Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-03-08 / 10. szám
10. jsjä. Március 8. AJVIKK1KA1 MA8YAK REFORMÁTUSOK. LAPJA 6 Mi újság a nagyvilágban? Debrecen uj kaszárnyái. Debrecen város közgyűlése Domahidy Elemér főispán elnöklésável a minap három óra hosszáig tartó vita után elhatározta, hogy a debrece- ni nyulasmezön hét millió korona költséggel honvédgyalogsági, lovassági és tüzérségi kaszárnyát építtet. A lovassági kaszárnyának 1914 október elsejére • készen kell lennie. A telepen összesen 120 épületet építenek, melyek tervezésével Tóásó Pált bízták meg. Görgei üdvözlése. A budapesti Egyetemi Kör intéző bizottsága elhatározta, hogy Görgei Arthur tábornokot 95-ik születésnapja alkalmából táviratban üdvözli. E határozatból kifolyólag a kör elnöke a következő táviratot intézte a tábornokhoz: Tábornok Ur! Születésének ki- lencvenötödik évfordulója napján hazafiui szivünk hódolatteljes tiszteletét, szeretetét és ragaszkodását tolmácsolom. A nemzet ifjúsága őrzi és mindenkor őrizni fogja dicső őseink magasztos emlékét és az ő vezérüknek dicső alakját, a hazafiui önfeláldozás, hadvezéré bátorság és férfias lel - valamikor még a történelemben páratlan példáját. Kokov. Kokov egy egészen fiatal kis kutya, az orosz fővárosban él és arról nevezetes, hogy talán valamikor még a töörténelemben is szerepelni fog. Ennek a kis kutyának az édesanyja, Gipszi, éveken keresztül az ölebe volt egy orosz hercegnének, a ki végrendelkezésében sem feledkezett meg négylábú, csaholó kedfvencéről. Gipszét egyik barátnőjére hagyta, azzal a kéréssel, hogy a kutyának gondját viselje, lássa el minden jóval, röviden, aranyozza meg a kis pára életének alkonyodását. Az utasításokon kívül nyolcvan- ezer rubelt, tehát negyedmillió koronát is rátestált a hercegnő a barátnőjére, azzal, hogy a jelentős összegnek a kamatjából tartsa el a kis kutyát. Annak idején nagy föltünést keltett ez a különös vég- rendelkezés, több nagy lap is részletesen megemlékezett róla, ám senki sem sejthette, hogy az ügynek még furcsább folytatása is következik. A hercegnő természetes örökösei port is indítottak a sajátságos testamentum miatt, az orosz bíróságok azonban Gj) színek adtak igazat. A szerencsés kutya tehát éldegélt vidáman, családot is alapított és egy teljes éven át gyönyörködhetett kicsinyei hancúrozásában, mígnem most szintén elköltözött ebből az árnyékvhágból. Nosza, ismét jelentkeztek a hercegnő örökösei és mos. mar másodszor is kérték a bíróságtól a nyolcvanezer rubelt, ám megint hiába, megint újabb bonyoualom kerekedett az ügyből. A végrendelkező hölgy barátnője ugyanis szintén jelentkezett a bíróságnál és annak a kimondását kéri, hogy a nyolcvanezer rubelt nem a hercegnő, hanem :— Gipszi ivadékai öröklik. A törvény szerint — mondja a hii orosz barátnő -- az anya elhalálozásakor a leány gyermekek örökölnek, már pedig Gipszinek is van leánya, a bájos, kicsi — Kokov. A kicsi jószág nevében kéri a nyolcvanezer rubelt és ha nem kapja is meg, mindenesetre bölcsen cselekedett: jóizü, derűs mosolyra fakasztotta az egész emberiséget. Botrány az aradi szegényházban A város kezelésében levő szegényházban botrányos állapotok uralkodnak. Green főkapitány vizsgálatot tartott és megállapította, hogy undorító ételt adnak a szegényeknek és a lakóhelyük is bűzösek és piszkosak. Nők az iskolaszékben. Az érsek- újvári izraelita hitközség olyképpen kívánta volna módosítani alapszabályait, hogy az iskolaszék tagjai nők is lehessenek. A kormány azonban a módosítást nem hagyta jóvá azzal a megokolással. hogy Érsekújvárnak van elég intelligens férfilakosa is. A hitközség nem nyugszik meg a döntésben, hanem uj kérelmet terjeszt föl a kormányhoz. Jó-e a gomba? Paraszt gyerekek bandukoltak az országúton a falu felé. Zacskókat cipeltek. Valaki megállítja őket és a zacskóra mutat : — Mi van benne? — Gomba, — hangzik a felelet. A tanító, aki megállította őket int, hogy nyissák ki a zacskókat. — Minek? kérdik a gyerekek. — Meg akarom vizsgálni a gombát, hogy jó-e. Erre kibontják a zacskókat, s a tanító nagy szakértelemmel szem- iigyre veszi a gombát. Nagy rémülettel szól: _Azonnal a Dunába vele! Ez mind rossz gomba. — Dehogy rossz! — szól hetykén az egyik fin. _Hogvne volna rossz! Hisz ezt nem szobád megenni! Bömbölve szól a gyerek. — Hát ki akarja megenni? Eladni visszük! A keményfejü ember. Budapesten a minap Hegyi-Radicsovics Miiodor beállított Rókái Jakab cipőfelsőrészkészitő Rózsa-utca 18 b. számú lakásába és adósságát követelte. Ezen összevesztek. Rókái revolvert rántott elő és Radi- csovicsra lőtt, a kinek a golyó a fülét fúrta át. Radicsovics erre megrohanta Rókáit, kicsavarta a kezéből a revolvert és kétszer támadójára lőtt. Mind a két golyó Rókáit a homlokán találta és a kemény koponyájáról visszapattant úgy, hogy csak jelentéktelen bőr- sériilést okozott. Szétmarcangolták a farkasok. Kovásznán a Groedel-cég fűrésztelepének egyik éjjeli őrét, Tarcsi Pétert minap éjszaka farkasok támadták meg. Az őr fejszével védekezett, de mire a kiáltásaira a társai megérkeztek, a farkasok annyira összemarcangolták, hogy már csak holttestétől tudták elriasztani az éhes fenevadakat. A FOGLALKOZÁSSAL JÁRÓ BETEGSÉGEK. A különféle foglalkozásokkal járó betegségek rendszerint azokat a szerveket támadják meg. a melyeket a napi munkánál légin kább és elsősorban veszünk használatba. Az izomnál és csontnál természetesen másképpen van ez mert itf éppen azok a részek fejlődnek' ki a legjobban, a melyek a legtöbb használatnak örvendenek. A ki karjával dolgozik, erős kai'- j izomra tesz szert és hatalmas mell kasra. Az érzékszerveknél azonban éppen fordítva áll a dolog. — Minél inkább használjuk érzék- j szerveinket, annál inkább veszítenek fogékonyságukból. Nagyon is érthető, ha az Írónak, aki folytonosan dolgozik és regényei korrektúráját is elolvassa, vagy a raj zolónak, aki finom munkát végez, gyöngül a szeme. Ezzel szemben nem igen tudja az ember belátni, miért kell ugyanennek az esetnek a festőnél is beállani. Éppen isy vagyunk a halló szervvel is. Nehéz elhinni, hogy a zenészek hallása ne fejlődjék állandóan, pedig igen sok esetben azt tapasztalták, hogy a muzsikusok ballőképessé- ge tompul. Az a körülmény, hogy a tüzérek megsiketülnek. egyáltalában nem csodálatos, ellenben a zenészek tompult hallása érdekes még prob léniának is. Nagy általánosságban ugyan nem áll ez a tétel és sokan azért esnek tévedésbe, mert a legnagyobb zenészek között akadtak gyönge fülű emberek. Beethoven sorsa mindenki előtt ismeretes. Arról nincsen ugyan tudomásunk, hogy mi okozta a nagy zeneköltö fülbaját. Sokan azt állítják, hogy onnan eredt, hogy Beethoven a vértódulás elősegítésére rendszerint jéghideg vízbe dugta a fejét, naponként többször is. A süketség nem volt túlságos nagy befolyással későbbi szerzeményeire és helytelen az a föltevés, hogy a zenekar hanghullámai okozták a hallószerve tompulását. Ha ezt ’ egy zenekari tagra mondják, még lehet valamelyes valósziniiséget j tulajdonítani a föltevésnek. A zenekar tagjai ugyanis állandóan ki vannak téve a legerősebb hanghullámoknak és közvetlen közelről remegteti meg hallójárataikat a nagy réztrombita és dob hangja. De Beethovenen kívül még más zeneszerzőnek süketségéről is tiltunk. Tompult hallása volt pvldá- ul Bizet-nek és Smetanának is. A komponisták hatalmas tömegében elenyésző csekély azonban a süketek száma; egészen másképpen áll azonban a dolog a muzsikusoknál, akik állandóan bizonyos megbatározott hangszeren játszanak.Külö- nösen a hegedűsöknél találunk érdekes jelenségekre. A hallójáratok sokszor megbénulnak náluk, de meglepő az, hogy legtöbbször csak a fél fülre terjed ki a kellemetlen betegség. Különösen a bal fül hallása gyöngül meg előbb- utóbb a legtöbb hegedűművésznél. A bal fül ugyanis közvetlen közelében van tudvalévőén a hegedűnek, a melynek a rezonáló rezgését nemcsak a levegőn, hanem magán a testen át is alig néhány centiméternyiről fogja föl. A bai fül tehát mellérendelt szerepet játszik, mig a hangok, a finomsáá- gok és árnyalatok erősségén a íobb fül őrködik. Ugyanezt meg találjuk igen kis mértékben a csellistáknál és a nagybőgősöknél is. A nagy fuvóhangszerek mellett üldögélő többi zenész is ki van téve a hallószerv tompulásának. A zongora játékosok is beleeshetnek a kellemetlen betegségbe, különösen akkor, ha állandóan fölnyit\a tartják a zongora fedelét. A statisztika azt mutatja, hogy azok, a kik foglalkozásszerűen űzik a zenélést, inkább ki vannak téve hallószervük gyöngülésének, mint azok, akik komponálással foglalkoznak. Azt is kimutatja a statisztika. hogy a szólisták mindig ke- vésbbé szenvednek a zenészek eme kellemetlen betegségében, mint a zenekarokban alkalmazott muzsikusok. Végül azt is megállapították, hogy a legtöbb gyöngült hallású embert a katonazenekarokban lehet találni. *
