Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-05 / 40. szám

2 AMERIKA] MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 40. sz. Oktober 5.

Az egész amerikai magyarság jókívánsága és segitő készsége kíséri őket a magyarság javára irányuló nemes munká- jokban. Isten áldása, a szenvedők hálája jutalmazza őket önzetlen munkáj okért, ha nem csüggednek, mig a nagy célt ei nem érték.

Magyar kórház! Mily nagyszerűen hangzik! Mily nélkülözhetetlen intézményt jelent ez a szenvedő honfitársak ezreire!

Semmi kétség a felől, hogy a magyar kórház New Yorkban, Clevelandban és másutt állani fog a belátható közel jövőben.

Garancia erre nézve a kórház mogalom élén álló derék honfitársak egyénisége, személyes buzgósága és társadalmi állásaiknak kiválósága. Garancia a magyar kórház létesitésére az amerikai magyarság ismert generositássága, a magyarság nagy szivüsége, jótékony és szent ügyek iránt mindenkor fényesen megnyilatkozó áldozatkészsége.

Minden nagy ügy kiviteléhez azonban az erők összesitése, a tényezők harmonikus együtt működése, a siker nélkülözhetetlen feltétele.

E nagy munkában tehát NEKÜNK, amerikai magyaroknak, mindnyájunknak kezet kell fognunk.

Egyházaink, templomaink legyenek a könyörülő szeretet igéinek visszhangozta- tói a magyar kórház ügyét illetőleg.

A jótékonyságot oly hatalmas mértékben végző derék egyleteink álljanak oda az alapvető munkások közé.

Magyar lapjaink emeljék fel messzeTÁRCZA.

ÓSDI ÉNEK.

Bizony anyám, olyan időket élünk,

Hogy rólad már dalolni sem merek.

Ki anyjáról ma verset ir, az ósdi S megmosolyogják azt az emberek.

Hát hogy ha még egy könny is hull a dal közt

S ha rólad szólok, hull önkénytelen.

A könnycsepp nem kincs már, divatja múlott;

Magányban sird el, csöndes éjjelen.

Első versem ezüst hajadról Írtam S most már enyémet is ellepte dér,

De az én lelkem csiiggeteg, sötét már S tiéd még most is fényes, hófehér.

Jó szived bízik még az emberekben És benne ott ragyog a tiszta hit S ah, engem fáradt lélekkel az élet Keserűen lemondani tanít.

hangzó pártfogoló szavukat a magyar kórház mellett és érdekében.

És mi, amerikai magyarok, forrjunk össze az épitő, egymást segitő szeretetben, mikor olyan nagyszerű eszméről van szó, mint a magyar kórház!

Tegyük félre a széthúzást. Ne kritizáljunk, ne gáncsoskodjunk, ne veszekedjünk, sőt még csak ne is felekezetiesked- jünk, hanem ÉPÍTSÜK meg közös erővel azt az intézményt, a minek hijávai vagyunk: a MAGYAR KÓRHZAT.

Üdvözöljük még egyszer a Magyar Kórház mozgalmat úgy New Yorkban, mint Clevelandban és más városokban, hol hasonló, irányú tevékenységre buzdultak a nemes magyar szivek: és a mozgalmak mindenikére külön-külcn és összesen is a szeretet Istenének áldását esedezzük.

Bünhődés után.

t Van Budapesten a Belső-Jászberény-ut végén egy szürkefalu, komor épület. A rabsegélyző egyesület emelte azok számára. a kik a fegvházból szabadultak és szégyenükkel nem akarnak többé a társadalomban megjelenni. Ezek a becsületvesztett, de még önérzetes szerencsétlenek a rabsegélyző egyesület Menedékházában részint kertészkednek, részint az ott berendezett bábugyárban foglalatoskodnak.

Ezt a szomorú házat minap egy érdekes ember hagyta el: dr. T. Dezső, ki valamikor törvényszéki ügyész volt egy dunántúli városkában. Mint ügyész, meg- vesztegettette magát. Rájöttek, s negyedfél évi fegyházra Ítélték. Ez a 90-es évek

Minek zengjek már nótákat te rólad? Neked szomorú hangja fájna csak.

Mint elborul tavaszi tiszta tájék Fölötte hogy ha felhők szállanak.

Inkább egy dallal én legyek szegényebb, Ilogysein egy percig fájjon a szived ! Inkább ne süssön rám hírnév, dicsőség, Ha e fénynek az árnya lesz tied.

Feleki Sándor. -----o----SÁSKA KISASSZONY.

I rta Kabos Ede.

Reggelenként, ha kimegyek a verendá- ra, Sáska kisasszonyt már rendesen ott találom és mindig eszik, a mi kisasszonyoknál nem éppen a legszebb tulajdonság. S hasonlóan nem szép tulajdonsága még több is van a kisasszonynak Adja a naivot, és gyermekest, pedig egyetlen form sincsen. Meglehetősen bátran néz a férfiak szemébe, s ha nem vigyáznak, egy szempillantás alatt megoldja a nyakkenelején történt. Büntetése azóta régen lejárt, s az egykori ügyész, a mikor szabadult, a Menedékházba költözött, a melynek Így majdnem a megnyitás óta lakója volt.i

E^y újságíró kint járt a Menedékházban és éppen paradicsomkötözés közben találta a szerencsétlen múltú embert. A külöijben szótlan és mindenkit kerülő férfi most az örömtől kipirult arccal besz.l- íe el. hogy összeszedte cókinódját, mert távozik a Menedékházból. Fiától, kit vagy húsz év óta nem látott és aki most egy grófi család gazdatisztje, levelet kapott. A levélben a fia meghívja magához a keményén megbünhődött apát, és kéri, hogy élete hátralevő idejét töltse nála.

Arra a kérdésre, mi volt a biine s ügyész létére hogyan feledkezhetett meg magáról aphyira, dr. T. Dezső nagyot sóhajtott, aztán igy mondta el élete boldogtalan történetét :

— Ügyész voltam a k. . . i törvényszéknél abban az időben, a mikor a hires Freund H és Fiai gyufagyár csődbe került. A cég főnökét és egyik fiát letartóztatták. Az ügy az egész Dunántúlt izgalomban tartotta, mert a bukásnak töltötte érdekes részletei voltak.

— Az akták tanulmányozása elfoglalta minden időmet. Ugyanakkor azonban lesújtott rám a szerencsétlenség. Kirándulás alkalmával felborult a hintóm, a feleségem borzalmas zuzódásokat szenvedett. Gyógyíttatása rengeteg pénzembe került, fizetésemet mindenképpen megterheltem, de mind ez nem volt elég. hogy a költségeket fedezzem. Egy napon a szanatóriumból, a hol a feleségemet gyógykezelték, értesítettek, hogy az asszony felépült, vidőjiiket, akármilyen szép csokorra volt kötve. Macskák, kutyák és csirkék a legkedvesebb házi állatai és egy csirkét már agyonnyomott szeretetével, mielőtt annak rendje és módja szerint paprikába főzhették volna. Korához nem illő kívánságai v annak s éppen senkit sem lep már meg, ha a legmelegebb délben is alva találják. Rossz, akaratos, nyűgös, siránkozó, la lánk, borzas, kapkodó és fogatlan, de az ember sok mindent megbocsát neki, mert hét hónapos.

Voltaképpen nem hívják Sáska kisasz- szonynak s ezzel a névvel csak én tiszteltem meg, a kinek némi jogai vannak a kisasszonyhoz, mert én vagyok az apja. — Jogaim közé tartozik, hogy karomra vehetem, a mikor már senki sem bir vele és felajánlhatom neki zsákmányul a szakállamat, ha egyéb játékszereit már megunta. Azonkívül ringathatom, ha dadája már kifáradt, kirándulások alkalmával tolha tom a kocsiját, ha meredekebb helyre jutottunk, mulattathatom, ha a megállapított órából még hiányzik tizenkét perc s 8 a doktor határozott utasítása dacára