Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-03 / 5. szám

4 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 5. sz., 1912 február 3. VOL XIII. FEBR. 3 NO. 5. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyház- megyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: Amerikába egész évre.................................$2.00 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $1.50. BUSINESS IS BUSINESS. (Vagyis: üzlet az üzlet. Ez az amerikai kereskedő világ mottója, mindig és min­denkor: az üzlet. Ha ma nem is az üzleti világról akarunk irni, mert hisz arról mindönki úgyis már sokat tud, mégis egy- egy üzleti-ötlet annyia érdekelni tud 'ben­nünket, hogy mások oktatására és a ma­gunk okulására arról szólnunk kell pár szót. Tudjuk azt, hogy Csak ép testben lak- hatik ép lélek, s ha ezt tudva eleget is1 teszünk lelki szükségleteinknek, akkor testünk megóvásáról is kell gondoskod­nunk. Ha pedig ezt elérni óhaj tjulk, ke­rülnünk kell a rossz társaságot, nem sza­bad kicsapongó könnyelmű életet élnünk, ^óvakodnunk kell a szeszes italoktól, a mértéktelen dohányzástól, mert ezek mind aláássák egészségünket és akkori -.rászorulunk mihamarabb arra, amit lel­kes és tettre is kész emberek most meg­valósítani óhajtanak: a kórházra­Ez a kórház ugyan még nincs meg, de egy törzs szülöttje már napvilágot látott. Megszületett: az Első Magyar Kórház Szivar. Ezt a szivart valami ma­gyar hangzású cég gyártja és úgy mond­ja felhívásában, hogy ad a haszonból a kórház alapra, mert hát, a cég is, szivből kivánja, hogy a sok dohányzástól, vagy száz másféle betegségtől meglátogatott magyaroknak legyen egy saját kórházuk és egyúttal arra kéri a honfitársakat, hogy addig is, amig a kórházat felépitik, tegyék meg azt az igazán kicsike kis szí­vességet és kérjék minden szivaros üz­letben, de főként az úgynevezett United Cigar Storeokban ezt az újfajta szivart. És most jön a business. Ez a cég azt mondogatta magában, minek fizessek én hirdetési pénzeket, ha én ezeket a jó magyar “honfitársakat” beugrathatom, Csák kérjék ők azt a szivart,, ami még nincs az üzletekben, de majd lesz, ha so­kan kérik, mert akkor a szivarkereskedők sietnek majd megrendelni azt a sok kór­ház-szivart. Hát igy lehet bizony még a kórház-ügyből is pénzit csinálni, mert ha senki, hát a gyáros honfitárs ur bizonyá­ra jól fog mosolyogni a kitűnő ötleten; és vígan' dörzsöli majd kezeit mondván,/ lám-lám, nem megmondtam: business is business. Ismét egy grófról szól az ének- Egjy magyar nagy ur, valami Sigray gróf, aki­nek egyetlen érdeme, hogy grófnak szü- . letett és egyetlen fontos és j elemtő ségtel- jes cselekedete, hogy egy amerikai több­szörös milliomos leányt vett el feleségül, ismét itt járt Amerikában. Vagy hat hét­tel ezelőttt érkezett milliomos feleségé­vel és most hazautazott egyedül. Hát ez a sansation, ahogy most azt mind a lapok kiabálják, nem is olyan nagy dolog. Vagy tán félnek, hogy a grófnő itt, a pénz meg odaát marad. Ettől pedig ne féljenek. Az a gróf nem olyan ember- Az is szereti a pénzt, nem is adja vissza. És mi ljesz a grófnővel? Hát ne tessék félni. Inkább visszajön a grófnőért. * San Franciscóban1 a börtönbe került egy George A. Terry nevű ember, aki egy banktól 13,000 dollárt sikkasztott. Sik­kasztott, becsukták. A dolog tehát rend­ben lenne. De az az ember enyhítő körül- rülményt keres és azt mondja, hogy az ivás vitte a züllésbe, az tette tönkre, azért kellett sikkasztania, hogy csak minél töb­bet ihassék, mert az a Mr. Terry nem ám Ipár pohár, hanem 100 kvárt sört ivott ám úgy napjában. Hát ilyen nagy legény volt az a George Terry, aki most feles számú üres óráiban kiszámíthatja, hogy hány kvárt sört kapott azért a rongyos pár ezer dollárért és most hány napot kell leülni mindegyik kvárt sörért- * Otthon Magyarországon már úgy lát­szik soha sem lesz rend. Először obstruk- | ció volt, aztán ex-lex-, majd jött az úgy­nevezett nagy nemzeti ellentállás, végül az ellenzék diadala és még végebbül az ellenzékből lett kormány csúfos bukása. Aztán visszajöttek a régi emberek és kezdtek dolgozni. Azaz jobban mondva csak kezdtek volna, ha lehetett volna, mert a csekély számú ellenzék niem en­gedi őlket. Pedig de kellene sok fontos, életbevágó és leginkább a kis embereket érdeklő uj törvény, de nem lehet, mert az ellenzék nem engedi- így hát megint van obstrmkció, megint van hü-hózás, nagy nekibuzdulás és a végén megint lesz ház­ifeloszlatás, nagy veszekedés, kavarodás, kiabálás. És ez igy megy majd mindig Dehogy. Egyszer a magyar nép is észre- tér s úgy -elbánik azokkal a mindig ágáló urakkal, mint a rossz gyerekkel, ame­lyikre huszonötöt szoktak ráverni. * Székesfehérváron, a nagy katholikus papi városban nagy felfordulás volt nem­régiben. Egy katholikus pap, aki lapszer­kesztő is, valami olyasmit irt a lapjában egy katonatiszt feleségéről, hogy az. lo­pott- Ez a hir hazug volt, tehát a pap­szerkesztő megrágalmazott egy kifogás­talan úri asszonyt, akinek az ura se volt ■rest, hanem megleste az éppen a korcs­mából hazatérő pap-szerkesztőt, akit az­tán olyan alaposan helyben hagyott, hogy tán azóta is nyomja az ágyat. Ismét egy szép kép. Egy pap, aki ha­zug és aki templom helyett inkáblb a korcsmában tölti az időt- Szóval szép példát mutat a híveinek, akik bizonyára ■csak szégyenleni tudják, hogy ilyen em­ber pap és az ő papjuk lehet. * Szegény milliomos Wanamaker, neki csak nincs szerencséje. Minduntalan tör­ténik valami olyan szerencsétlenség az üzletében, ami aztán sok pénzbe kerül. Nemrégen az elevator, a felvonó csinált valami galibát és egy benne utazó házas­pár szerencsétlenül járt- Persze a házas­pár pörölt és a bíróság úgy mondta, hogy az asszonynak 20,000, a férjnek pedig 3,000 dollár kártérítés jár, amiért nem vigyázott jobban az alkalmazott, aki az elevátorral szállította őket. így bánt el az amerikai bíróság egy amerikai millio­mossal. szemben, itt Amerikában. Otthon, Magyarországon pedig, de sok Jancsi meg Pista él, akit nem is baleset ért, hanem katasztrófa s aki egy pár ilyen szerencsétlenség után hiába szalad fü- böz-fához, egyik ügyvédtől a másikhoz, amig végre a fél karja vagy fél lábáért kap pár száz korona kárpótlást meg egy szép mankót és aztán azt mondják neki, hogy több nincs. Mehetsz koldulni....

Next

/
Thumbnails
Contents