Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-06 / 1. szám
9 i. sz. 1912 január 6. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja öröm hír. 1912 január 14. KERESZTELŐ JÁNOS SZÜLETÉSE. ARANYIGE: “Áldott az Izráel Ura Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét.” Lukács, 1. 68. (Közöljük a bibliának néhány megfelelő részét, a többi otthon olvasandó.) (Lukács Ev. I. 57—75.) 57. Erzsébetnek pedig betelek szülésének ideje, és szülé az ő fiját. 58. És meghalták az ő szomszédai és rokonai ,hogy az Ur nagy kegyelmességet cselekedett volna ő vele: és ő neki örülnek vala. 59. És nyolcadnapon eljövének, hogy a gyermeket körülmetélnék, és az ő atyjának nevéről nevezik vala Zakariásnak. 60. És felelvén az anyja, monda: Semmiképpen nem: hanem Jánosnak neveztessék. 61. És mondának néki: Senki nincsen a te nemzetséged között, aki ilyen névvel neveztetnék. 62. Intenek vala pedig annak, attyának, hogy megjelentené, kinek akarná neveztetni. 63. És minek utána táblát kért volna elő, ezt irá, mondván: János néki neve. És csudálkozának rajta mindnyájan. 64. És megnyilatkozék az ő szája azonnal és az ő nyelve; és szól vala, áldván az Istent. 65. Támada annak okáért félelem minden ő szomszédjaikban; és Judeának hegy között való egész tartományában kihirdettetének mind ezek a dolgok. 66. És mindenek, akik haliák, azokat az ő szivekbe elrejték, ezt mondván: Vájjon kicsoda lészen a gyermek? Az Urnák keze vala pedig ő vele. 67. És Zakariás az ő attya, bételjesedék Szent Lélekkel, és profétála ezt mondván:.. 68. Áldott az Izráel Ura Istene hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét. 69. És felemelé az idvességnek szarvát né- künk, az ő szolgájának, Dávidnak házában. 70. Amint szólott az ő szent Prófétáinak áltatok, kik eleitől fogva voltak. 71. Hogy a mi ellenségeinktől megszabadítana: és mindazoknak kezekből, akik minket gyűlölnek. 72. Hogy irgalmasságot cselekednék a mi atyáinkkal, és megemlékeznék az ő szent fogadásáról. 73. És esküvéséről, melylyel megesküdt a mi atyánknak, Ábrahámnak, tudniillik, hogy ő megadná nekünk. 74. Hogy a mi ellenségeinknek kezekből megszabadulván, félelem nélkül szolgáljunk néki. 75. Szentséggel és igazsággal ő előtte, a mi életünknek minden idejében. MAGYARÁZAT. Nagy öröm volt egy napon Zákhariás prófétának és nejének, Erzsébetnek családi hajlékában. Az angyal Ígérete valóra vált és egy szép kis fiú gyermekük született. Az ismerősök, jóbarátok és rokonok felkeresték a boldog házaspárt. Régóta tudták ők is szivük vágyát, lelkűk óhaját s amikor meghallották az örvendetes újságot ,osztoztak ők is a család örömében. Mikor nyolc napos volt a gyermek elkezdtek gondolkozni az újszülött neve felett. Némelyek azt mondták, hogy legyen elnevezve Zakharíásnak az apja után. De az anyta eszébe vette az angyal szózatát és azt mondotta, hogy János lesz az ő neve. A jóismerősök és barátok csodálkozva mondották, hiszen nincsen egy se a rokonság között, akit Jánosnak hívtak volna. Azért megkérdezték az apát, Zakhariást is a gyermek neve felől. Minthogy pedig Zalkhariás az angyal megjelenése óta nem tudott beszélni, azért kezébe adtak néki iró eszközt és jelekkel kérdezősködtek a gyermek neve felöl. Zakhariás nagy betűkkel irta le e szavakat: “LEGYEN AZ ö NEVE JÁNOS.” Az ismerősök mind csodálkoztak ezen, de még jobban csodálkoztak akkor, amikor észrevették, hogy alig irta le e szavakat a próféta, az angyal ígérete szerint azonnal visszanyerte az ő beszélöképességét. Az első szó, amit Zakhariás kiejtett ajakán: a hálaadás szava volt: “Áldott az Izráel Ura Istene’’... és aztán folytatta az ő imádságát. A gyermek napról-lnapíla növekedett, év- ről-évre erősebb lett és később, amint tudjuk, a legnagyobb hirdetője lett Krisztus megjelenésének. KÉPEK A KELETI ÉLETBŐL. .. Palesztinában manapság ha valamely háznál gyermek születik, úgy a ház előtt néhány zenész várakozik, hogy meg tudják fiu-e vagy lány az újszülött. Ha fiú gyermek az illető, úgy atzonnal hozzá fognak játszani és közben verseket szavalnak a család dicsőitésére és nagy jövőt kivannak a gyermeknek. Abban a pillanatban azonban, amint a háziban uralkodó mély csendről megsejtik, hogy leány az újszülött, a zenészek szép csendesen, észrevétlenül eltávoznak a ház elől. A szülök a zenét ebben az esetben könnyen sértésnek is vennék. Később azonban, amikor a kis leány- gyermek mosolyogni kezd, a szülők lassan- lassan megszeretik éppenugy, mint a fiúgyermeket. GYERMEKEKNEK. A mai korban, ha újszülött gyermeket visznek ai templomba keresztelés végett, úgy rendesen a szülök is megjelennek a templomban. Európáiban azonban egyes országokban a kereszteléseknél különböző szokások vannak divatban. A gyermeknek nem a szülők adnak nevet, sőt még a templomba sem mennek el a keresztelésre. A gyermeket a szülésznő viszi fel és az ajtónál a keresztapa veszi a kezébe a gyermeket. Amikor aztán a pap megkérdi, hogy mi lesz a gyermek neve, mindenki figyelmesen várakozik, mig a keresztapa megmondja az újszülött nevét. A keresztapa senkinek el nem mondja a keresztelési szertartásig a nevet, amit választott. S amikor megkeresztelik a gyermeket, a tem- lliomban lévő kis gyermekek sietve futnak a •szülőkhöz és tudomásukra adják a gyermek nevét. Ez a szokás különösen Görögországban van meg. Mit tudunk Zakhariás - gyermekének a születéséről? Milyen nevet akartak neki adni az ismerősök? GONDOLATOK. Istennek tanácsa többet ér, mint a barátoké. Isten minden ember részére teremt egy bizonyos munkakört. Készítsük el magunkat arra, hogy ezt a munkakört híven betölthessük.
