Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-21 / 38. szám
c AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 38. sz. Szeptember 21. VEGYES HÍREK. A Magyar Menház kimutatása. —New Y"ork.—A new yorki Magyar Menház augusztus havi kimutatása szerint 995 személy kapott reggelit, 817 pénzért és 178 ingyen, ebédet és vacsorát 1880 személy kapott, 1622 pénzért s 258 teljesen ingyen, lakást 1039 személy kapott, 818 pénzért, mig 221 teljesen ingytn vette igénybe a magyar menház jószívűségét. — E számok ékesebben beszélnek minden dicsérő szónál s bizonyítják, hogy a magyar menház hivatása magaslatán áll. Az átutazó magyarok igen jól teszik, ha felkeresik a magyar menházat, a hol teljes ellátást nyerhetnek s azonkívül minden ügyben felvilágosítással és tanácscsal látják el őket. A magyarság jóindulatú pártfogását a magyar menház elismerésére méltó működésével minden tekintetben kiérdemelte. * * . * ❖ Számozott hely a vonaton. A magyar államvasutak igazgatósága érdekes tervvel foglalkozik. Német mintára számozott helyet akarnak akarnak a vonatok utasainak biztosítani. A vasúti kocsik üléseit számokkal látják el és minden utas a pénztárnál számozott helyet kapnak, melyet más nem foglalhat el. A reform sok keserves mizériának vetne véget. * * * Jókai hagyatéka. A magy. kormány pár hónappal ezelőtt Jókai Mór özvegyétől megszerezte a nagy költő hagyatékát. — Zichy -János gróf kultuszminiszter özvegy Jókai Mórné, született Nagy Bellával szerződést kötött, melynek értelmében az özvegy átadta az országnak Jókai dolgozó szobájának berendezését, könyvtárát, képeit és a költő hires csigagyiijteményét viszont az állam biztositotta az íizvegynek élete fogytáig 7200 korona évi járadékot. A tárgyak a Petőfi-ház egyik elsőemeleti szobájában /annak kiállítva. Az átadás történetéről Jókainé Nagy Bella a következő részleteket mondta el egy újságírónak : — A gyűjteményben van a többi közt a dolgozószoba berendezése, nyolcvanhat kép és sok kézirat, de kiadatlan mii egyetlenegy sem, csak néhány vers és háromezerötszáz levél, a melyeknek, valamint a verseknek is jó részét hozzám irta. Mindez a Nemzeti Múzeumba került, csupán a bútort és a többi apró holmit, a csi- gagyüjteményt helyezték el a Petőfi házba, valamint a képeket is, amelyek közt van egy Munkácsynak, egy Verescsagin- nak, valamint Petőfinek az az arcképe, a melyet boldogult férjem annak idején fes tett. — Hogy történt az eladás? — Nem annyira eladás, mint inkább átadás volt ez. Nekem úgyis főcélom az volt, hogy ez a hagyaték a nemzeté legyen és úgy helyeztessék el, hogy mindenki könnyen hozzáférhessen. Ha van Németországban Göthe-szob,a miért ne legyen Magyarországban Jókai-szoba is. — Csak most tette az ajánlatot a kultuszkormánynak ? — Ó nem, már régebben. Egy Ízben már fönn jártam Apponyi gróf kultusz- miniszter urnái, a ki készséggel vállalkozott rá, hogy az átvétel dolgát elintézi, de aztán minden abba maradt. A múlt év elején aztán Zichy gróf miniszter urnák terjesztettem elő a dolgot, a ki aztán nyomban intézkedett. — Mely irányban ? — Mindenekelőtt gondoskodott, hogy az egész hagyatékot megbecsüljék. Ezt a Nemzeti Múzeumra bízta, a honnan Sza- lay miniszteri tanácsos és Sebestyén igazgató ur hónapokon át fáradoztak itt nálam, a mig mindent megvizsgáltak és meg becsültek. A munkájukat nem régen fejezték be. — És mi lett az eredmény? — Az egészet száznegyvenötezer koronára becsülték, pedig többet is ér, nem az ereklyeszámba menő dolgokat számítva, hanem a képeket. — Hogy lett tehát ebből a tőkéből évi járadék? — A miniszter ur kijelentette, hogy ennyi pénz most egyszerre nincsen, de föl ajánlott holtam napjáig hétezerkétszáz korona évi járadékot. Ebben én szó nélkül belenyugodtam és meg is köszöntem. — Szerződésben biztosították ezt? — írásbeli szerződést nem kötöttünk: talán később. Az évi járadékot két részletben kapom, az elsőt az idén januárban már mégis kaptam, mert a holmit már körül belül nyolc hónappal ezelőtt elvitték. A Petőfi Házban március 14-én nyitották meg a Jókai-szobát. * * * Kic:i kezdetből nagy dolgok. A munkásságával az egész világot beövedző Britt és a külföldi biblia társulat keletkezését egy szegény szolgálónak köszönheti, ki összegyűjtött néhány fillért s azzal nagy utat tett, hogy azon bibliát vehessen. Hány ember van — kérdezte a nemesen érző lélek — kik szintén vennének bibliát, ha hozzájuk vinnék? így alakult meg a biblia társulat s működik hatalmasan több mint 100 éve. * ❖ ❖ Philadelphiában mutogatnak egy nagy templomot, melyben elfér 8000 ember, mellette egy főiskolát 400 tanulóra, kórházat sok beteg számára és egy nagy termet, melybe minden vasárnapi iskolába járó gyermeket fel lehet venni. Ez az épület egy millió dollárba került s kezdete ennek az, hogy e templom lelkésze előtt jelentkezett egykor egy kis leányka, hogy ő is szeretne járni vasárnapi iskolába, de a lelkész elutasította őt azzal, hogy nincs hely. Aztán dolgozott a kis leányka és megtakarított 2 dollár 80 centet, mit papirosba göngyölve párnája alatt őrzött még akkor is, mikor beteg volt. Betegsége i halálos volt és halála után olvasták az iránt, hogy e kis pénzt arra szánta, hogy megnagvobbittassék a templom, hogy abba több vasárnapi iskolás beférjen. ** * A Hallei Franke intézetnek, mely ma 670 személynek bennlakást ád s 400 személynek tanítói és tanulói foglalkozást— alapja azon 7 dollár, mit egyszer ő a házába felállított perselyben talált. “E hét dollárral — mondotta Franke Magdaléna asszony — nagy dolgot lehet tenni. És nagy dolgot is tett. Orvos első szava amidőn a beteg bevégezte panaszát, ez: RENDBEN VAN A GYOMRA? A legtöbb betegség ugyanis a rendetlenül működő gyomortól származik, tehát a doktor is első sorban itt keresi a baj okát. Ez is bizonyítja hogy mennyire szükséges gyomrunk rendbentartásáról gondoskodni, vagyis használni a Egy nagy dobozzal akár ide, akár ez ó- hazáhu 1 dollárért küld a feltaláló: Partos Patika
