Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-28 / 39. szám

39 sz. Szeptember 28, AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 11 volt, mely nem engedte a meglepetéseket észrevétetni. — Azért törekedtem olyan erőszakosan tekintetes komám urammal beszélni, — folytatá a rosszhirhordó asszonyság; — mert már most mi lesz ebből? Én az én asszonyi rövid eszemmel csak úgy okos­kodom, hogy az a fiatal Malárdy abba a tisztelendő ur Lilájába szerelmes, külön­ben miért kisérgette volna a leányzót alat- tomban nyomon s miért esett volna oly dühösen neki annak a hóbortosnak? Azu­tán meg azt is elgondoltam, hogy ezek a fiatal urak nem azért váltak el olyan csen­desen, mintha kibékültek volna, sőt in­kább ezután akarnak még csak összevesz­ni; hállom, hogy az a galiba ember min­denkit azzal ijesztget, a kire megharag­szik, hogy kihivja egy szál kardra; mikor még a Fábián András sógort is kihivta egy szál kardra, a miért nagyon meg ta­lálta csudálni. Mi lesz már most ebből, ha a tisztelendő ur és sa Malárdy tekintetes ur megtudják a veszedelmet ? Ha nem volt elég, hogy Gutái uram fia és Malárdy ur leánya egymás miatt vészének el, még azt is meg kell nekik érniöli, hogy Lila miatt elveszszen az a derék ifjú ember s egymás miatt tőből kiromoljon két olyan nagy tiszteletreméltó család? Én bizony nem tudom, hogy mit cselekedjem? Ha hall gatok, abból is veszedelem támad, ha be­szélek, abból is az támad; azért gondol­tam azt ki, hogy elmondom tekintetes ko­mám uramnak az egész dolgot, tegyen benne saját tanácsa szerint, a hogy leg­jobbnak találja. Bajcsy ismerte az eset előzményeit s an­nál jobban értette annak folyamát. Odament Mákosnéhoz és inegszoritá a nagyasszony kezét. — Nagyon köszönöm a nagyasszony szí­vességét ebben a dologban. A tudomásul veiteket illő helyen használni fogom. Még egyszer köszönöm. Azzal beszólitá az ajtónálló hajdút s pa­rancsot adott neki, hogy vezesse le Mákos- né asszonyomat és mutassa meg neki a numero négyet, azután ismét kisérje fel tisztelettel. A numero négy nem volt egyéb, mint egy földalatti börtön, melynek ezúttal nem voltak ember lakói, s mely épen csak egy kis arasznyi ablakon át kapót világot egy ölni magasból. Mákosné asszonyom el nem tudta gondolni, hogy mit mutogat­nak neki azon? A hajdú onnan ismét felvezette a nagy­asszonyt az alispánhoz. Bajcsy uram szelíden kérdezé tőle: — Látta a nagyasszony azt a szomorú helyet odalenn? — Igen is láttam, tekintetes komám uram. Jól tetsszet mondani, hogy az na­gyon szomorú kvártély. — Valóságos pince, másfél ölnyire van a föld alatt — Nem hiszem, hogy patkányok ne lak­janak benne. — Sőt a kígyó is megterem. — De ugy-e bár, oda már nem szállíta­nak mostan rabokat. — Az én alispánságom alatt nem volt lakója; és reményiem is, hogy soha sem lesz; hanem — — ha kegyelmed, édes ked­ves Mákosné komám asszony, ezekből a dolgokból, a miket nekem most itt elmon­dogatott, csak egy drága szót is el talál mondani akármiféle teremtett állatnak, akkor fogadom hitemre, hogy a numero négynek támadni fog állandó lakója, és az senki sem lesz más, mint kegyelmed maga. Isten hírével. A jámbor nagyasszony maga sem tudta, hogy jutott ki az ajtón át a folyosóra, a folyosóról az utcára, úgy megrémült ez utóbbi szavaktól: soha sem látta az ő ked­ves Bajcsy komáját ilyen rettenetesnek. Nem is ment többet a vármegyeház tá­jékára még véletlenből sem, hanem kike­rült neki a szomszéd utcába, s ha valaki kérdeni találta, hogy mi újságot tud, csak sóhajtott és szájára tette a kezét, mint a kinek nyomja valami a szivét, de erős la­kat van a száján. így teljesedett be rajta, hogy még világi életében elszokott a rossz hir hordozásá­tól. A fellázadt fiú. A mint Malárdy megszűnt alispán len­ni, csoporttal jött rá a balszerencse. Rangbeli bukásának leggyorsabb kö­vetkezménye volt a teljes vagyoni felbom­lás. Már régóta fölözték kiadásai jövedel­mét ; a pompa, mit a Malárdy név chimae- rája követelt maga körül, lasankint fel­emésztő a roppant birtokot; a fény, mely a Malárdy kastélyt ellepte, lassan égető láng volt, mely azt porrá tette. Malárdy nem gondolt arra, hogy ez va­lahol végződni fog. Azt hitte, családja mindig folytat nifogja azt a hatalmasko­dást, melynek örökös birtokában volt. Ő is nagy adósságokat vett át, apjától, miket sohasem fizetett ki; fia is győzni fogja azt tovább A Malárdy név nagysága, a fé­nyes birtok, a korlátlan hatalom és rang eltakarják a rossz lábon álló gazdaságot, a halmozott tartozást, a közpénztárnak hiányait. A hatalmas ur a közpénztáraknak is tartozott. Elég elhízott volt azokból akár­hányszor nagy összegeket kivenni; tudta, hogy bármely percben helyre teheti azo­kat. (Folyt, köv;) • Alex Fuchs ELSŐRENDŰ MAGYAR VENDÉGLŐ Kitűnő magyar konyha, figyelmes kiszolgálás. Minden pénteken halpaprikás. 117 E. 14th St. NEW YORK It doesn’t pay to neglect your " Nem fizefödik ki ha az egészségét elhanyagolja. Jött e Ön már haza hidegléssel, fejfájással, torok­fájással, mell és izomfájással és e betegségek követ­keztében heteken át ágyban feküdt? A Dr. Richter-féle in-Expeller a kitűnő és megbízható háziszer okvetlenül segíteni fog baján és megszünteti a fájdalmak további terjedését ha utasításainkhoz hiven használja. Tartson mindig házánál egy üveg­gel. A használati utasítást az üvegen körül­tekert papíron találja. Kapható 2S és 50 centért minden gyógyszertárban. Vigyázzon a hamisítványokra, nevünkre és a—Horgony — védjegyünkre. F. AD. RICHTER 6 CO.. 215 Penrl Street, New York Richter-féle Congo Pilula (25c.) megszünteti a székrekedést.

Next

/
Thumbnails
Contents