Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-10 / 6. szám

6. sz., 1912 február 10. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 9 képesítve van hivatalára, hogy a magyar nyelvvel és’helyesírással is hadilábon á:., amiről mindenki meggyőződhetik, ha fáradságot vesz magának a Dongó oimii élclap 1911. éyoflyamának 20. száma 14- ik oldalába bepillantani. Sajnos, itt is, mint minden magyar telepen, vannak olyan, leginkább magános emberek, kik reformált hitben születtek, úgy, mint magukat katholikuso.knak vallók, akik sem egyik, sem másik egyházhoz nem tartoznak, csupán azért, rrcrt bizonyos egyházi terhet viselniük kell, mert oly­kor-olykor az egyház megsegítése céljá­ból felkeresik őket. És ezek a nén leg­alsóbb osztályából való, műveletlen, in­gyent szerető emberek voltak az elsők, kik őseik bitét megtagadva, angol hit- sorsosaikat pumpolgatva, nem átallanak azzal dicsekedni, hogy azóta van pénzük, amióta baptistáknak keresztelkedtek ki, mert azóta nem mennek hozzájuk egyik vagy másik templomra kérni, sőt a bap­tistáknál nekik fizetnek a kikeresztelke- désért (igy!). No, de ki is jut itt nekik bőven' a megérdemelt szeretet'ből és tisz­teletből a fitogtató fárizeuskodásért, kik­re el lehet mondani az írás szavaival: kívülről szépeknek látszanak, de belül, lélekben rakvá'k undoksággal. Különben az egész baptistáskodás — hisszük — most is csak járvány jellegével bir, mert hiszen itt most már harmadizben pró­bálnak szerencsi s a józan gondolkozá- su magyar nép távol tartotta magát tőle a multiban, távol tartja a jelenben s távol fogja magát tartani a jövőben is. Az isteni tiszteletek úgy vasárnap, mint hétköznapokon a rendes időben megtar­tattak és a buzgó hívek látogatása, da­cára az egész éven át tartott nagyon gyenge, sőt sokszor határozottan rossz munkaviszonyoknak, nem lett kisebb, mint az előző években, csupán a vasár­nap délutáni istenitiszteleteken kevés a közönség, aminek legfőbb oka abban ta­lálható, hogy minden vasárnap délutánra •esik egy vagy több egyleti gyűlés. Nagy ünnepeinken és a bűnbánati hetekben nagy számban keresik fel templomunkat mindazok, akik szeretik az Ur házában való lakó zást. A north-daytoni iKossuth-telepen levő templomunkban egész éven át nem volt isteni tisztelet, miután a rossz munka- viszonyok miatt a szélrózsa minden irá­nyába elszéledt munkásné$ még .mindig nem tért ide vissza. E baj nagyon is észrevehető az anyakönyvi adatokon. Az úri szent vacsora az 1911-ik év fo­lyamán is, óhazai szokás és hitelveink szerint, hat Ízben lett kiszolgáltatva. E - szent alkalmatosságokra a szent jegye- . két vagy pénzadományokat a követke­zők adták: Böjtben: G. Demeter József és neje kenyeret, Spisák János bort. Hus- vétkor: Id. Hiuri József József és neje kenyeret, Berki Miihályné bort. Pünkösd­kor: Demeter János kenyeret és bort. Aratáskor G. Demeter József kenyeret és bort, szüretkor id. Hegedűs János és neje kenyeret, Rózsa Béla bort. Kará­csonykor Mencsik Ferenc r. k. és neje reif, kenyeret, kenyérre és borra nagyobb Hegedűs Juli és legifjabb Hegedűs Já­nos testvérek két dollár 50 centet. Magyar nyelvű iskolánkat az elmúlt évben is fenntartottuk, fejlesztettük, ha­zafias és vallásos nevelésben, tanításban rész esitettünk nemcsak ref. hanem más vall'ásu magyar gyermekeket is. Az is­kola fenntartása —fűtésen és világításon kívül — egyházunkra egy cent terhet sem ró, mert nálunk nemcsak névleg, de valósággal is ingyenes a tanítás s a lel­kész vagy lelkésznő szégyenelne azért az egyháztól díjazást elfogadni. Nyáron két hónapon át, máskor szombatonként van a tanítási idő. A tiszteletes asszony kézimunkát tanít a leánykáknak. Szom­baton délutánonként a helybeli U. B. Seminariumból 8—12 angol leány és fiatal asszony jár le iskolánkba, most már harmadik éve s a gyermekeket angol énekekre és különböző hasznos és prak­tikus dolgokra oktatják csodálatraméltó szeretettel, gyöngédséggel és tapintattal. Sunday School-unk is egy szebb jövő hajnalához ért a múlt év alkonyán. A lelkész és neje nehéz misszionárius mun­kával bevonták végre a Sunday Schoolba a felnőtt ifjakat és leányokat is, a kik közül mintegy 22—26 látogatja azt. Ter­mészetesen a tiszta búza közt itt is van konkoly, az ifjak között is vannak — mindkét nemben — olyanok, akiknek nem kell, unalmas a biblia, a vallás-er­kölcsi nevelés, a szellemi nemes szóra­kozás, tanulás és akik nem tudnak le­mondani csak egy-egy órára sem az ut­cáról, a korcsmákról és a világ széles országút járói. És szomorúan érdekes, de igaz itt is, hogy amilyen a szüle, olyan a gyermek is. Vasárnap délután 1 órától tartunk Sunday Schoolt és isteni tisztelet végeztével három órától a templom alatti iskolateremben u. n. teathers-meetinget, ahol ének, ima, a következő vasárnapra való lecke, vallás-erkölcsi előadások stb. képezik a programmot. Hétköznap estén­ként a tiszteletes asszony tetszésszerinti kézi munkára tanítja a felnőtt leányokat. Az áldozatkészség. Az 1911-ik évben sem csökkent, sőt sok tékintetben emel­kedett az áldozatkészség. És ha a jócse­lekedetet a hit gyümölcsének tartjuk, ak­kor bizonyos, hogy egyházunk tagjaiban van élő hit és munkálkodik. Egyházi tag­sági dij és Isten dicsőségére címen még sohasem folyt be oly szép összeg, mint a múlt évben, a 350 dollárnyi persely­pénz és ünnepi adományok mellett a Dayton Malleable Iron Works Co. havi tiz dolláros adományát március havától kezdve tizenöt dollárra emelte fel. A Washington Bs. Egylet 40 dollárt, a Munkás Egylet tiz dollárt a Református^ és az Első Magyar Bs. Egylet 5—5 dol­lárt adományoztak. Leopold Gyula, nem felekezelünkbeli üzletember $37.00, ré­szint pénzbeli, részint annak megfelelő adománynyal segítette egyházunl^at. — Tóth Péter egyházi pénztárnok és Bartha Pál Presbyter egy fogadásból kifolyólag 25 dollárt, Spisák András r. k. kereskedő 10 dollárt, Liszák János és a Hungarian Club House 9—9 dollárt, Lukács János 8 dollárt, dr. Thorne és Murin János 6—6 dollárt, Kender A. és Radvánszky A. sza- lonosok $5.50—5.50 és Galovics János kereskedő 4 dollárt adományoztak. iKülönleges ^adományban részesítették egyházunkat: a helybeli angol első ref. egyház nőegylete 36 darab karszéket küldvén karácsonyi ajándékul iskolánk felszerelésére; Tóth Péter egyházi pénz- tárnok 5 dollárt adományozott Magyar- ország nagy iskolai fali térképének be­szerzésére; a tiszteletes asszony egy hí­zott ludat adott kisorsolásra, mely kerek 10 dollárt jövedelmezett, nem lévén rá egy cent kiadás sem. Hlusvétkor a gyüle­kezet tagjai és az iskolásgyermekek templomunkat pálmákkal, virágokkal dí­szítették, valamint pünkösdkor az egy­házi elöljárók zöld ^alyakkal, Lőrincz Mihály ifjú testvérünk pedig kát nagy cserép vegyes élővirágot hozott templo­munk feljárójának két oldali diszitésére, mely egész hideg őszig azon helyen disz­lett. Egyházunk bevétele az 1911-i'k évben főbb tételei: Bankba törlesztés $700.001, kamat a bankba $266.24, ref. egyletnek letét víssz»a $200.00, Mács Jánosnak letét vissza $300.00, egyházmegyei misszióra $50.00, egyházi ház külső festése é40.oo, fűtés $16.50, világítás $4.80, adó $7.38, East Chicagónak $13.40 — összes kiadá­sunk 1911-ben : 2032 dollár 50 cent. Le­vonva a bevételből a kiadást, készpénz maradvány 1912 január i-én $59.23. Egyházunk tőketartozása a helybeli American Loan and Building Association Banknál 1912 jan. i-én 4550 dollár. — Egyházunknál 4 százalékos kamatra le van téve a ref. bs. egylettől $360.00, ifj. Hörcsik Jánostól $100.00. Anyakönyvi adataink a követkzők: Született és megkereszteltetett 11 fi és 9 nő, házasságra lépett 14 pár, köztük 5 pár tiszta protestáns, konfirmált 1 fi, 2

Next

/
Thumbnails
Contents