Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-21 / 38. szám
38. sz. Szeptember 21. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 11 mit csaknem vakmerőség kimondani, erről a rossz mulatságról még életében leszokott. Ha lehet szavaimnak hinni, a dolog ekképen történt: Mákosné asszonyom, a mióta szomszédura a Megyeres-utcai kis házból a nagy megyeházba átköltözött, szinte minden reggelenként ellátogatott a vármegye házához — magát kibeszélgetni. Ott ugyan eleitől fogva meg volt hagyva mindenféle őrt álló léleknek, hogy mikor ilyen és ilyen asszonyság jön az alispán látogatására, azt soha se ereszszék be hozzá, hanem az Mákosba asszonyomat nem. zavarta meg; előfogta az ügyes-bajos embereket a folyosón, kihallgatta, elmondatta magának a panaszaikat; ő is közölte velük a magáét; meglátogatta a porkolábnét, attól kitudott mindent, a mi kivül-beliil történik, azután nekiment a kapuban álló stázsának, azzal intézte el a vármegye dolgait, egyszóval mindig talált emberre, a kivel kibeszélhesse magát s az is jól esett neki. Egy napon azonban a szokottnál is nagyobb rimánkodással esedezett a palotás hajdúnak már korán reggel, mikor az még az ezvst sarkntyus csizmákat tiszti- totta, hogy bocsássa be őt az ő tekintetes komája urához, hiszen bizony rövid ideig fog neki alkalmatlanságára lenni, nem is kívánja a drágalátos idejét rabolni, hanem az alatt, a mig csizmáit felhúzza, meg a mig borotválkozik, kegyeskedjék ötét kihallgatni, mert bizony veszedelmes dolgok nyomják az ő szivét. A hajdú könyörült rajta, s Bajcsy meg engedte, hogy Mákosné asszonyomat bevezessék hozzá, de kössék jól a szivére, hogy úgy elmondjon egy óranegyed alatt mindent, hogy abból semmi hátra ne maradjon, mert a mint üti a kilencet, az alispán megy az ülésbe s ott hagyja őt a fa képnél. Bajcsy uram különben sem szokott ily i oromba lenni az emberekhez, de mikor Mákosnéról volt szó, mindig az jutott esz' be, hogy az a némber bizonyosan tele beszélte már valamennyi hajdú és hajduné lelkét azzal a hazugsággal, hogy őt Bajcsy uram el akarja venni, vagy legalább el akarta venni valaha vagy még el is veheti talán, s e gondolat fellázasz- tott szivében minden emberi indulatot; Mákosné emléke kegyetlen fenevaddá, despotává volt köpés átváltoztatni a különben derék férfiút. —h No mi a baj, nagyasszony? hát miért jött? mondja el. Bajcsy alispán hangja nem volt nyájas, mikor azt kérdezé. Aranyzsinóros dolmány volt rajta, nyuszprémes panyóka mentével; jobb kezében tartotta a kócsa- gos kalpagját s nagy arany hüvelyes kardra támaszkodott a ballal. Mákosné asszonyom igy sem ijedt meg tőle; odament hozzá s mielőtt Bajcsy uram védhette volna magát, kezet csókolt neki, a mi a derék férfiút tökéletes zavarba hozta. Bajcsy alispán erre a gorombaságra megint nem volt elkészülve. Azt várta inkább, hogy Mákosné asszonyom konfi- denskedni fog, a hajdani szomszédság előjogait használatba veszi, alkalmatlankodik ; azt eszében sem forgatta, hogy lehet Mákosn-á asszonyomnak még kellemetlenebb oldala is: az alázatosság és rettenetes tisztelettétel minőségében. — Ugyan mi jut eszébe a nagyasszonynak! — kiálta fel a derék úri ember, kezeit lehető magasra felkapkodva, hogy a nagyasszony el ne érhesse; — én nekem kezet csókolni! — Oh kérem alázatosan, — szólt a nagyasszony megjuhászodott orcával, — tudom én, hogy mi az illendőség, mi a becsülettudás? tudom én, hogy a tekintetes vicispán ur orcája előtt hogyan kell megjelenni? Most már a tekintetes ur életnek és halálnak ura s a ki hozzá közeledik, meghajtsa a térdét, megalázza az orcáját. — Tisztelem, a nagyasszony eloquen- tiáját, — vágott közbe Bajcsy alispán; —- nagyon örülnék rajta azonban, ha valami fontosabb tárgyra vergálna; s elmondaná breviter et confuse, hogy miért jött? akként, hogy én is bebizonyíthassam, miszerint jelen állásomban sem szűntem meg jóakarója lenni s ha favorem által valamit segíthetek, nem fogom megtagadni az indultusomat. —- Oh bizony kérem, kedves komám uram, — ezerszer engedelmet kérek, tekintetes alispán urat akartam mondani, de mindig rájár a nyelvem... — Jól van, jól. — De bizony nagy bajban jöttem; nem is n magam bajában, Isten mentsen meg; azzal nem is fárasztanám a tekintetes alispán urat; én soha sem törődtem a magam bajával. — Tudom biz azt, mindig a más dolgával vesződik. Elég baj az. — De mikor olyan nagy emberek, nagy famíliák veszedelme forog, fél ül, tekintetes komám uram: a mi bizonyosan minden embert megszomorit; kicsinyt avagy nagyot. — Miféle nagy famíliák? — Könyörgöm alázatossággal kegyes engedelmét, ne tessék megharagudni, hogy olyan bátor voltam; hanem hát én magam sem tudom, hogyan vagyok kiválasztva az én uram teremtőmtől arra a célra, hogy minden szerencsétlenséget nekem kell megtudnom legelőször... — Már megint szerencsétlenség! — sóhajt fel magában Bajcsy alispán. — Kit öltek meg hát? mondja el hirtelen. — Jaj bizony még nem öltek meg senkit : de nagyon közel vannak hozzá, hogy szörnyűséget műveljenek; ha csak a tekintetes vicispán ur hathatós érj eével meg nem akadályozza valamiképen. — Beszéljen. Tehát, mint mondám, nagy bajok fenyegetnek nagy famíliákat, kettős baj két nagy familiát, még pedig egyik a volt tekintetes vicispán űré, a másik a nagy- tiszteletü Gutái Thaddeus uramé. — Hm. A nagy asszony tudja azt jól, hogy a nagytiszteletü causái engem mindig interessálnak. (Folyt, köv.) Mielőtt farm vétel ügyében bárkihez is fordulna, írjon Németh Jánosnak ,457 Washington St. New York. (Bridgeporti képviselője: Dicső Ferenc, 259 Pine St.) akinek saját farmeladási irodája a legjobb és legolcsóbb farmokról ingyen ad részletes felvilágosítást. M. HARRIS FÉRFI SZABÓ Ruhákat és fel sókabátokat rendelés szerint a legkitűnőbb anyagból készülnek, frakk és smoking öltönyök a legszebb kivitelben. Javítások, tisztítás, vasalás elfogadtatik. 338 EAST 81st STREET Bet 1st & 2nd Ave. New York "No Work-No Pay' The Workingman's Problem A munkásnép problémája. Ha nincs munka — nincs pénz. Elhanyagolta a meghűlését. A Or. Richter-féle Pain-Expelíer i meggátolhatja a legkomplikáltabb be- | tegségeket ha az utasításhoz hiven használja. Üvegenkint 25 és 50 cent. Vigyázzon a — Horgony — védjegyünkre és a csomagon látható nevünkre. F. AD. RICHTER t C0„ 215 Pearl Street, He» York. Richter-féle Congo Pirula (25c.) megszünteti a székrekedést. 4 .......................................