Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-31 / 35. szám

10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 35. sz. Augusztus 31. RACOON, PA. Kettős bimbó hullás. Két derék ma­gyar család otthonában váltotta fel az örömöt a bánat és szomorúság. Péter Al­bert pusztadaróc, Szatmár m. és neje szü­letett Birtner Mária, Jánk, Szatmár m. illetőségű házaspár az ő 10 napos, Irénke nevű kedves leánykájának korai elhuny­tat siratja és Nagy János, Hegykőszent- andrás, Abauj m és neje szül. Varga Má­ria, Bereg m., Som községi ill. házaspár az ő keresztségét nem ért kis fiacskájuk halála felett könnyeznek. Mindkét kisded koporsója mellett Harsányi Sándor lio- mesteadi és vid. ref. lelkész vigasztalta a bánatba merült szülőket és rokonokat. A kettős végtisztességtételen a családok ösmerősei osztakozó kegyelettel vettek részt. A kis koporsók korán elhunyt la­kóikkal együtt a burgettstowni angol ref. temető hantjai alá lettek elhelyezve. —- A veszteséggel meglátogatott szülők talál­janak megnyugvást az Ur szent akarat-, ján és vigasztalódást a viszontlátás, a si- rontuli jobb hazában való találkozás ked­ves reménységében! . * FELHÍVÁS Az Amerikai Magyar Református Egye­sület osztályaihoz. j,. Az Amerikai Magyar Református Egye­sület alapszabályainak V. szakasz 28-ik §-ában elrendelt közgyűlés 1012 október 24-én reggel 8 órakor fogja kezdetét ven­ni Cleveland, Ohioban. Az osztályok fel­hivatnak, hogy az alapszabály VI. szakasz 36 és 37-ik §-ainak megfelelői eg képvise­lőiket, válaszszák meg. Tisztelettel kérjük az osztályok jegy­zőit, hogy a megválasztott képviselő iga­zolványát legkésőbb 1912 október 1-ig a titkári hivatalba beküldeni szíveskedje­nek. Az osztályok a tagok indítványai, kér­vényei, szóval az egyesület közgyűlése elé terjesztendő, összes ügyek Írásban foglalva és az osztály elnökének és jegy­zőjének az aláírásával és az osztály pe­csétjével ellátva legkésőbb 1912 ok^ber 1-ig a titkári hivatalba beküldendők. Végre szeretettel kérjük az egyesület összes tagjait, hogy az osztály tagjainak a számát, a kisebb osztályoknál 30 tagra kiegészíteni szíveskedjék. A nagyobb osz­tályok pedig igyekezzenek a tagok számát mennél több szavazattal biró képviselő küldésére feliogositó számra felemelni. A közgyűlés helyisége és a gyülekezés '■Öve lapunk jövő havi számában közölve lesz. Kelt Toledo, O., Augusztus 12, .1912. Ifj. Köteles István Molnár István elnök. titkár. Krisztusban való hit. (Folytatás a 3-ik oldalról.) GWak az ő szavára figyeljünk. Csuk­juk be fülünket a világi dolgok előtt. Jé­zust azt mondja: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára. (Luk. IX:62.). lligyjetek és biztos örökségtek lesz. A fejezet második s következő versében ez áll: Az én Atyámnak házában sok lakó­hely van. Elmegyek, hogy helyet készít­sek nektek. És ha majd elmegyek és he­lyet készítek néktek, ismét eljövök és ma­gamhoz veszlek titeket, hogy a hol én va­gyok, ti is ott legyetek. Urunk nagyon vi­lágosan mondja, hogy örökségünk van. De csak azoknak szól az Ígéret, kik hisz­nek ő benne. Az ember rendeltetése nem­csak a földön élni, nem azért született, hogy itt eltöltsön bizonyos időt s aztán meghaljon és a semmiségbe tűnjön; nem főfeladata az, hogy lelkét megmentse. — Krisztus azt mondja : sokan, mondom nék­tek, igyekeznek bemenni és nem mehet­nek (Luk. XIII :24). És miből áll a ipi örökségünk? Óh, az leírhatatlan, gyönyö­rű ! A mennyei jelenségekről irt könyv mennyei Jeruzsálem néven szerepeltetik. E városnak remek utain s utcáin pompás házak, paloták, templomok állanak, hol földi ékszerek és drágakövek képezik az építőanyagot. De az ilyen gyönyörű hely nem feltétlenül kellemetes. A fényes pa­lotában is fellelhető a bodogtalanság csak úgy, mint a szegényes kunyhóban. Állj meg, igazán szép szavak ezek: Isten eltö­rül minden könnyet az ő szemeikről és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiál­tás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak (Jel. XX.:4). Óh. mennyi fájdalom fordul elő a mi életünkben! Mennyire kellene örülni mindnyájunknak, tudván, hogy van egy ország, hol azoknak vége lesz. Lesznek olyanok, kik olyan helyen is boldogtala­noknak érzik magukat. Lehet, hogy unal­mukban elpusztulnak; lehet, hogy az egy­hangúság miatt elviselhetetlen életök. De nem úgy ott fent. Az Isten báránya fogja azokat vezetni, kik megtartották hitüket. Ő az élő vizek forrásához fogja vezetni azokat, kik hitüket megtartották. Ez az örökség. Ezt nem lehet cselekede­tekkel megnyerni, hanem csak kegyelem­ből, hit által. Péter azt mondja: Nincsen senkiben másban idvesség; mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtar­tatnunk (Ap. Csel. IV :121. Higyiünk Krisztusban. Vajha elmondhatnék Pállal, ha halálunk órája üt: Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a bitet megtartottam (II. Tim .IV :7). — Amen ! R. W. Tunufer után angolból: Székelv Sándor - brunswillei, Pa. ref. lelkész MIÉRT SZAVAZZON AZ AMERIKAI MAGYAR WILLIAM HOWARD TAFT- RE ÉS WOODROW WILSON ELLEN? Duncan Nathaniel Ingraham haditen­gerész kapitány, mint a st. louisi nevű ágyunaszád parancsnoka, Smyrnában, 1855 julius 2-án előkészületet tett, hogy a Huszár nevű osztrák csatahajót, mely az ő hajójánál sokkal hatalmasabb volt, meg támadja. Az osztrák csatahajó fedélzetén fokolyként őriztek egy Koszta Márton ne­vű magyart, ki két évvel ezelőtt New Yorkban bejelentette abbeli szándékát, hogy amerikai polgárrá akar lenni. Kosz­ta részt vett a magyar szabadságharcban s ezzel vonta magára az osztrák kormány haragját. Mialatt Smyrnában üzletileg időzött az osztrákok által elfogatott, a Huszár nevű hadihajón bebörtönöztetett s Igraham parancsnok bátor közbelépése nélkül valószínűleg a többi magyar haza­fi sorsában részesült volna. — Az ameri­kai parancsnok tettre készen az osztrá­koknak egy óra időt adott, a mely alatt Kosztat vagy szabadonbocsássák, vagy megkezdi a harcot. — Az osztrákok Kosz­tét szabadon eresztették. Mikor Kossuth Lajos meglátogatta az Egyesült Államokat, hogy szülőhazájának a szabadságharchoz segítséget szerezzen, Daniel Webster, a nagy amerikai szónok s későbbi miniszter, a Kossuth tiszteleté­re rendezet egy banketten igy nyilitko- zott: “Magyarország legyen független, Magyarország legyen ura a saját akaratá­nak.” Ez volt és minden helyesen gondol­kodó amerikainak ma is ez a véleménye azzal a nagy nemzettel szemben, mely év­századokon át a keresztén és mohamedán világ elválasztó bástyája volt s amely ma is az európai civilizáció előterében áll. Mily szégyenletes azért, hogy azon fér­fin. a ki az Egyesült Államok demokrata elnökjelöltjévé nomináltatott, oly hamis­sággal és rágalmakkal éljen, mint Wood- row Wilson élt a magyarokkal szemben. Woodrow Wilson az Egyesült Államok demokrata elnökjelöltje “az amerikai nép története” cimü müvének 5-ik kötetében igy szól: “S jöttek ekkor egész seregbeli Dél Olaszország legalacsonyabb rendű né­peinek, s a legközönségesebb fajtájú em­berek Magyar és Lengyelországból, embe­rek minden képesség, energia s az intelli­genciának kezdeményező képessége nél­kül s ezek évről-évre növekedő oly sere­gekben jöttek, mintha Európa déli álla­mai kilakoltatnák magukból népességük legkétesebb és legnyomorultabb elemeit.” “Ezek a kínaiak, mint munkások, ha nem is mint polgárok, sokkal kivánato- rabbak ama durva horda legtöbbjénél, a kik évről-évre szaporodó csapatokban ér­keztek a keleti kikötőkbe.” “Ezeknek | kétség kívül legkellemetlenebb tulajdon­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents