralkodott. A zsidó néppel való viszálykodásokat nem kell nagyon felróni egy rómainak; mindenesetre nehéz volt e sajátságos népet megérteni, ilyen összetűzésnél kétszer van szó Pilátusnak a császár iránti hódolatnvilvánitásáról; csáászárképeket vagy aranyból készült saspaizso- kat állítottak fel Jeruzsálemben. Egyszer egy kétségkívül hasznos munkáról, Jeruzsálemnek vízzel való ellátásról van szó; e célból a helytartó a különben gyakran igazán könnyelműen fecsérelt templomi pénzeket akarta felhasználni, '’égül Pilátus lemészároltatott egy próféta csapatával együtt mely a Garizimon Mózes által ott elrejtett szent edényeket akarta felfedezni. Az eféle ábrándos moz galmak a legtöbbször nem voltak ártatlanok. Ezek a zsidóknak a római uralom alóli megszabadítását tervezték. Jézus ügyét is úgy Ítélte meg Pilátus Nem sejtette, hogy ez Ítélkezés az ő nevét szomorú emlékkel látja el. Azt hitte, hogy a zsidók e királyát habozás nélkül meg szabad ölni. miután

őt a zsidók legfelsőbb törvényszéke már halálra Ítélte.

A római prokurátornak nem volt könnyű helyzete Jeruzsálemben. A zsidó főpapot ő ültette hivatalába, ám eléggé gyakran meg is fosztotta attól. De e főpap és az oldalán álló zsidó tanács függősök dacára sokkal messzebbre terjedő jogkörrel voltak felruházva, mint a helytartó, ki csak Júdeábán és Samáriában uralkodott s ott különféle tekintetek által kötve volt. A zsidó főpapnak már Krisztus sz. e. 139-ben ünnepélyes szerződésben Róma azt a jogot jelölte ki, hogy a hitehagyott zsidókat még római terüetről is saját papi itélőszéke elé idézheti. A jogot aztán Caesar a közben leigázott zsidóknak megújította és az még továbbra fennállott. A legfőbb zsidó pap tehát a birodalom bármely városába kikiildhette követeit, hogy a hűtlen zsidókat elitélés végett Jeruzsálembe hurcolják. Különben is az egész zsidóságnak hivatott képviselője volt. ő a római parancsnokoknál közben járhat Kisázsia zsidóinak érdekében és szava meghallgattatásra talál ama nagy befolyás miatt, melylyel ő a szétszóródott, de pénze és lelkes párthivei révén szerfölött hatalmas nép felett bir.

Persze a zsidók helyzete Palesztinában alig volt jobb, mint a római birodalom többi alattvalóié. Az adó nyomása keservesen nehezedett a lakosságra. Az állami hatóságok általi kifosztáshoz járult a jeruzsálemi szent illetmények roppant tömege. Az egész ország hemzsegett a vámszedőktől, kik az állami adót hajtották be. Gyűlöletesek voltak foglalkozásuk miatt, és mert foglalkozásuk révén — legtöbbnyire nem tisztességes utón módon — tehetős emberekké lettek. Ezek meghatározott fizetési összeg ellenében bérelték állásukat, arról gondoskodtak hát, hogy nem csupán az általok előlegezett pénzt kapják meg, hanem még bőséges nyereséget is mutassanak fel. Éppen azt a szőrszálhasogatást mellyel az Írástudók utasítása szerint pl. a szombattilalmat ki játszották. alkalmazták e vámszedök. hogy lehetőleg okosan kizsákmányolják ama jogosultságukat, melyek őket a tényleg fennálló díjszabás folytán megillették. A vám- szedőket azért a rablókkal egy sorba állították, nem hitték el nekik, hogy az igazsághoz kötelezve lennének. Hogy ők a pénzt közvetlenül Róma vagy a heródesi fejedelmek részére vették fel, nem te., különbséget.

(Folyt. köv. 1

Regény

KÉT PÁRT KÖZÖTT.

— Történelmi regény. — Irta: Kovács Endre.

(9-ik folytatás.)

— Azért én mégis visszatérek őseim vallásához, a róm. kath. egyházhoz.

A másik oldalon I. Rákóczi Ferenc Catonelli olasz mester által festett képe néz derűs arccal nagy nevű apjára. De mind e nagy ősök közül kimagaslik a világszép Zrínyi Ilona királynői alakja, a mint észbontó szemeivel még most is fiát kémleli hogy vájjon megérti-e annak idején a kor intő szavát?

Épen az ágyfej fölött függ a nagyasszony képe, mintegy jelezve, hogy aki ez ágyban alszik, nem hajthatja álomra fejét addig, mi<* a lelkes honleány jelszavát esti imájába nem foglalja:

— Isten, haza, szabadság. . .

E kép szemlélésében sokáig elmerült a hajduhadnagy s bensőséges áhítattal tapadt tekintetével azokra a merész vonásokra, ame-1 lyek, ha királynői fensőbbséget éreztettek is a szemlélőben, de más ékeskedtek.

Az ifjú Rákóczi szótlanul, de arcán a megelégedettség kifejezésével nézte vendégének édes anyja képében való elmerülásét és csak akkor szólalt meg, mikor ennek tekintete a nagyasszonyról átsiklott Aspremont grófné kicsiny képére, mely Rákóczi Júliát, mint gyermekleány mutatja.

— A néném, de meg a sógorom is azt mondta, hogy az az ember, aki édes anyám gyűrűjét nekem felmutatja, házunk hive, akihez teljes bizalommal lehetek a nélkül, hogy kilétéről bővebben tudakozódjak.

E szavakkal törte meg a csendet Rákóczi, mire vendége is magához tért Tsten tudja hol kalandozott merengéséből s szinte raj'a’ apü ur rátán emelte tekintetét az ifjú fő

— Én ezzel a bizodalommal nem is fogok visszaélni, — drá(,a j' uram, mondta, de az már igaz, hogyha mivoltomról kérdeznél, adós maradnék a felelettel.

— Azt azonban megmondhatod hogy miféle'kellemetlenség környékez? — mondá Rákóczi. — Mert azt is mondták, hogy te, jó ember, mindig megelőzöd, ha valami fondorlat készül ellenem.

— Épen azért vagyok itt. Bizony Bécsben megint hamisságon törik a fejőket... Minden léptedet fi gyeltetik.

— Én ellenem? — képedt el Rá

kóczi, hitetlenül rázva a fejét. — Hiszen én megtudom, hogy a legjobb indulattal vannak irányomban. Ő felsége igen kegyes hozzám és én ezt a jóságát meg is fogom szolgálni...

— Csakhogy ennek a jószándék nak gáncsot vetnek.

— Miért? Mi a céljuk vele?

— Azért, mert Rákóczi mégis csak Zrínyi Ilona fia, meg aztán azok az urak az udvarnál nem szívesen veszik, ha Magyarországon olyan gazdag főur él, akinek egy intő szavára három vármegye kész azonnal harcba szállni.

— De hiszen én nem akarok senki ellen harcolni.

— Tudom uram, de azt is tudom hogy majd kényszeríteni fognak rá.

—- Nem értem, — töprengett Rákóczi és finom ujjait belemélyez tette sötét fürtjeibe, mintha azok onnan akartak volna valamelyes eligazodást meríteni.

A vendég pedig, miután előbb fürkésző szemekkel tekintgetett át a másik szobába, s megnézte,

! hogy az ajtó jól be van-e zárva, aztán egy széket közelébb huzva Rákóczi elé, intett, hogy üljö le s maga is helyett foglalt előtte, u^y hogy a térdjök majdnem össze ért.

— Ezek a német tisztek mird csak azért barátkoznak vei d jó uram, hogy levegyenek lábadról azaz ne tudd meghallani a nép panasz szavát, aztán, hogyha m'rís azt kellene látniok, hogy ereidb n megmozdult az ősi vér. mindjárt észre vegyék azok is. akiknek ér dekükben áll. hogy a császár előtt aki pedig elég jó indulattal vau irántad — befeketitsenek...

Rákóczi közbe akart szóim de vendége egy kézmozdulattal 1 . intette :

— Sőt nemcsak azt akarják, haOrvos első szava

amidőn a beteg bevégezte nannszál. ez; BENŐKEN VAN A GYOMIM? t legtöbb betegség ugyanis a rendetlenül működő gynmnrtéd származik, tehát a doktor is első sorban itt keresi a baj okát.

Ez is bizonyítia. hogy mennyire -zökséees gyomrunk rendbentnrtásá- ről gondoskodni, vagyis használni a

ORVOS CUKORKA AKAKKAN

Egy nagy dobozzal akár ide, akár az ó-hazába 1 dollárért küld a feltaláló:

Partos Patika “ v.